Intertemporális árkülönbözet

14 A MONOPOLISTA DISKRIMÓSÍTÁSA

Monopolista, árkülönbözetet hajt végre
Olyan monopólium, amely a nyereség növelésére törekszik a piac elosztásával és diszkriminatív árak kialakításával (lásd az Árkülönbözetet). Az árkülönbözetnek akkor van értelme, ha az egyes piaci szegmensekben a kereslet árrugalmassága eltér. Tekintsünk két piaci szegmens grafikus ábrázolását.

Intertemporális árkülönbözet
A vízszintes szaggatott vonal MC, amely mindkét grafikonon átmegy, tükrözi a költségek állandó szintjét, amikor különböző áron értékesítik a termékeket. A monopólium árát az MR marginális árbevétel metszéspontja és az MC határköltségek szintje határozza meg. A piaci kereslet az A szegmensben (DA) kevésbé rugalmas, mint a B szegmens (Db) iránti kereslet. Az A szegmens profit-maximalizáló termelési volumene OA, B-OB szegmens. Ebből következik, hogy a hátrányos megkülönböztető monopólium a termékei számára magas árat fog fizetni az A szegmensben és az OPb alacsonyabb árat a B. szegmensben. A termelési skálának a negatív hatása. A hosszú távú átlagos költségek növekedése, ahogy a vállalat teljesítménye nő. Tekintsük a grafikont.
Intertemporális árkülönbözet
A termelés növekedésével a hosszú távú átlagos költségek kezdetben csökkentek, ami tükrözi a méretgazdaságosságot, majd az X pont elérése után növekedni kezdenek. Leggyakrabban a mérleg negatív hatásának oka az adminisztratív és adminisztratív jellegű problémák, valamint a nagyvállalatok munkaügyi kapcsolatainak problémái. Sze Méretgazdaságosság. Lásd: Minimális effektív skála, Külső méretgazdaságosságok.

15 ÁRISZTIKÁCIÓ

16 árkülönbözet

Kapcsolódó cikkek