A patronómia Nikita, Sawa és mások nevéből származik

A patronómia kialakítása szükséges folyamat a mindennapi életben, de nem mindig egyszerű. Néha a megfelelő változat egy adott névből való alakulása teljes problémát jelent mind a közvetlenül szükséges átalakítások részeként, mind az egy vagy másik változat pontosságának megítélésében. Mindez meglehetősen komoly problémává válhat, és bizonyos ismeretekre van szüksége a megoldáshoz. Különösen azért, hogy a névnevek tudományából szerezzünk néhány információt az onomasztikától. Legalább annak érdekében, hogy Nikita nevében megfelelő patronimát alakítsanak ki.

Általános információk a patrónusról

A személy teljes neve különbözik a különböző országokban. Például Izlandon nincs olyan dolog, mint a név, egy ember nevű csupán nevük és egyfajta „apai” - apai vagy matronimu (Oroszország regisztrált az esetben, ha az útlevél férfiak és ott apai és matchestvo), amely képződnek a nevét, az apa vagy anya.

Egy másik történelmi helyzet a keleti szlávok között. Hagyománya szerint egy személy teljes neve egy családnévből (gyakran az egyik fajta tevékenységből vagy becenévből származik), saját névvel és patronymikával. Az utóbbit eredetileg kizárólag az ősi orosz társadalom, a fejedelmek és az éberségük tetején használták fel. Tehát még a névtelenségben és a patrónumban is csak a hősök nemesi származását nevezik, és az egyetlen kivétel Silyaninovics Miklós.

Az általános háttér, Novgorod volt nagyon kiemelkedő, mindig híres az öntudata. Itt a városiak megszokták, hogy a patrónusban foglalkozzanak egymással. Az oroszországi elsõ nevek is itt jöttek létre. Katonai célokra. Hogy megkönnyítsük az egyik Kuzma megkülönböztetését a másikból.

A patronymikumok kialakulásának általános szabályai

A patrónia kialakulása, mint sok más dolog oroszul, számos szabálynak van kitéve. Annak érdekében, hogy helyesen alakítsanak ki egy patronimát, vagy válaszoljon arra a kérdésre, hogy melyik patronimikus Nikita nevében, először figyelmet kell fordítania annak befejezésére. Ebből kiindulva a megfelelő utótagot választják:

• Nevekre végződő kemény mássalhangzóra (kivéve w, w, h, u, c) nem használja az utótag „-ovich” vagy „-ovna” pl „A” és „én”.
• Az utótag „-evich” vagy „-evna” adunk a neveket, hogy vége a X, W, H, u, és u, a kapott eredmény, mint egy középső neve, például „Zhorzhevich” vagy „Frantsevna”.
• Nevekre, hogy vége a hangsúlytalan magánhangzók egy, y, s, a képzők „-ovich” és „-ovna”, miközben eltávolítja az utolsó magánhangzó - „Antipovich” és „Gavrilovna”, de van néhány kivételtől eltekintve (pl női keresztnevet a "Nikita" - "Nikitichna" név).
• A "-ovich" és az "-one" kifejezést nevekre használják, amelyek végén egy nem hangsúlyozott "o", például "Vasilkovich" és "Mikhailovna" szerepel.
• Önálló tételt érdemes régi orosz nevek végén pedig egy „ő” és „la”, az ő esetükben a végső magánhangzó leesett, és hozzáadjuk az utótag „-evich” vagy az utótag „-evna”, például „Meneevich” vagy „Zaharievna”.

Külön listát lehet készíteni idegen nevekről. Gyakran nehézségek merülnek fel, főként azért, mert ezek a patronimikák egy része az orosz nevek patronímiáinak mintájához igazodik, ahogy azt később tárgyaljuk.

Külföldi nevek patronymikája

Egy különálló történet egy idegen névből származó patronymikum kialakulása. Meg kell érteni, hogy az ESL beszélünk nevek, amelyek a hagyományos a nemzetek, amelyek történelmileg szorosan kapcsolódik Oroszország, amelynek területén már régóta szerepel az összetételét, akkor bekövetkezik a kialakulása egy apai hogy ugyanazt a modellt, mint az orosz nyelv, néhány módosítással idővel.

Például a patronim "Yanovich" és a "Vakhtangovich" helyett a "Vakhtangievich" helyett a "Yanovich" patronimát használják. Ugyanakkor az etnikumok közötti házasságban élő gyermekek nehéz helyzetben találják magukat, akinek szülei ki akarják bocsátani azokat az országokat, ahonnan a gyermek apja származik, és az orosz dokumentumokat. Korábban, az orosz nyelvű dokumentumok védnökségének kialakítása helyett, nagy eséllyel látták a születési bizonyítványt, például a patronómiai "Jonovich" -et. Az utóbbi években azonban a nemzetközi házasságban született gyermekek esetében középső név nélkül is elkészítheti a dokumentumokat.

Az orosz patronymikumok kiejtése

A beszélőbeszédben az ember gyakran lerövidít egy szót, amit utál. Valami hasonló történik a patronikusokkal. Ebben a helyzetben számos esetben ez elfogadhatatlan. Annak érdekében, hogy ne legyen kellemetlen helyzetben, emlékezzen néhány egyszerű szabályra:

• Az üzleti életben, a hivatalos kommunikációban és a személy első megjelenítésében a nevét és a patronómát a lehető legegyértelműbb módon, rövidítések nélkül kell megfogalmazni.
• Ha a patronómia a "és" -al kezdődik, ha a név után a kemény konzonánssal fejeződik ki, akkor a "és" hang a hangzásba kerül.
• Férfi középső nevét „-ovich” lehet ejteni teljesen, és a rövid formában (pl utónév, nevében a „Nikita” - „Nikitivich” - lehet kiejteni „Nikitych”), de a női patroním ajánlott mondjuk teljesen.

következtetés

A megfelelő oktatás és a patronymikumok felidézése időnként meglehetősen nehéz feladat. Különösen olyan esetekben, amikor nem orosz nevekről van szó. Azonban számos egyszerű szabály asszimilációja nagyban megkönnyíti azt.