A Kaukázusról

Úgy döntöttünk, hogy átmegyünk a Gum-Bashi járaton.
Kislovodszkból, először 20 km-re az út egymás mellett álló unalmas falvakon halad keresztül. De Teresa faluja után 25 km eléggé elhagyatott és festői hely volt. Esett az eső, és a pofotkat nem akart. És így tovább, amíg a passz. És a hágón, és a hó ment. Ezért a Gum-Bashi összes képét visszavették, amikor a nap ragyogott.
Úgy tűnik, hogy ez a hegy Gum-Bashi, amely megadta a jelet. Fordították a Sandy tetejére. Magassága 2313 m.

Magasság, a passz 2,144 méterrel a tengerszint felett. A pass alatt van egy kiterjedt megtekintési platform.

Azt mondják, hogy Elbrust jól látják innen, amelyen előző nap látogattak. De ezúttal felhők lebegtek a hegyek fölött.

Aztán a kígyót feszítő út kanyarodott a völgybe a Felső és Alsó Mara falvakba.
Megpróbálhatsz meglátni egy zsákmányt a keret tetején. Talán ez egy sas.

Egy állomány legelt a lejtőn.
Úgy tűnik, hogy egy ragadozó madár cirkulál ezen állomány fölött, és nézi a nyulakat, amelyeket a csorda megijesztheti.

A sziklák falának lenyűgözőnek tűnik, de valójában még lenyűgözőbb.

Itt a szépségekben az emberek élnek!

További 70 km után megérkeztünk Teberda városába.
Itt az időjárás vándorolt.

Az éjszakát az "Yeti House Teberda" új szállodában töltöttük. Kiváló szálloda festői helyen. Közel a folyó és a saját tó pisztráng! A közelben van néhány befejezetlen szálloda.

Most, valójában, Dombai-ról.
Az üdülőfalu szorosan be van szorítva a szurdokban. Zajos. Az autó nem könnyű parkolni. A faluban nem tetszett, nem veszünk részt a hegyi síelésben. De a hegyek gyönyörűek. Fel lehet mászni egy modern felvonóval egy zárt gondolatszéken.

A Moussa-Achitara-hegy közepéig felmászottunk, és pontosan akkor 1590 m magasságig, ahol a gondolkodó kábel véget ér, és kezdődik a hó. Minél magasabbra lehetett emelni a székliftet, de a lefelé kerülő síelők azt mondták, hogy semmi sem látható fent, és hóvihar.

Tehát itt maradtunk.