És egy haremban élhetnél túl, mint a szerelemért
Harem nem számomra, én vagyok a "madár" freestyle és harcolni egy olyan férfi szerelmére, aki olyan sok nőt vesz ebben a hivatásban.
1- Én vagyok a tulajdonos. Csak az ember szeretne engem és senki más.
2- Harem - ez még mindig kötélzet, a mentalitásom nem tetszik, bármennyire is ízletes, nem táplált és nem öltözött, ez még mindig csak egy "arany ketrec".
3- Nem vagyok játék, és nem is valami, és pontosan ez a helyzet a harem nőkhöz, és részt vesz benne, akkor határozottan nem fogom elviselni ezt a magatartást.
4- Az összes felsorolt pont alapján az egyetlen dolog, ami nekem van, az, hogy kiszabaduljon a haremból.
Ha ismét befogott, és legalábbis a végtelenig.
Általában nem irigylem a szultánt, aki úgy dönt, hogy feleségemre veszi, de minden feleséget egy lázadásra vinnem, egy szerető szultánt kell elhoznom.
Mindezeket a dolgokat, kérjük, vegyen egy viccet.
Egyszer láttam a filmet, és elolvastam a "Angelica" című könyvet is, olvastam a "Roksolana" című könyvet. Az "Angelica" filmben volt, hogy minden könyv egyik könyvében harem volt egy szultánnál, a haremban az Angelica szultánhoz.
Amikor megnéztem ezt a filmet, ez a rész, én magam gondoltam a haremra, gondoltam, hogy ilyen haremban élhetnék. Biztonságosan tudok válaszolni, támogatom a haremet.
Nem szeretem megosztani a szeretteimet más nõkkel, és én valahogy kényelmetlenül éreznék magam, ha a szeretteim elõször a hálószobába zárulnak velem, és egy idõ után egy másik lányhoz, egy kellemetlen szívû nőhöz vezet. Harem, olyan, mint egy szeretett személy árulása.
Tehát a harerekről, azt hiszem, nem is tudtam elviselni a szeretetet, kedvesebb embernek a különböző nők körében.
Még akkor is, ha beleszerem egy ilyen szultánba, inkább szenvedni, mint élni a haremjában.
Szóval néha örülök, hogy nem élnek azokban az országokban, ahol harem van, örülök, hogy hazánkban nincs sokszínűség.
Szeretnék mindenkinek jó szerencsét és jó pozitív hangulatot. Sok szerencsét és nagy szeretetet.
Számomra nagyon nehéz, hiszen nem akarnak a harembe menni, és nem választják őket, a lány nem kér semmit. Ha a férjem igazán kedvelt, akkor persze jónak tűnik, de sok nő van, és nagyon nehéz figyelni és élni azzal a gondolattal, hogy minden éjjel egy másik nővel is rendelkezhet (ugyanilyen jogú feleség is). Jó, hogy mi, a haremek nem megengedettek, olyan neveléssel, mint amilyenek, nagyon nehéz megbékélni és küzdeni nehéz, nehéz ilyen szívvel vágni. Tehát egy nőt gyermekkorból kell nevelni, hogy ő nem az egyetlen, hogy befogadja és elhallgattassa, türelem. Nagyon különbözőek vagyunk, és hála Istennek, de még mindig nem lehet harem, bár ki tudja, mi vár ránk a közeljövőben.