5. kérdés: a pso

A jogi alapelvek, amelyek a vezetõ ötletek alapján általános magatartási szabályt hoznak létre, nem tartalmazzák a jogi normák összes elemét (hipotézis, elrendezés, szankció). A törvény elvének alkalmazásával nem lehet átfogóan rendezni a jogalanyok közötti jogviszonyokat, de az alapelv lehetővé teszi, hogy pontosan megértsük a kapcsolatok által szabályozott jogi normák lényegét.

A jog elveit a törvények szabályozzák, és a törvények nem sérthetik meg a jogelveket.

A jogi alapelvek alapul szolgálnak a különálló normák egységes szerkezetbe foglalásához.

A jogi alapelvek fontossága:

1) lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük a jogszabályok jelentését és a közgazdaságtani és erkölcsi viszonyokkal való kapcsolatot;

2) meghatározza a jogrendszerek és azok részei általános irányultságát és fejlődését;

3) segítséget nyújt a normák gyakorlati alkalmazásában és a jogszabályok által nem szabályozott kérdések megoldásában;

4) biztosítja a jogág normáinak egységét.

A hatály körébe tartoznak a jogelvek:

- az összes jogterülethez tartozó általános jogokra;

- Interbranch, amely számos iparág közös jellemzőit tükrözi

- Ágazat, amely egy bizonyos iparág sajátosságát jellemzi;

- Interbranch, amely az ipar egyes intézményeire vonatkozik.

Az általános jogi elvek a következők:

- egy személy, joga és szabadsága a legmagasabb érték;

- az emberi és állampolgári jogok és szabadságok elismerése, tiszteletben tartása és védelme az állam feladata;

- az emberi és állampolgári jogok és szabadságok elismerése és garantálása a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveivel és normáival összhangban történik;

- az alapvető emberi jogok és szabadságok mindenkihez tartoznak a születésük óta és elidegeníthetetlenek;

- mindenki egyenlő a törvény és a bíróság előtt;

- a férfiaknak és a nőknek egyenlő jogokkal és szabadságokkal, valamint esélyegyenlőséggel rendelkeznek a végrehajtásukhoz;

- mindenkinek joga van az élethez;

- mindenkinek garantálnia kell jogait és szabadságait;

- mindenkinek joga van az államnak az állami hatóságok vagy tisztviselői által elkövetett jogellenes cselekmények (vagy cselekmények) által okozott károk megtérítésére.

Az ágazatközi elvek a következők:

- a munkanélküliség elleni védelemhez való jog;

- az egészségvédelemhez való jog;

- a család, az anyaság, az apaság és a gyermekkori állami támogatás;

- a szegénység elleni védelemhez való jog.

Iparági elvek. azaz az egyes iparági intézmények elveit.

Az Art. Törvény 3. nyugdíjakra jogosult nyugdíjra szerint ez a törvény nem csak a polgárok, az Orosz Föderáció, hanem a külföldi állampolgárok és hontalan személyek állandó lakóhellyel, az Orosz Föderáció - ugyanazon az alapon, mint a polgárok, az Orosz Föderáció másként nem rendelkezik, szövetségi törvény vagy az Orosz Föderáció nemzetközi szerződései.

Ugyanakkor egy állam tisztességes életének biztosítása nagymértékben függ az ország gazdaságának fejlettségi szintjétől. Az állam nem tud többet adni a polgárainak, mint önmagában. Ezért meg kell határozni bizonyos biztonsági minimumszabályokat, amelyeket az állam garantálhat polgárainak.

A megélhetési minimum a fogyasztói kosár, valamint a kötelező kifizetések és díjak [11] értékelése.

A fogyasztói kosár az élelmiszerek, a nem élelmiszer termékek és szolgáltatások minimális készlete, amelyek az emberi egészség megőrzéséhez és megélhetéséhez szükségesek.

A család egy főre jutó jövedelmének kiszámítására irányuló eljárást (magányos lakóhellyel rendelkező állampolgár) a szövetségi törvény állapítja meg [13].

- minden szinten költségvetési források rovására;

A biztosítási járulékokról szóló törvény 5. cikkének (1) bekezdése meghatározza a biztosítási díjak fizetőit:

1) a magánszemélyeknek kifizetéseket és egyéb díjazásokat;

b) egyéni vállalkozók;

c) az egyéni vállalkozóként nem elismert személyek;

A járulékok kiszámítása a biztosítási díjszabás alapján történik. A biztosítási díj mértéke a biztosítási díjak kiszámításának alapja egységenkénti biztosítási díj összege (a biztosítási járulékokról szóló törvény 12. cikke).

Fizetők biztosítási díjak, amelyek nem termelnek hasznot, és más juttatást egyéneknek kell fizetni a megfelelő díjak a Nyugdíjbiztosítási Alap és a Szövetségi kötelező orvosi pénztár meghatározott összeg alapján a biztosítási költségeket év.

biztosítás, a költségek meghatározása a termék a minimálbér által meghatározott szövetségi törvény elején a pénzügyi év [14], amelyek esetében a fizetendő biztosítási díj és a mértéke járulék az érintett állami költségvetésen kívüli alapok, nőtt 12-szer.

A gazdasági tevékenység minden típusát a foglalkozási kockázat osztályától függően csoportokba sorolják. A gazdasági tevékenységek osztályonkénti besorolása 32 foglalkozási kockázatot jelent [16]. A gazdasági tevékenységeknek a foglalkozási kockázatok osztályozására vonatkozó szabályait a szövetségi törvény állapítja meg [17].

A biztosítási díjakat a biztosított a biztosítási díj alapján fizetik. A biztosítási díjakat - a foglalkozási kockázat osztályától függően - a gazdasági tevékenység típusai szerint differenciáltan a szövetségi törvény állapítja meg.

Kapcsolódó cikkek