Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a Közgyűlés 1948. december 10-én fogadta el
Hirdeti ez Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, mint a feladat, a közös amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozat, arra törekszenek, az oktatás és nevelés támogatása illetve e jogok és szabadságok biztosítása, a nemzeti és nemzetközi, hogy biztosítsa az általános és hatékony elismerésének és végrehajtásának őket a népek között maguk a tagállamok, valamint a népek közötti területek n joghatóságuk alatt.
Minden ember szabadon született, egyenlő méltósággal és jogokkal. Örökkévaló és lelkiismerettel rendelkeznek, és a testvériség szellemében egymás felé kell lépniük.
Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyes sérthetetlenséghez.
Senki nem tartható rabszolgaságban vagy szolgaságban; a rabszolgaság vagy a rabszolgakereskedelem minden formája tilos.
Senki sem lehet kínzásnak vagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek.
Mindenki, bárhol is van, joga van a törvény előtti személyi elismeréshez.
Minden ember egyenlő a törvény előtt, és megkülönböztetés nélkül joga van egyenlő jogvédelmet biztosítani. Minden embernek joga van egyenlő védelemre minden olyan megkülönböztetés ellen, amely sérti ezt a Nyilatkozatot és az ilyen megkülönböztetés elleni felbujtás ellen.
Mindenkinek joga van az illetékes nemzeti bíróságok hatékony jogorvoslathoz az alapvető alkotmányos vagy törvényi alapjog megsértése esetén.
Senkit nem szabad önkényesen letartóztatni, fogva tartani vagy száműzni.
Mindenki határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei minden ellene felhozott büntetőjogi vádak alapján jogosult a teljes egyenlőség, hogy annak közmeghallgatás és megfelel minden követelménynek az igazságszolgáltatás független és pártatlan bíróság.
1. Minden bűncselekménnyel vádolt személynek jogában áll ártatlannak vélelmezni, amíg bűnösségét törvényben nem állapítják meg olyan nyilvános tárgyaláson, amelyben minden védelmi lehetőséget biztosít.
(2) Senkit sem szabad elítélni bűncselekmény miatt azon cselekmények vagy mulasztások alapján, amelyek megbízatásuk alkalmával nem minősültek a nemzeti jogszabályok vagy a nemzetközi jog szerinti bűncselekménynek. Súlyosabb büntetést sem lehet kiszabni, mint ami a bűncselekmény elkövetésének idején alkalmazható.
Senkit nem szabad önkényesen beavatkozni személyes és családi életébe, önkényes támadásai otthona sérthetetlenségére, levelezésének titkaira, tiszteletére és jó hírére. Mindenkinek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy támadásokkal szembeni jog védelméhez.
(1) Mindenkinek joga van a szabad mozgáshoz, és lakóhelyének megválasztása minden államon belül.
2. Mindenkinek joga van elhagyni bármely országot, beleértve a sajátját is, és hazatérni.
1. Mindenkinek joga van menedékjogot kérni más országok üldözésétől és élvezni ezt a menedéket.
2. Ezt a jogot nem lehet felhasználni a büntetőeljárás esetében, valójában egy nem politikai bűncselekmény elkövetése vagy az Egyesült Nemzetek céljainak és elveinek ellentmondó cselekmény.
1. Mindenkinek joga van az állampolgársághoz.
(2) Senki sem szabad önkényesen megfosztani állampolgárságától vagy állampolgárságának megváltoztatásától.
1. A teljes életkorú férfiak és nők jogukban áll házasságot kötni és családot találni a faj, nemzetiség vagy vallás alapján történő korlátozás nélkül. A házasság, a családi állapot és a feloldás idején ugyanazok a jogok érvényesülnek.
2. A házasságot csak a házasság mindkét felének ingyenes és teljes egyetértésével lehet bevinni.
3. A család a társadalom természetes és alapvető egysége, és jogosult a társadalom és az állam védelmére.
1. Mindenkinek joga van egyedül birtokolni, valamint másokkal közösen.
(2) Senki sem szabad önkényesen megfosztani a vagyontól.
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához; ez a jog magában, hogy változtasson a vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának szabadságát a vallás vagy meggyőződés, akár egyedül, akár másokkal, és az állami vagy magán, oktatás, gyakorlás, istentisztelet, és szertartások.
Mindenkinek joga van a vélemény és véleménynyilvánítás szabadságához; ez a jog magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságát anélkül, hogy beavatkozás lenne, és bármilyen módon és határon át, az információ és ötletek elérése és átadása.
1. Mindenkinek joga van a békés gyülekezés és egyesülés szabadságához.
2. Senki nem kényszerülhet egyesülethez.
1. Mindenkinek joga van közvetlenül vagy szabadon választott képviselői útján részt venni az országának igazgatásában.
2. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az országában egyenlő hozzáférést biztosítson a közszolgálathoz.
3. A nép akarata legyen a kormányzati hatalom alapja; ezt rendszeres és valódi választásokban kell kifejezni, amelyeket egyetemes és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással vagy más egyenértékű formában kell végrehajtani, amely biztosítja a szavazás szabadságát.
Mindenkinek joga van a pihenésre és a szabadidõre, ideértve a munkanap és a megfizetett rendszeres szabadság ésszerû korlátozását.
1. Mindenkinek joga van az oktatáshoz. Az oktatásnak szabadnak kell lennie, legalábbis az általános és az általános oktatás szempontjából. Az alapfokú oktatásnak kötelezőnek kell lennie. A műszaki és szakképzésnek nyilvánosnak kell lennie, és a felsőoktatásnak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie mindenki képességei alapján.
2. Az oktatásnak az emberi személy teljes fejlesztésére és az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának fokozása felé kell irányulnia. Az oktatásnak elő kell mozdítania a kölcsönös megértést, a toleranciát és a barátságot minden népek, faji és vallási csoportok között, és hozzá kell járulnia az ENSZ békefenntartó tevékenységeihez.
3. A szülőknek elsőbbséget élveznek a kisgyermekek oktatásának kiválasztása.
1. Mindenkinek joga van szabadon részt venni a közösség kulturális életében, élvezni a művészetet, részt venni a tudományos haladásban és hasznot húzni abból.
1. Mindenki kötelessége a közösségnek, amelyben egyedül a személyiség szabad és teljes fejlődése lehetséges.
2. Az jogának gyakorlását és szabadságok, senki sincs alávetve csak olyan korlátozásoknak törvény által meghatározott kizárólag abból a célból, hogy biztosítsa kellő elismerése és tiszteletben tartása jogainak és szabadságainak mások, és megfelelni a jogos követelményeinek az erkölcs, a közrend és az általános jólét egy demokratikus társadalomban.
3. E jogok és szabadságok gyakorlása semmilyen módon nem lehet ellentétes az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel.
A jelen Nyilatkozat egyetlen lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagy személy számára jogot arra, hogy olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, a pusztítás a jogok és szabadságok jelen Nyilatkozatban kinyilvánított.
A modern emberi jogi normák osztályozása
- az élethez való jog;
- a kínzás és a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma;
- a rabszolgaság és a szolgaság tilalma;
- büntetés kizárólag a törvény alapján;
- a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog;
- a szabad mozgáshoz való jog;
- a tisztességes eljáráshoz való jog;
- a magán- és családi élet, a lakhatás és a levelezés tiszteletben tartásához való jog;
- a házasságkötési jog;
- a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága;
- a véleménynyilvánítás szabadsága;
- a gyülekezési és egyesülési szabadság;
- az alapfokú oktatáshoz való hozzáférés joga;
- a tulajdonhoz való jog;
- a hatékony jogorvoslathoz való jog;
- egyenlőség a törvény előtt;
- egyéb szomszédos jogok (a természetes vagy jogi személyként való jog, a vezetéknév és a név megadásának joga, az állampolgársághoz való jog és a polgári jogok hiányának biztosítása)
- a békehez való jog;
- a népirtás és az apartheid tilalma;
- a népek önrendelkezési jogát;
- a nemzeti kisebbségek jogai;
- a fejlődéshez való jog;
- a kedvező környezethez való jog.
Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény által garantált jogok osztályozása
Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény összesen 30 jogot garantál, beleértve az egyezményben és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvekben rögzítetteket is. Ezeket a jogokat az államnak az adott jog gyakorlását akadályozó képességével és annak végrehajtásának lehetőségével kapcsolatos minősítése alapján osztályozzák. Négy jogcsoport létezik:
- abszolút jogokat. Az "abszolút jogok" kifejezés azt jelenti, hogy az állam semmilyen körülmények között nem térhet el e jogok tiszteletben tartásától. Az abszolút jogok közé tartozik az élethez való jog, a kínzás és az embertelen bánásmód és büntetés tilalma, a rabszolgaság tilalma, a büntetőjog visszamenőleges hatályának tilalma;
- az igazságszolgáltatás területén. Határozza meg a polgárok helyzetét az igazságszolgáltatás megvalósításában - a szabadsághoz és személyes integritáshoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot.
- Jelentősen képzett jogok. Magában foglalja a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot, a szólásszabadságot, a gyülekezési és egyesülési szabadságot.
- jogait a benne rejlő korlátozásokkal. A jogok legnagyobb csoportja, míg az európai egyezmény által a legáltalánosabb formában biztosított jogok. Az egyik jog a szabad választások joga.