Őszinteség az egyházban, progresszív adventisták
Mit jelent valódi és őszinte? Megbízhatóság akkor történik, amikor a belső nem ellentmond a külsőnek. Az ember hazugságban él, amikor a külső és a belső különbözik.
Egy napon elmondták nekem, hogy egy keresztény pásztorok között egy találkozáson kirobbant egy erőteljes érv, mindenki kiabálva hallatszott, és még egy szidalmat is hallott. Két miniszter fenyegetett, hogy megszabadul egymástól.
És 7.30-kor az ajtó kopogott, és az újonc emlékeztette: "Nem tudod mennyi ideig? Az emberek már imádkoztak. " És az, aki elkezdte a meccset, kijött, hogy találkozzon azokkal, akik összegyűltek a szavakkal: "Nem csodálatos, ha a testvérek egységben vannak? Nem csodálatos, hogy ma este az Isten népeivel?
Ha ott lennék, beteg lettem volna. Miért tette ezt? Annak érdekében, hogy keresztény vezetőként tartsa a képet? Az a dolog az, hogy egy álszent, mint általában, az a személy, aki az utolsó fordulóban rájön, hogy mindenki már látja a képmutatását.
Hogyan viselkedik egy igazi keresztény ebben a helyzetben?
Ha úgy viselkedik, mintha semmi sem történt volna, akkor hazudik. Talán ki kellett volna mennie, hogy találkozzon az együttírással, anélkül, hogy megesküdött volna? Nem, és ez nem keresztény.
Remélhetőleg az irodából az osztály felé vezető úton találta, hogy valami nagyon csúnya történt. Jobb lenne, ha elment volna az emberekhez, és azt mondta: "Tudod, csak találkoztunk, és őszinte legyek, néhány ember Krisztustól eltérően viselkedett. Igazság szerint nem vagyok méltó, hogy álljak ebben a szószéken és találkozzak. De mégis tudom, hogy Krisztusban van lehetőség arra, hogy megbocsátást és változást kapjon. Először is bocsánatot kérek az itt ülõ testvéreknek, másrészt mindenkit kérdezzenek, hogy térdessenek és imádkozzanak értünk, mert nagy szükségünk van rá. "
Őszintén szólna, és egy ilyen egyház a világi emberek számára sokkal vonzóbbnak tűnne, mint az, amelyben mindig édes mosollyal találkozik, bár tényleg ők túlterhelik más érzelmekből.
A legbiztosabb módja annak, hogy mindennap megpróbáljuk ápolni az őszinteséget Istennel való találkozásaink során. Krisztus segít abban, hogy látja magát, ahogyan mások látnak. Őben megtanulod, hogy magad legyen. Bizonyára nem leszel őszinte az emberekkel, ha nem vagy nyitott Isten előtt.
Hazudott valaha imádság közben? Nem azt mondtad, "Uram, nagyon szeretlek téged" abban a pillanatban, amikor valójában magadban gondolkodtál: "Ó, mennyire fáradt vagyok ebből!" És mégis Isten azt akarja, hogy ez is az imánk . Ez az, amit Jézus tett. - Miért hagyott engem? - kiáltotta.
Ha Istennel őszinték lehet, akkor számunkra ez nem bűn! Az Úr azt akarja, hogy elmondjuk neki a legbensőbb szükségleteinket, érzéseinket és még a haragunkat is. Legyen bármi mást, csak azt a vágyat, hogy megtévessze őt olyan édes szavakkal, amelyek nem jelentenek semmit.
John Paulin "A bibliai igazság a modern világban"
Szombatiskola
8 lecke a PA-tól: KIK Ő ...