Rendeltetési hely (Andrew hegedű)

A tekintetem szomorú,
A gondolatok kínosak.
Bár nincs kétségbeesés,
Rosszul érzem magam.

A lélek elválik a testtől,
Nem élek ebben a világban.
Csak a kagyló fordult az üzleti,
És én, magamban újra el fogok menni.

Ismét az inspiráció segít,
Nem fogok újra megőrülni.
Köszönöm türelmemért,
Aki nem kérdezte, merészett létrehozni.

Rájöttem, hogy az én sorsom,
Végezze el a vers megismerését.
Valamikor ez az imádkozás,
Lehetővé teszi, hogy meglássa magad mélységét.

Feloszlatom a verset,
Sok dolgot írok,
Én túl fogom élni a vonalakat,
Hagyja, és magányos.

Én vagyok a fájdalom, ahogy mondja,
Valaki más fájdalma, élni fogok.
A lelkemet eltöröltem,
És küldök egy ötletet az örökkévalóságra.

Élve maradok a stanzák olvasása közben,
Éljen mindaddig, amíg szeretek a szívemben.
Az emberekért élni, véleményem szerint nem rossz,
Talán ezért én tartjuk az angyalt.

Milyen ostobaság ... nem hiszek az angyalokban ...
De valami felülről védek meg.
Nem tudom, mennyire méltó a sorsom,
De egy nap sem akarok elveszíteni.

A szerencsétlenséget kudarcba fordítom
Trouble, túlélni fogok ajándékként.
Olvastam Krisztus felemelkedéséről,
És ezért nem lett szent.

Hitt az igazságban, az őszinteségben, a bűnbánatban,
Szerettem volna, hogy mindenki szeret engem.
És tudta, hogy nem jut át ​​a tudatba,
De valaki nem felejtette el a szavakat.

Nem akarom összehasonlítani a Messiát,
De én egyetértek Krisztustól.
Nem akarok szépen beszélni az életről,
Szeretnék megérteni a vonalakat, legalább százat.

Az élet magadnak, nincs semmi kellemesebb,
De ebben az életben ne zavarj másokat.
Alien bánat veszi a navryadli,
De próbáld meg megérteni a sajátját.

Talán áthatja a sorsot,
Amire sikerült elkerülnie.
És ha egyszer magad fölé emelkedsz
És adják vissza, amit egyszer kellett venned.

Legyen őszintebb és őszintebb,
Hadd gondoljanak ne csak magukról.
Legyen kevesebb, a rosszindulat felesleges,
Felhívom élni, a béke a Földön!