Az életkor elmosódása

James Hutton, egy skót orvos volt, aki geológus lett, aki 1785-ben azt javasolta, hogy a föld rendkívül idős. Híres kijelentése, hogy nincs "nem a legkisebb jel a kezdetről, sem az állítólagos végéről", feltárta útját Darwin evolúciós elméletének. 1 Ma már a legtöbb geológus magától értetődőnek tartja Hatton feltételezéseit. Az evolucionisták általában elismerik, hogy a kontinensek legalább 2,5 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki. Számításai szerint Ausztrália egyes részeinek több mint 3,0 milliárd éves. A többi, a szárazföld nagy része állítólag 3,0-0,6 milliárd év. 3 Ugyanez a történelem javasolt más kontinenseken is - a mögöttes kőzetek kora milliárd években változik.

De ha közelebbről megvizsgáljuk ezeket az ötleteket, akkor azt találjuk, hogy teljesen meggyőzőek. Látni fogjuk, hogy sok földtani folyamat van, amelyek arra mutatnak rá, hogy a kontinensek nem olyan ősiek, mint azt az evolucionisták állítják. 4 Az egyik probléma, amellyel az ókori földek ötlete találkozik, az erózió folyamata. A kontinensek nem lehetnek több milliárd évesek, mert régóta rontottak volna. És elméletben semmi sem maradt volna.

Az erózió mérése

Erős vízfolyások esetén a víz hatalmas eróziós erővel bír.

A víz a fő bűnös, amely sok ásványi anyagot felold, eltávolítja a lágy talajt és a sziklát, és az óceánhoz szállítja őket. Nap mint nap, évről évre, mint egy végtelen teherfuvarozó karaván, az egész világ folyói több ezer felbomlott sziklát szállítanak a kontinensen és elhozzák az óceánra. Összehasonlításképpen megjegyezzük, hogy a szél, a gleccserek és az óceán hullámai által hordott sziklák mennyisége elhanyagolható.

Egy másik probléma katasztrofális jelenségek. Annak ellenére, hogy az ilyen jelenségek rendkívül rövid idő alatt hatalmas mennyiségű üledékes kőzetet hordoznak, szinte lehetetlen mérni. Az ágyon és a katasztrófán áthaladó áramlások több üledékes kőzetet hordoznak, mint amennyit közvetlenül mérhet.

És mégis, a sedimentológusok (az üledékes kőzeteket tanulmányozó tudósok) számos világvirágot tanulmányoztak és kiszámították, hogy a föld gyorsan eltűnik. A mérések azt mutatják, hogy néhány folyó 1000 évnél hosszabb "emelkedik ki" a medencéjüket 1000 mm-nél nagyobb magasságban, míg mások 1000 mm-enként csak 1 mm-t haladnak előre. A világ minden kontinensének átlagos magassági csökkenése 1000 évente kb. 60 mm, ami évi 24 milliárd tonna üledékes kőzet (1. táblázat). 5 Ez egy nagyon nagy felső réteg!

Elpusztult kontinensek

A földek több millió évre történő elterjedése a kontinensek teljes eltűnéséhez vezetne.

Egy emberi életciklus nagyságrendjében ezek az eróziós arányok jelentéktelenek. De azok számára, akik azt állítják, hogy a föld több millió éves, ezek a számok megdöbbentőek. A 150 km-es magasságú kontinens 2,5 milliárd évig elmosódna. Ez ellentmond minden józan észnek. Ha az erózió folyamata több milliárd év alatt zajlott le, ma nem lesz egyetlen földrész a Földön.

Ez a probléma sok olyan geológus számára érdekes volt, akik számoltak azzal, hogy 10 millió év átlagos elmosódási ütemével Észak-Amerikának a földhöz kell jutnia. 6 Ez nagyon rövid idő a kontinensek becsült életkorához képest, ami 2,5 milliárd év. De ami még rosszabb, sok folyó a medencék magasságát sokkal gyorsabbá teszi, mint az átlagsebességnél (1. táblázat). Még 1000 mm-nél is lassabban 1 mm-es (0,04 hüvelyk) cseppet, a kontinensek átlagos magassága 623 méter (2000 láb) régen elpárolgott volna.

Ezek a mutatók nem csak a milliárd években elpusztítják a föld korát, hanem az ősi hegyek elméletét is. Általánosságban a hegyes terep meredek lejtőin és völgyein a leggyorsabb. A tengerszint feletti magasság csökkenése, ami 1000 mm 1000 év alatt, gyakori a Pápua Új-Guinea, Mexikó és a Himalája hegyvidéki régióiban. 7 Az egyik leggyorsabb rögzített magassági csökkenés a Pápua Új-Guinea vulkánjáról 1000 év 1000 évig terjed. 8 A kínai sárga folyó egyenlővé tenné az Everestet a felszínnel 10 millió évig. 9 hegységek, mint a CALEDONIDES Nyugat-Európában és az Appalache keleti részén a szerver Amerikában még nehezebb elmagyarázni, mert nem olyan magas, mint a Mount Everest, és mégis, azok állítólag több százmillió év alatt. Ha erózió folyik ilyen sokáig, ezek a hegyek nem létezhetnek ma. 10

Az eróziós folyamat problémát jelent a sík felületeknek is, amelyek szintén nagyon ősiek. Ezek a felületek nagy területeket foglalnak el, és nem mutatják ki az erózió legkisebb jeleit. Ezenkívül nincs más felületi réteg a felületeken. Vegyük például a Kangaroo-szigetet (Dél-Ausztrália), amely kb. 140 km hosszú és 60 km széles. A sziget fosszilis tartalma és sugárkezelése alapján a sziget valószínűleg legalább 160 millió éves. És ennek ellenére a sziget felszíne rendkívül sík a szigeten. 11 A föld valójában ugyanaz, mint amikor felállt - az erózió alig érintette a felszínt. Hogyan lehetne a sziget felszíne olyan hosszú ideig maradni, és ellenállni az esőzések eróziójának, ami 160 millió évre történt?

Kilépéshez

Miért vannak olyan kontinensek és hegyek, amelyek ilyen gyorsan romlottak? Miért olyan sokféle megkönnyebbülés, amely állítólag nagyon ősi, nincs erózió jele? A válasz egyszerű - nem olyan öregek, mint hittek, hanem "fiatal", ahogy a Biblia mondja. Azonban ez a válasz nem filozófiai szempontból elfogadható az evolúciós geológusok számára, ezért keresnek, bár sikertelenül, más magyarázatokhoz.

Például feltételezik, hogy a hegyek még mindig léteznek, mert a hegyek felemelkedése folyamatosan visszaáll. 12 Következésképpen a hegyek több mint 2,5 milliárd év alatt elmosódtak és helyreálltak. Azonban annak ellenére, hogy a hegy hegyvidéki területeken emelkedik, az ilyen emelkedő és eróziós folyamat nem tarthatott sokáig, anélkül, hogy az üledékes kőzetek minden rétegét áthelyeznék. És ha sokszor erodálták és cserélték le, nem tudnánk kimutatni semmilyen ősi üledékes kőzetet a hegyvidéken. De, furcsa módon, az összes korszakból származó üledékes kőzetek - a fiataloktól a régiekig (a társkereső evolúciós módszerek szerint) megmaradtak a hegyvidéki területeken. Az emelkedéssel történő fokozatos fejlesztés ötlete nem oldja meg a problémát.

A probléma megoldására további ötlet az, hogy a bejelentett mért elszíneződési értékek túl magasak. 13 Ezen érvelés szerint a múltban az emberi beavatkozás előtt az erózió sokkal kisebb volt. Úgy vélik, hogy az emberi tevékenységek, mint például a föld tisztázása és termesztése, az oka annak, hogy a modern mutatók olyan magasak. Az emberi tevékenység hatásának mennyiségi mérése azonban azt mutatta, hogy az elmosódott indikátorok csak 2 - 2,5-szer nőttek. 14 Annak érdekében, hogy ez a magyarázat megoldja a problémát, a növekedésnek több százszor nagyobbnak kell lennie. Ismét ez a magyarázat nem illik.

Azt is javasolták, hogy a múlt éghajlata sokkal szárazabb (mivel kisebb mennyiségű víz kevesebb erózióhoz vezetne). Ez az ötlet azonban ellentmond a tényeknek. Valójában az éghajlat inkább nedves volt, amint azt a fosszilis rekord gazdag növényzete is mutatja.

Fiatal kontinensek

A skót orvos Hatton kétszáz évvel ezelőtti "lassú és fokozatos" fejlődésének története ma nincs értelme. Az ősi földek támogatói azt állítják, hogy a kontinensek több mint 2,5 milliárd évesek. De ha feltételezzük, hogy a kontinensek eltűnnek 10 millió évvel a létezésük kezdete után. Ne feledje, hogy ez a 10 millió év nem a kontinensek kora. 16 Ez inkább megerősíti az egyenrangú elképzelések ellentmondásosságát. Azok a geológusok, akik hisznek a Bibliában, úgy vélik, hogy a ma létező hegyek és kontinensek a Noé napjaiban a Világvíz eredményeként alakultak ki. Amikor a kontinensek az Árvíz vége után emelkedtek, az Árvíz kiáramló vizeinek hihetetlen ereje megváltoztatta a tájképet. És a földtani nyelv beszélése, 4500 év után nem sok változott.

Hivatkozások és megjegyzések

A világ néhány jelentős folyójának eróziójának mutatói

1. táblázat:

A vízfelszín átlagos vízmennyiségének csökkenése mm-ben (hüvelyk) 1000 évente. 17