5. fejezet
Mint már említettük, az ügyvédi etika a jogi etika egyik alkotóeleme.
Az érdekképviseleti etika tárgya az ad-vokat magatartása abban az esetben, amikor szakmai adósként jár el vagy képviseli a bárcát; a bűncselekmény, a polgári vagy bármi más magatartása, vagy az ügyvédi és egyéb testületek képviselete.
Ha egy ügyvéd olyan helyzetekben van, ahol nem képvisel valakit, akkor betarthatja az etikus viselkedést, mint egy hétköznapi ember.
A fentiek mindegyike nem vonatkozik azokra a pillanatokra, amikor az ügyvédi tevékenység szempontjait a törvény általános szabályai (a folyamat magatartási szabályai) és az etikai normák és a jogi szabályok egyidejűleg határozták meg.
Így le lehet következtetni azt a szabályt, hogy az ügyvédi etika az ügyvédi hivatásnak a társasági szabályokban előírt tagja megfelelő magatartása abban az esetben, ha a jogi normák nem hoznak létre magatartási szabályokat.
Az etikai normák rendszerének kialakítása nem akadályozhatja meg az ügyvédeket szakmai feladataik ellátása és szakmai feladataik ellátásában. Az etikai normák célja, hogy segítséget nyújtsanak egy ügyvédnek a tevékenységeiben, meghatározva nem annyira, hogy mit kell tenni, hanem minél kvalitatívabbá és nagy sikert nyújtani, mert az etikai normákat sértő magatartás mind az ügyvéd, mind az egész érdekképviseleti közösség hírnevét érinti, ami a bizalom elvesztéséhez, a védelemre és általában a polgárok jogainak megsértésére irányuló felhívások számának csökkentésében rejlik.