A porozitási együttható lesz

.

A porozitási együttható:

.

Táblázat szerint. 2.5 [1] létrehozunk - az átlagos méretű, átlagos sűrűségű homokot.

3. A 2,5-es képlet szerint a víz telítődési együtthatója [1]:

,

következésképpen a vízzel telített homok (2.6. táblázat [1]).

Táblázat szerint. 3.3 [1] meghatározza az R0 tervezési ellenállást a homokos talajokra.

A vizsgált talaj közepes méretű, közepes sűrűségű, vízzel telített, tervezési ellenállás R0 = 400 kPa.

5. minta: a # 1. Mivel Wp> 0 és Wl> 0, ezért a talaj agyag. Az agyagos talaj típusát az Ip plaszticitás határozza meg, az Il áramlási index szempontjából.

1. Az (2.1) képlet szerinti plaszticitási számból [1]:

.

Ezért az agyag talaj (2.2. Táblázat) [1]. Táblázat szerint. 2.3 [1] agyag világos, mert a 2 mm-től 0,5 mm-ig terjedő részecskék (1%) kevesebb mint 40% -ot tartalmaznak.

2. Az Il áramlási indexen a (2.2) képlet szerint [1]:

,

következésképpen a félig szilárd agyagot (2.4. táblázat [1]).

Mivel a talaj agyagos, meg kell állapítani, hogy duzzadási vagy süllyedési tulajdonságai vannak-e. Ehhez először a következő jellemzőket kell meghatároznunk:

- (%, CU) száraz talaj sűrűsége # 961; d a (2.3) képlet segítségével [1]:

- a (2.4) képlet szerinti porozitás együtthatója [1]:

;

- a Sr vízzel való telítési koefficiensét a (2.5) képlet segítségével [1]:

;

- az exponens el a (2.8) képlet segítségével [1]:

.

A (2.5) képlet segítségével meghatározzuk a kibocsátó Iss-ot, amelynek segítségével a talaj süllyedésének és duzzadási tulajdonságainak előzetes becslését adjuk meg:

.

A talaj lebomlik, ha a feltételek teljesülnek. Esetünkben az egyik feltétel nem teljesül, ezért a talaj nem többlet.

A talaj duzzad, ha a feltétel teljesül. Esetünkben az állapot nem teljesül, ezért a talaj nem duzzad.

Táblázat szerint. 3.4 [1] határozza meg az R0 tervezési ellenállását a könnyű szilikát tartalmazó agyagnak.

A vizsgált talaj egy félig szilárd, homályos agyag, amelynek tervezési ellenállása R0 = 265 kPa.

Az építési terület földviszonyainak általános értékelése.

A mérnöki-geológiai szakasz szerint a telek 140.25-141.5 m abszolút magasságú nyugodt domborművel rendelkezik, az alapok rétegzett ágyneművel rendelkeznek, és a varrások következetes ágyazata van. Mindegyik természetes alappal szolgálhat alapítványok építéséhez.

A vizsgált ipari épületben a sekély felhelyezés alapjainak kialakításakor a hordozóréteg lehet finom finom homok, kis fokú vízzel való telítés (1. réteg).

Cölöp alapozásakor célszerű agyagot használni, poros, félszilárd (5. réteg) hordozórétegként. Ebben az esetben a halom a halom felfüggesztett séma szerint fog működni.

A mérnöki és földtani felmérés során felszín alatti vizeket fedeztek fel. 135,8-137,0 m magasságban helyezkednek el (4,5-4,8 méter mélységtől a felszíntől), és nem befolyásolja jelentősen az épület alapjainak és alapjainak megépítését.

Kapcsolódó cikkek