Basmannaya kórház - orosz elektronikus könyvtár
Georgy Borisovich Fedorov
A történeti tudomány doktora Borisovics Georgi Fyodorov az ősi Novgorod ásatásaiban részt vett Duna és Dnyeper régiók történelmének tanulmányozására.
Fedorov mindig olyan anyagot épít, amelyről tudósként birtokolja az anyagot, azt írja, amit érez és érez.
További információk
Véletlen kivonat a könyvből:
- Sabr amed - mondta halkan Shamash -, a türelem korlátja. Nem lehet olyan kínos. Szükséges.
- Megpróbálsz nekem kábítószer-függőséget csinálni - mondtam komoran, de tudtam, hogy a határon vagyok. - Jól van, gyere.
Samas, a nap sütött a vörös haj (például a nevét Karaita és znachit- „nap”), lehajolt hozzám, kihúzta a táskát Field dobozt, és kinyitotta. Áztatás egy darab pamut alkohol az injekciós üvegből, dörzsölte a karom a könyök felett helyszínen, kihúzta a patron lezártuk, az alkohol és a tavaszi fecskendő, tegye a tűt letört a hegye az ampulla, morfin és szerzett már ismerős mesterien készített egy lövés. Valami megrázta és termesztett durvább bennem. Valahonnan a fejét maga kezdett legördül a nehéz, édes hullámok fokozatosan eltávolítja a fájdalmat, amelyet a visszavonuló és már csak egy vak és egyre ritkább rángatózott. Végül felkeltem, megtántorodott, és ült az autóban. Általában beszédes Shamash is csendben ült a volán mögé, és ki is ment.
Csak egy-két fél perc múlva inkább mogorván mondta:
- Nem lehet olyan kínos, parancsnok. Mintha nincs jó orvos Moszkvában.
Shamash egészen vagy majdnem egész háborút töltötte Leningrád közelében, majd a leningrádi fronton, majd a Volkhovon vagy az Ladoga-i életútán. E két frontról eszébe jutott az ismeretlen katonák saját készítésű dalai, és mi, expedíciós munkatársaink, amikor énekeltük, szerettük. Aztán halkan énekelte az egyik dalt. alvás
Nem figyeltem rá, de önkéntelenül hallgattam a már jól ismert szavakat és a nem egyszerű dallamot:
Emlékezzünk azokra, akik megparancsolták a vállalatokat,
Ki hal meg a hóban,
A Leningrádban, aki a mocsarakon ment keresztül,
Az orr eltörte az ellenséget.
Leningrad földje legyen velünk
Közel a stoi-i-it az asztalnál,
Emlékezzünk arra, hogy az orosz katona ereje
A német Tikhvin után vezetett.
Nem volt időm hallgatni a véget, mert úgy éreztem, hogy valaki egymás mellett áll, és a kórházban félhomályban remegő fehér foltot láttam. Kitalálta - az ügyeletes Galya nővér.
Mielőtt kinyitottam volna a száját, Galja suttogta:
- Borisovics Georgy, ott a nyolcadik osztályon a posztoperatív beteg nagyon megrémült. Szüksége van rá, hogy egy ponapon injekciót készítsen. És elfelejtettem hányat.
- Írja gramm -reshitelno mondtam, bár, szemben a Gale, gyógyszer nem volt képzett és csak akkor jön ki a saját opyta.- Igen, majd hozzám.
Mindezek ellenére, egy tisztességes sivatag, hogy Galyát éjszakai szolgálaton hagyják a testületben, ahol több mint 80 beteg és szinte minden nehéz.