A sugárzás meghatározására szolgáló eszköz diagramja
Auto házilag, így a halászok, vadászok, túrázók építés, javítás Házi felesleges dolgokat radioamateurs Communications Kezdőlap Házi bútor Házi fény Ezermester Házi Business Házi az ünnepekre Házi nők Origami Origami modellek papír Házi gyermekek Computer házilag Állatotthon gyógyító Élelmiszer és receptek Tapasztalatok és kísérletek Hasznos tanácsok
A készülék nagyon egyszerű diagramja a sugárzás meghatározására. Alapja az ionizáló sugárzásérzékelő. Ez egy kicsi, hengeres, üveggel töltött üveglombik, két vékony elektródával.
Az érzékelő a VT1 tranzisztor aljához van csatlakoztatva, amely vezérli a neonagy HG1 aktiválását. Az elektródákhoz nagyfeszültségű, körülbelül 600 V-ot kell alkalmazni. Ehhez használjon feszültségduplert a VD1, VD2 és a C1, C2 kondenzátoron.
Ha nincs ionizáló sugárzás, a szondaelektródák közötti ellenállás végtelen, a VT1 tranzisztor zárva van, és a HG1 fény nem világít. De akkor egy töltésű részecske jött át az elektródák között, és ionizáló csatornát hagyott a gázban a lombikba töltve. És ő, mint ismeretes, áramot vezet. A tranzisztor azonnal megnyílik és röviden felvillan a villanykörte. A töltött részecskék az érzékelőn keresztül futnak, annál gyakrabban villog.
Most még néhány szó a részletekről. Az indikátor áramkörben használhatod a KD103 típusú diódákat, a KT605 tranzisztorokat bármilyen betűjelzővel. Mint az indikátor, az IN-6 vagy a TN-0.2 neon lámpák alkalmasak.
Az ionizáló sugárzásérzékelő bármilyen típusú lehet, amelyet 360-540 V működési feszültségre terveztek - például SBM-21. SBM-11, SBM-20, STS-20 vagy STS-5.
Szerkezetileg a készüléket a legjobban keményfa vagy műanyag házból készítik. Az érzékelő helyének elöl, a burkolat oldalán egy kis téglalap alakú nyílás és egy polietilénnel való bezárása. A készülék hatékonyságát a neonlámpa villogása határozza meg. Ne feledje, hogy az áramkört nagyfeszültség táplálja! Tehát a beállítás és javítás során ne felejtse el leválasztani az eszközt a hálózattól!