A második balkáni háború - esszé, 1. oldal
Bulgária által meghódított terület az első balkáni háborúban a győztes országok között oszlott meg.
1.1. Történelmi háttér
Az oszmán birodalom, amely kibontakoztatta területét a kezdetétől, elfoglalta a balkáni félszigetet a 15. században. A félszigeten, a törökök megérkezése előtt sok ellenséges nép élt. A közös ellenség - Törökország - konszolidálta őket. A XVII. Században kezdődött a birodalom fokozatos gyengülése. A törökök által elfoglalt népek függetlenné váltak, ezért a 18. században a gyengített birodalomban többször fordult elő a nemzeti kisebbségek felkelés. A 19. század közepére elkezdődött az etnokratikus államok kialakulása. A Balkán-félszigeten, amelynek lakossága ortodox keresztények és szlávok voltak, ezt a folyamatot az Orosz Birodalom támogatta. A XIX. Század végére az oszmán birodalom elvesztette jelentős része európai tulajdonát, amelynek területén független Szerbia, Bulgária, Románia, Görögország és Montenegró alakult ki [2] [3].
A konfrontáció a nagyhatalmak a Balkánon kialakulásához vezettek a balkáni szövetség - a katonai védelmi szövetség Bulgária, Szerbia, Görögország és Montenegro. Az Unió égisze alatt létrehozott az Orosz Birodalom és ellen irányult Ausztria-Magyarország, mint a legutóbbi boszniai válság vezetett destabilizáció a balkáni helyzet. [2] Ugyanakkor a balkáni unió kezdődött vérbosszú az Oszmán Birodalom. Az a tény, hogy a lakosság nagy számú bolgárok, görögök és szerbek a fogyó birodalom. Ezen túlmenően, a bolgár kormány kívánta, hogy maximalizálja a bolgár határ, ami egy összessége Bulgária - egy birodalom volt, hogy fedezze az egész keleti része a Balkánon. A szerbek akar kap hozzáférést az Adriai-tenger, hogy csatlakozzon hazája Nyugat-Macedónia és Albánia. Montenegróiak megpróbálta, hogy egy nagy török kikötőket az Adrián és a Szandzsák Novi Pazar [2]. Görögök, mint a bolgárok, szükséges volt, hogy maximalizálja az ország határain. Később, az I. világháború után, volt egy nagy ötlet Venizelosz - a rekonstrukció a Bizánci Birodalom fővárosa Konstantinápoly (Isztambul). Volt azonban szövetségek és ellentmondások. Tehát, Görögország, Bulgária és Szerbia vitatkoztak Macedónia piperecikkek, Görögország és Bulgária - Trákia kiegészítők. Románia nem szerepel az unió is volt területi igények felé Bulgária, valamint az igények használják politikai nyomásgyakorlásra Bulgária [2] Az első balkáni háború [3] [4].
1.2. Az első balkáni háború eredményei
A Balkán-félsziget politikai térképe az első balkáni háború után
A londoni békeszerződés szerint Törökország elvesztette az európai tulajdonát és az összes szigetet az Égei-tengeren. Hatalma alatt csak Isztambul és környéke volt. Albánia függetlenné vált, noha valójában Ausztria-Magyarország és Olaszország protektorátusa volt.
Az új állam megteremtése nem elégítette ki Görögországot, Montenegrót és Szerbiát, akik az albán területeket meg akarják osztani maguk között. Ezenkívül a békeszerződés nem vette figyelembe azt, hogy a Törökország által elvesztett területek hogyan oszthatók meg a jövőben. A balkáni unióban részt vevő országok külön-külön választották el a megszállt területeket. Ez problémás volt, mivel Thrace és Macedónia az első balkáni háború vége után azonnal a szövetségesek vitatott területeivé vált. Ezekben a régiókban folyamatosan szivattyúzták a helyzetet, Macedónia a Görögország Bulgária és Szerbia közötti ellentmondásos elhatárolódási vonal [3] között oszlott meg. Az államok új határait nem határozták meg [2].
1.3. Új politikai helyzet
Német Birodalom és Ausztria-Magyarországon, ami a végén a XIX században vett részt a páneurópai fegyverkezési verseny, észre, hogy jön az európai háború. Az orosz birodalom volt az a potenciális ellenség, és így sokkal erősebb balkáni unió szövetségese. Ezt félték Törökország, Németország és Ausztria-Magyarország. Gyengíteni befolyását a stratégiailag fontos Balkán-félsziget, szükséges volt, hogy megszüntesse a balkáni szövetséget. Közvetlenül hadat Ausztria-Magyarországnak Unió nem tudott, mert súlyosbodnak az összes európai (sőt a világon) háború [2] [4].
Nicola Pasic - szerb politikus, diplomata, szerb miniszterelnök
Ebben a helyzetben a német és az osztrák diplomaták 1912 végén úgy döntöttek, hogy a szövetséget belülről megszakítják. Belgrádban, Szerbia fővárosában meggyőzték a szerb királyt, hogy háborúba kezdjen Bulgáriával és Görögországgal. Az érvelés az volt, hogy az első balkáni háborúban a szerbek nem kapták meg azt, amit akartak, hozzáférést az Adriai Köztársasághoz, de kompenzálhatják Macedónia és Thesszaloniki csatolásával. Így Szerbia bejuthat az Égei-tengerbe. Ezzel párhuzamosan a németek és az osztrákok diplomáciai munkát végeztek a bolgár fővárosban - Szófiában. A bolgár kormányt ugyanúgy ihlették, mint a szerb kormány - Makedónia csatolását. Ausztria-Magyarország ígéretet tett Bulgária számára ebben az ügyben [4]. De a bolgár fél véleménye nem változott. Még mindig ragaszkodott ahhoz, hogy szigorúan betartsák az 1912-es szerb-bolgár uniós szerződés minden pontját, amely megalapozta a balkáni uniót [2] [4].
2.1. A csapatok koncentrálása
Alexander I Karageorgievich - a balkáni háborúk alatt a szerb trón örököse volt. Személyesen vezette az első szerb hadsereget
Az első balkáni háború végére a 4. hadsereg Bulgáriában alakult, a háború után pedig az ötödik. Mindkét hadsereg az első, a második és a harmadik helyen végzett. Valójában semmi sem változott a közelmúltbeli török háború óta a bolgár csapatokban. A jövő előtti vonal - a szerb-bolgár határ - Bulgária hosszú ideig együtt vonta össze a csapatokat, mivel messze voltak Chataljitól [2].
A bulgáriai egész határ mentén a szerb csapatok, a bolgárellenes szövetség legfőbb sztrájkjai voltak. Összesen Szerbia három hadsereggel és két független taggal rendelkezik. A szerb csapatok összetételében montenegrói csapatok vettek részt, akik közül néhányan Alexander Karageorgievics herceg I. hadseregében vettek részt. A szerb csapatok egy másik része tartalékként maradt Szkopjében. Ugyanabban a városban a bolgár erők legfelsőbb parancsnokságának székhelye található [2].
A bolgár parancsnokság meg akarta támadni az ellenséget délen és blokkolja a Szerbia és Görögország közötti kommunikációt. Továbbá a bolgárok meg akartak támadni Szkopjét, majd teljes mértékben elfoglalni Macedóniát. A megszállt területeken egy bolgár kormány létrehozására és a helyi népesség propagandájának kialakítására irányultak. A várakozásoknak megfelelően a helyi lakosságnak támogatnia kell a bolgár hadsereget. Továbbá Bulgária kormánya fegyverszünetet kívánt kínálni a diplomáciai tárgyalások megkezdéséhez. A kormány úgy gondolta, hogy a szkopje befogása után Szerbia szigorúan egyetért a bolgárok minden feltételével [2].
3. A katonai műveletek folyamata
3.1. A bolgár csapatok támadása
George Buchanan, az orosz birodalom brit nagykövete
Kezdetben a bolgárok támadás csak öt hadosztály a 4. hadsereg a macedón első és a 2. hadsereg irányába Thessaloniki [2]. Része a 4. hadsereg átlépte a Zletu, teljesen törés a szerb erők ott voltak, és ezeket két részre oszlik: az első támadtak szerbek Krivolak, a második - a Ishtiba. A támadó sikeres volt, és váratlan, de a szerb 1. hadsereg található, 10 km-re Zlety tudott reagálni a határátlépésre, és elindult az ellenség felé bolgárok. Ezt a hadsereget személyesen Alexander Karageorgievics parancsolta.