A politika mint társadalmi jelenség (6)
1. A "politika" szó az ókori Görögországból származik és a görög poliszból (város) származik. Az ókori Görögországban különböző kormányzati formákat jelöl. Az egyik első, a politika tanulmányozására szánt alkotás - Arisztotelész "La Politika" értekezésének szó szerinti jelentése: "Mi az államhoz kötődik".
Az angol nyelvű, valamint az Egyesült Államokban és a világ politikai tudomány egészének a különböző politikák a felek a három független feltételek: «polity» ( «Politi” vagy »politikai közösség«), »politika« ( »Szabályzat«) és a «politika» ( "politiks"). Ezek a fogalmak nagyjából megfelelnek a politika formájának, tartalmának és politikai folyamatának.
A politika egy adott társadalom politikai szervezete, az állam a szó legtágabb értelemben, azaz. az ország összes állampolgára és a hatalom gyakorlásának teljes mechanizmusa. Más szóval, a politikai hatalom az ország politikai rendszere és a politikai rend az alkotó intézményei és normái egységében.
A politika a konfliktusok kialakulásának és megoldásának szempontjából tekintett politika. A politika elemzés olyan témákkal foglalkozik, amelyek hatalomra hivatkoznak, vagy szívesen befolyásolják a politikai döntéseket: pártok, állami szervezetek, média, érdekcsoportok és ellentétes érdekek.
Amint láthatjuk, a politika fogalma sokrétű és többdimenziós, és gyakorlatilag az emberi élet minden területét lefedi a társadalomban.
Nem minden tevékenység, amely az osztályok közötti kapcsolatot fejezi ki, a politika. Ha például egy munkavállalót a kapitalista alkalmaz, és ki van téve a kizsákmányolásnak, akkor ezek nem politikai, hanem gazdasági kapcsolatok. Amikor azonban a munkások felvetik a hatalom kérdését, formáit, akkor belépnek a tényleges politika területébe. A politika mindig, mivel célja a hatalom gyakorlásának legkedvezőbb feltételeinek megőrzése vagy megteremtése. Ezért az egyik fő célkitűzése a politikai - államhatalom: a kormány célja, hogy óvja és védje az érdekeit „a legerősebb, gazdaságilag uralkodó osztály, ami lesz is a politikai uralkodó osztály segítségével az állam.”.
1) a társadalom csoportjainak és rétegeinek erőteljesen jelentős érdekeinek kifejezésére és megvalósítására;
2) a konfliktusok racionalizálása, civilizált természetű csoportközi kapcsolatok kialakítása, a harcoló pártok megbékítése;
3) a közjavak elosztása és újraelosztása, figyelembe véve a társadalom egészének életében a csoport prioritásait;
5) a társadalom integrálása és a társadalmi rendszer integritásának biztosítása;
6) az egyén szocializálódása, annak összetett szervezett állam és társadalom életébe való beilleszkedése. A politika révén az ember megszerzi azokat a tulajdonságokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy reálisan érzékeljék a valóságot, leküzdve a tudatalatti reakciók pusztító következményeit olyan politikai folyamatokhoz, amelyek meggátolják az élethez való racionális hozzáállást. A személyiség önálló, aktív lényként történő kialakításával a politika képes humán-kreatív feladatok elvégzésére;
Az oszlopok a politika tárgya elsősorban annak politikai szervezet, 3 amely egy sor olyan intézményt, adás-csoport parancsolóan jelentős érdekek terén az állami hatóság és alattvalóik fenntartani a versenyt a hatalmi harc. Fél, lobby, a különböző politikai mozgalmak, a média, a szakszervezetek és más politikai szervezetek és együtt képviseleti és végrehajtó szervei az állami alkotják az alapja a szervezeti politika.
A politikai struktúra legfontosabb eleme a politikai tudat. A legáltalánosabb formában a politikai szabályozás függését a különböző programok, ideológiák, utópiák, mítoszok és más ideális képek és célok jellemzik, amelyek a hatalmi küzdelem tárgyát képezik. Ebből a szempontból a politika olyan társadalmi mechanizmusként jelenik meg, amelyet kifejezetten különböző ideológiai projektek megvalósítására alkalmaztak. A politikai tudatosságtól való függés szempontjából a politika képviselhetõ állandó átmenetként, a gondolkodás különbözõ gondolkodásmódjainak a spirituális formából az anyagi formába való átalakulásához, és fordítva.
Egy másik strukturális elem a politikai kapcsolatok. Feljegyzik az állami hatalomra irányuló tevékenységek sajátosságait, valamint a társadalmi csoportok egymás közötti és a hatalom intézményei közötti kölcsönös kapcsolatok stabil jellegét. Ebben az értelemben a politikai kapcsolatok bemutatják a hatalom "játékának" minden résztvevője között kialakuló versenykapcsolatok sajátosságait, és meghatározzák a politika létezésének belső ritmusát. Nem véletlen, hogy J. Sartori úgy vélte, hogy a politika létezhet akár "háborúként", amelyben a felek nem
a célok elérésének eszközei, és küzdenek az elpusztítás vagy az "alku" formájában, ha az egymásnak ellentmondó felek ügyletük és szerződéseik alapján konszolidálják pozícióikat állami hatalmon.
A társadalom történelmi fejlődésének folyamata során a demokrácia tökéletessége a politikai tér folyamatosan kiterjed. Manapság minden demokratikus ország minden felnőttje a politika és a politikai kapcsolatok témaköre. Úgy, mint választók (választók) fejezi ki akaratát a választások képezik a kormányzati intézmények, a népszavazáson való részvétel a fontos politikai döntések, végrehajtja a politikai jogok és szabadságjogok az övék.
A politika nyilvános jelenségként (5)
A politika mint nyilvános jelenség (7)
Tesztmunkák >> Politikatudomány