A nyilatkozat története az egyetemes emberi jogi nyilatkozat
Az emberi jogok az emberi személy és az emberi lény elidegeníthetetlen elemei. Ezért az emberi jogok fogalmának kialakításának folyamata hosszú utat mutatott, amely a társadalom fejlődésének történetéhez kapcsolódik. Kezdete az emberek közéletének első formáihoz kapcsolódik, ami miatt szükség volt a környező világ viselkedésének szabályozására.
Az ötlet a természetes emberi egyenlőség - egyenlőség a természetben, ezért elengedhetetlen a megértése az emberi jogok, a történtek az ókori görög szofisták (Protagorasz, Antiphon, Likofron) és a kínai gondolkodók (Mao Ce, Konfuciusz) még a VI-IV században. BC A VI. BC Görög archon Solon fejlődött az alkotmány lefektetése elveinek demokratikus társadalom kapcsolatos büntetőeljárást hivatalnokok önkényesség kapcsolatban a lakosság [1, p. 5].
Arisztotelész kifejtette a legtipikusabb nézeteket az emberről, az államról, a szabadságról (Kr. E. 384 - 322). Arisztotelész szerint az államnak ingyenesnek kell lennie, nem pedig rabszolgáknak. Ezért csak a szabad polgárok élvezték a polgárok jogait [2, 23. o.].
Az emberek egyenlőségének eszméi a korai kereszténységben is megtalálhatók. Jellemző az ilyen posztulátumokra: "Mindenki jutalmat kap munkájáért; ahol nincs törvény, nincs bűncselekmény; milyen intézkedést mértél, ezt mérni fogod neked. "
Az ókori római jogászok érdemesek a törvény tárgyában és a törvény előtti egyenlőség fogalmának kidolgozásában. "A törvény szerint mindent meg kell kapnia" - mondta Cicero. Meg kell jegyezni, hogy a filozófiai ötleteket nem tükrözték megfelelően a törvényhozás az ókori Görögországban és a római államban az osztály társadalomban. Az emberi jogokat a rabszolgatartók kiváltságaként tekintették, kivéve a hatalmas tömegeket.
Hasonló tendencia volt jellemző a középkorban, annak kasztok hierarchikus szerkezet, ahol az emberi jogok kiváltsága az egyes osztályok, és az egyenlő jogok függővé, amelyek ugyanabban a kategóriában. Ugyanakkor az emberi jogok korlátozott jellege nem rontja az angol nyelvű dokumentum - az 1215-ös "Magna Carta" fontosságát. [1, 38. 5]. Ez egy nehéz utat kezdett a jogállamiság kialakulásához. Felhívjuk a figyelmet számos különös jelentőségű cikkre. [2, 24]
Szeretném megemlíteni, hogy a XVII-XVIII. Században. Fehéroroszországban a "természetes törvény" támogatói: F. Skorina, S. Budny, M. Litvin, A. Volon és mások. Szóval Arisztotelész és Cicero után F. Skorina azzal érvelt, hogy "minden civilizált életet a törvénytiszteletre kell építeni". Ő támogatta a törvény prioritását. A gondolkodó szerette megismételni: "Ha nincs a társadalomban törvénytisztelő, és az öntudat és a törvénytelenség uralkodik, akkor ez egy nem emberek társadalma, egy farkascsomag" (2. 26].
Az emberi jogok természeti-jogi koncepciójának kialakításában azonban kulcsfontosságú szerepet játszottak a XVI-XVIII. Század filozófus-pedagógusai. az angol Locke, az amerikaiak Payne és Jefferson; a francia Rousseau, Montesquieu, Voltaire; a holland Grotius. Elgondolásaik érintő emberek egyenlőségére, elidegeníthetetlen jogokat, mint például az élethez, a szabadsághoz és biztonsághoz, hogy van felruházva a születéstől, már megtestesülő az Alkotmány és más jogszabályok időszakban a polgári forradalmak és a létesítmény a polgári országokban: Nagy-Britanniában - a Petition of Rights az 1628. és a "Bill of Rights" -et 1689-ben; Amerikában - Virginiának a 1776-ban kiadott nyilatkozata. és az Egyesült Államok 1776-ban kiadott Függetlenségi Nyilatkozata. 1791-ben a "Bill of Rights"; Franciaországban - Az ember és állampolgár jogairól szóló nyilatkozat 1789-ben. [1, 38. 5].
Tehát az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának kidolgozásának kezdetekor az emberi jogok és a szabadságok koncepciója volt, amelyet az idő legfejlettebb államainak alkotmányos jogszabályai ültettek [1. 6].
Az Emberi Jogok Nyilatkozatának kidolgozásának szükségessége az Egyesült Nemzetek Alapokmányának (a továbbiakban: ENSZ) kidolgozása során merült fel. Miért fordult elő pontosan az akkoriban az emberi jogok területén a nemzetközi védelem mechanizmusának létrehozásának problémája, és mennyire jogszerű volt összekapcsolni az új szervezet létrehozásával? Ennek okai a következők voltak:
1) A második világháború kísérte nyilvánvalóan megsértik az emberi jogokat a fasiszta rezsimek Németország, Olaszország, Japán, amely szerint a francia ügyvéd, R. Cassin járt „példátlan barbár módszeresen.” Az alapvető jogok és szabadságok védelmét szolgáló egyetemes nemzetközi eszköz kidolgozása az volt, hogy megteremtse a nemzetközi közösség meggyőződését az emberi lét legfontosabb jelentőségére;
2) teljesen indokolt az emberi jogok védelmének problémáját összekapcsolni a megalapozott nemzetközi szervezet tevékenységével, amely a békét és a biztonságot szolgálja. A jogok és szabadságok megvalósítása csak a béke és a stabilitás feltételei között lehetséges. Minden fegyveres konfliktust súlyos megsértés kísérte, és fordítva. Az emberi jogi visszaélések ismételten fegyveres konfliktusokhoz vezettek [4, 42-43.].
Így az ENSZ Alapokmánya rögzíti az ENSZ céljait és feladatait az emberi jogok védelmében, és meghatározza az ENSZ végrehajtásáért felelős testületeit. Az egyik fő célja az ENSZ hirdetett „hogy újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi méltóság és megéri az emberi személy, a egyenlő jogokat a férfiak és nők egyenlőségét a nagy és kis nemzetek” [4, p. 43].
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadásához 56 delegáció 48 delegációja szavazott. Ugyanakkor nyolc delegáció tartózkodott (köztük a Szovjetunió, az ukrán SSR, a BSSR) [7, 39].
Beszél magyarázata szavazás, a képviselők a Szovjetunió és a többi szocialista ország megjegyezte, hogy tartózkodtak, mivel ez a dokumentum sérti az államok szuverenitását, amely számos olyan javaslatot tett, és nekik nem jelentenek garanciát az alapvető jogokat és szabadságokat.
Ma már csak azt sajnálom, hogy az elmúlt 40 évben mi emberek valóban kizárták a gondolatok valódi szabadság, a boldogság és az emberi méltóság, az emberi egyenlőség jogaikat, egymás tisztelete, a jó és az igazság, ami mindig lenyűgözte az embereket a magasztos tettekre és a nemes cselekedetekre [6, 1. o.]. 70].
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a fő nemzetközi dokumentum, amely az emberi család minden tagjának elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogait hirdetik. Célja az, hogy "minden olyan embernek és minden államnak törekednie kell arra, hogy" az erőfeszítései során az egyetemes és hatékony elismerést és a benne felsorolt jogok és szabadságok tiszteletben tartását biztosítsa [8. 2].
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadása megerõsítette az emberi jogok területén különbözõ társadalmi rendszerekkel bíró államok közötti együttmûködés lehetõségét. Az ENSZ-tagállamok megállapodtak abban, hogy megegyeznek ezekkel a közös elvekkel kapcsolatban, amelyeket az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében követniük kell. Megállapították, hogy az alapvető jogokat és szabadságokat általánosan tiszteletben kell tartani. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadása forduló, korszakalkotó esemény volt a népek életében. A dokumentumban először szerepel az alapvető emberi jogok és szabadságok listája, és ezt a társadalmi jelenséget a világi civilizáció fejlődésének létfontosságú tényezőjeként értékelik.
Menjen a fájl letöltéséhez