A készülék skálája
A mozgó nyíl és a mérleg alkotja a mérőeszköz mérőeszközeit. A skála a jelek gyűjteménye és egyes, a mért mennyiségek egymás utáni értékeinek megfelelő néhány hivatkozási szám. A skála két szomszédos jelölése közötti intervallumot a skálaosztásnak nevezik. A szomszédos jelzéseknek megfelelő mért mennyiség különbségét a skálaosztás árának nevezik. A mérlegen feltüntetett mért mennyiség legkisebb értékét alacsonyabb értéknek nevezik, és a legnagyobb érték a műszer mérésének felső határa; a felső és alsó határértékek közötti különbség a műszer mérési tartománya. Az elektromos mérőműszerek alsó határértéke általában nullára van állítva, de lehet pozitív vagy negatív, nullától eltérő. Az elvtől függően
(a hasadóhossz a szögletes vagy lineáris egységekben azonos a teljes skálán) vagy egyenetlen (a hasadási hossz vagy a hasadási sebesség eltér a skála szakaszaiban). A nagyobb pontosságú eszközökben a mérleg általában tükröződik, ami minimálisra csökkenti a hibát a készülék olvasásakor. A sokrétű vagy univerzális eszközöknek nem lehetnek egy, de néha több skálája különböző áron.
A mérőeszköz olvasásának helyes leolvasásához először meg kell határozni a mérleg megosztási árát. A c tranzakciós árat úgy definiáljuk, mint a mérés két numerikus jelének megfelelő A1 és A2 értékek közötti különbséget, beleértve a mérés alsó és felső határát, a ΔN
A többlépcsős mérőeszközökben a skálaosztási árat a végálláskapcsoló által meghatározott mérés meghatározott felső határának figyelembe vételével határozzák meg. A több határértékű wattmérőkben a megosztási ár a termékhez kapcsolt feszültség és áram határértékének (névleges) értékének a terméknek az aránya, és a megfelelő kapcsolókon vagy összekötő kapcsokon feltüntetett aránya a skálamegosztások teljes számához viszonyítva.
A mérőműszerek pontossága
A mérési eszközök és mérések legfontosabb tulajdonsága a pontosság a segítségükkel. Az eszköz pontosságát a hibák jellemzik. Számos hiba létezik: abszolút, relatív és csökkentett. Az abszolút hiba Δ az a műszeres leolvasás (mért érték) au értéke és a mért érték a0 tényleges értéke közötti különbség
A relatív δ és a csökkentett γ hiba az abszolút hiba százalékos aránya a mért érték tényleges értékéhez vagy az aN normalizáló értékéhez, amelyet mérési tartományként vagy a műszer mérések felső határának tekintünk.
A mérőműszerek egyedi példányainak hibái egyedi jellegűek és különböző értékeket vehetnek igénybe, de nem léphetik túl az ilyen típusú műszerek normatív dokumentációjában megengedett hibák határait. Elektromos mérőkészülékeknél a γn csökkentett hiba esetén a határértéket a jel korlátozása nélkül állapítják meg, és annak pontossági osztályának nevezzük. A pontossági osztály a mérőműszerek dokumentációjában, valamint a nano-szerűen fel van szerelve az előlapjukon vagy a tárcsákon, anélkül, hogy megadná a százalékos értéket. A pontossági osztályok számát és értékeit korlátozott számsorozatok formájában állítják be, amelyek elektromos mérőműszerek esetében a következő formájúak: 0,05; 0,1; 0,2; 0,5 1015-2,5; 4.0.
Az adott mérés eredményének pontosságának megbecsléséhez a mérőműszer segítségével meg kell ismerni a megengedhető abszolút hiba ± Δn határértékeit. amely kiszámítható az ismert pontossági osztály és az eszköz mérések felső határának (tartományának) alapján
A megengedhető abszolút hiba határainak ismeretében lehetővé válik a forma teljes mérési eredménye
