A biztosítási szerződés érvényessége az érdekeltség legitimitásától függ (a jogellenes érdekek nem
A felelősségbiztosítás esetében a kamat az esetleges büntetőeljárás esetleges kárának elmaradása.
A vagyonbiztosítási szerződés, amely a biztosított vagy a kedvezményezettnek a biztosított ingatlan megőrzésében fennálló érdekének hiányában kötött, érvénytelen.
A jogalkotó hozzáállása a régi biztosítási szabály végrehajtásához "nincs érdek - nincs biztosítás" indokolt. Mindazonáltal a fejlett hitelbiztosítási intézmény hiányában a banki hitelek értéke további biztosítási díjakat terheli.
A szerződés érvénytelenségére vonatkozó, a visszatérítéssel kapcsolatos indokokat a biztosított biztosítási díjbevétele és a biztosítói biztosítási kifizetési alap közötti helyes kapcsolat követelménye határozza meg. Ezen alapok betartásának ellenőrzése a biztosítási felügyelet egyik feladata, amely biztosítja a biztosítók tevékenységének kifogástalan működését. Tekintsük ezeket az okokat, amint azt az Art. Art. 948 és 951 CC.
A biztosító felelősségének érvényességét az ingatlan tényleges értéke határozza meg, a vállalkozói kockázatot, amelyből kiszámítják a biztosított hozzájárulásának mértékét. Főszabályként a biztosítást az ingatlan értéke a szerződésben meghatározott követően már nem lehet megtámadni, kivéve azt az esetet, amikor a biztosító az első helyen, nem használt megkötése előtt a jogot, hogy a szerződés vizsgálatáról szóló ingatlanérdekeltséget, másrészt pedig szándékosan félrevezették az ingatlan tényleges értékéhez viszonyítva, kockázat (948. cikk GK).
A hiányos vagyonbiztosítással vagy vállalkozói kockázattal a biztosítási kötvénytulajdonosnak joga van kiegészítő biztosítást teljesíteni, beleértve egy másik biztosítót is, de a biztosítási összegek teljes összege nem haladja meg a biztosítási értéket.
Kapcsolatos okokból a szerződés semmisségének meghatározott biztosítási esetek nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor jelentős változás következett be az adott körülmények között az akció vagyonbiztosítási szerződés érintő növekedés a biztosítási kockázatot, amelyet a biztosított (kedvezményezett) köteles értesíteni a biztosító azonnal.
Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve a biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg meghatározására vonatkozó eljárást szabályozza. Az Art. 947 A polgári törvénykönyv a biztosítási összeg - az összeg, amelyen belül a biztosító vállalja, hogy kifizeti a biztosítási kártérítés szerződés alapján a vagyonbiztosítás, vagy amelyet ő köteles fizetni szerződés alapján a személyi biztosítás. A biztosítási összeget a biztosítási kötvénytulajdonos a biztosítóval kötött megállapodása határozza meg.
Tulajdon vagy vállalkozói kockázat biztosításakor, kivéve ha a biztosítási szerződés másként rendelkezik, a biztosítási összeg nem haladhatja meg tényleges értékét (biztosítási érték). Az ilyen költségeket figyelembe veszik:
- az ingatlan valós értékét a biztosítási szerződés megkötésének napján a székhelyén;
- vállalkozói kockázati veszteségek az üzleti tevékenységekből, amelyeket a biztosító - ahogy várható volt - biztosítási esemény esetén felmerült volna.
A személyi biztosítási szerződésekben és a polgári felelősségbiztosítási szerződésekben a biztosított összeget a felek saját belátása szerint határozzák meg.
A biztosított az ingatlan értékének meghatározott biztosítási szerződés később nem vitatták, kivéve azt az esetet, amikor a biztosító nem használják ki a megállapodás megkötését jogukat egy értékelést a biztosított kockázat szándékosan félrevezették képest ez az érték (Art. 948 a Polgári Törvénykönyv).
Lásd még
Az IFRS összetétele
IFRS 1 Pénzügyi kimutatások bemutatása IFRS 2 Készletek IFRS 7 Cash flow kimutatás M.
A szállítási adó számítási módja
Az Adótörvény 360. cikke megállapítja a közlekedési adóra vonatkozó adózási és beszámolási időszakokat: az adózási időszak egy naptári év, az adófizetők számára pedig a beszámolási időszakok.