A humanizmus a modern kultúrában
Kolomna Intézet MGOU, Kolomna. Orosz Föderáció
A humanizmus a modern kultúrában
2. A humanizmus mint a kultúra elve. A humanizmus nem csak egy kulturális jelenség, amely az ókor mélyén keletkezett, hanem általában az emberi kultúra egyetemes elve is. Az egység a hagyomány és az innováció humanizmus fenntartja életigenlő kultúra az elején, és segít abban, hogy az élet nem csak nyert, hanem a jobb. Azt hangsúlyozza azon aspektusait, az emberi természet, a nyitottság, optimizmus, a racionalitás. A humanizmus arra törekszik, hogy megerősítse az emberiséget az emberiségben és ösztönözze önmagában a hitben. Törlés humanizmusa a kultúra nem csak lehetetlen - mert ez egy természetes tükrözi az emberiség az ember -, hanem értelmetlen, mert benne rejlik minden szférában: a tudomány, az oktatás, a művészet és életmód az emberek. A béke kultúrája a legjobb következménye a humanitárius elveket.
3. A legújabb kultúra egyik jellemzője a humanizmus és az anti-humanizmus közötti konfliktus. Az utóbbi oldalán a konzervativizmus, a dogmatizmus, a fanatizmus, a fundamentalizmus, a nihilizmus és a pesszimizmus. Miközben a kultúrában a humanista tendenciák aktualizálása összefügg a demokrácia és az oktatás színvonalával, a szabadság és a személyes megvalósulás szükségességével.
5. Humanizmus és oktatás. A humanizmus szerepe az oktatásban óriási, mivel törvényes humanisztikus elvek alapján történik. Kivételes szerepet tulajdonítanak a humanizmusnak az új felvilágosodás paradigmájába vagy a neo-modernizmusba. Az új felvilágosodás a kulturális reformáció programja, amely nem a modern humanizmus, a tudomány, a magas technológiák, a demokrácia és az emberi jogi mozgalom eszméire épül. A humanista tudományok, a tanárok, a humanista szakmák munkásainak oktatási, felvilágosító és tudományos munkáiban valósul meg. Módszertanilag az Új felvilágosodás a kutatási szkepticizmusra, az önazonosság pszichotehnológiáira, az önrendelkezésre és az önrendelkezésre támaszkodik. Az új felvilágosodás jellemzője abból a tényből fakad, hogy a tudományos ismeretek, az oktatás és a tudatosság alapvetően új kötetén alapul; egy alapvetően új történelmi tapasztalattal, amely bemutatta a vallás-messiási utópiák, de világiak következetlenségét is. Figyelembe veszi a különbözõ országok fejlõdésének szintjén tapasztalható mély szakadékot, amely vallási, etnikai és kulturális konfliktusokhoz, az emberiség globalizációjához vezet. Az új felvilágosodás méltó helyet keres a kultúra és az oktatási intézmények számára az ötletek és szolgáltatások piacán. [2]