Hogyan dolgoztam Malajziában
Ez a bejegyzés, úgy tűnik számomra, nem lesz különös érdeklődés egy egyszerű olvasó számára, de ezek a vázlatok, úgy tűnik számomra, szükségesek a munka jellegének megértéséhez. Továbbá az elbeszélés érdekesebb lesz.
Másnap reggel Sanka és én taxival töltjük be, ami később kiderült, csak nekünk dolgozott. A mi srácaink egy privát kereskedőt találtak, aki reggel, a munkában esténként vezette őket a gyárhoz. Ez minden! Ez a pénz elég volt ahhoz, hogy éljen. A gyár a városon kívül volt, az út megölt, így a taxisok elhagyták az árat a felhőkön. És egy eső után egy dzsipen nem megy el, egy agyag az út helyett.
Menjünk. A taxisok megkérdezik, ki vagyok és honnan. Kicsit beszélgetünk. Mondom, hogy ki voltam és honnan jöttem. A taxit Lockman néven hívják. De amint az emberei nem torzítják a nevét. És Lagman, és Lugman, és Lukman. Kama elég fantáziával. Azt mondja, a srácok sokat változtak.
40 perc után belépünk a kikötőbe, ahol valójában az egyik általunk felügyelt gyár található. Sanya vezet engem a pótkocsihoz és az irodába. Kávét iszunk. Sanek kifejti:
-Nézd, egy vállalat elrendelte az üzemet, hogy készítse el a berendezést. És mi, mint harmadik fél, ellenőrizzük, és rámutatunk a hiányosságokra vagy a küszöbökre. Valyával leszel, aki Thaiföldre repült. Ma visszatér. És ma elmentek, megmagyarázom, hogy mit és hogyan fogsz menni a pályán.
Az egyik hangárhoz megyünk. A csövek és a platformok valamiféle felfoghatatlan hatalmas, kétszintes struktúrája van. Számunkra Saiful, a növény képviselője, aki felelős az összes kemény munkásért, és a kezünk közvetlenül ellenőriz minket. Néhány óra múlva átmegyünk a csöveken, Sanya mond valamit, ahogy mondják. És a fejemben komplett rendetlenség. Néhány dolog nem az angolul, először oroszul. Nem tudtam elképzelni, hogyan kell lefordítani mindent. A pánik a fejemben van, és a lehetőségek úgy tűnnek, hogy kibaszották, hogy ne csípjenek a kupakra. Akár nem elég. Délután visszatérünk az irodába. És Sanyk fontos feladatot jelent nekem:
- Van egy bélyeg van rajtad, van egy mappa. bélyegezzen minden lapot.
Néhány mappát néztem. Körülbelül 20, és legalább 300 oldal volt. Mi van velem? Még mindig semmi közöm, és megnézem a dokumentumokat, megpróbálom kitalálni, hogy mit és hogyan hívhatom fel.
Kinyitom az egyik mappát. Az ügyfél, a projekt neve. Szemek csendesen felmásztak a homlokára. Az egyetlen gondolat: #xAB; Ebaaaat! Ezt kaptam! #xBB; (Alapvetően nem hívom az ügyfelet, de azt mondom, hogy ez a miénk, egy orosz nagy olajvállalat, de az iroda nem orosz).
-Sanya, ez tényleg az ügyfél ....?
-ugo - Sanya válaszol, nem veszi a fejét a mappákból.
A nap végéig ültek, bélyegezve ezeket a kibaszott mappákat. Az elkövetkező 2 hónapban valószínűleg több mint 50 ilyen mappát vágtam le.
Semmi érdekes otthon. Élt, aludni. A többiek nem maradtak. Az egész nap egy sisakban, a overallban és a nehéz csizmákban a hő kipufog.
Másnap reggel érkezett Valek. Már találkoztunk egy taxival, a gyár felé vezető úton. Sanka ezúttal egy másik gyárban landolt, ahogy tegnap kiderült, pontosan lefedtük Valka pontját, miközben repült a vízum újjáélesztésére.
Valek vidám parasztnak bizonyult, toll nélkül és egyszerűen. Lover szünetek és különféle viccek. Angolul, valójában nem minden.
Az üzemben a malájok úgy döntöttek, hogy találkozót szerveznek számunkra, oroszul, rendes értekezleten. Nos, kiút.
Mit beszéltek? Megbeszélte az előzetes tervet a berendezések gyártására és a szállítás időzítésére a hajóra. A legnehezebb rész a precíz technikai feltételek, a berendezések neveinek lefordítása volt. De előléptem, és ha nem tudtam lefordítani - általában beszéltem.
A rally után újra megnéztük a csöveket. Valek, a Malájok Anyaga, uralkodó körül futottak. Sok dolog, amit már tudtam, hogyan kell lefordítani, és mindent megvizsgálok. Dokumentáció, amely szószedet volt. Samek adta nekem a flash meghajtó első munkanapját követően. És így az egész nap. A csőre metszés van, ellentmondás van, nem felel meg a rajzoknak és egyéb hibáknak, jelezve, hogy hogyan kell kijavítani. Elvileg nem volt semmi bonyolult, gyorsan megszoktam.
Gyűlések. Találkozás az ügyféllel.
Tehát több hete dolgoztunk. Lazim a csöveken, Valek azt mondja, hol van a domb, lefordítom, a Malays a Punch Leaf-ban (hibás lap) tette, helyes, jöjjön, ellenőrizzük. Minden rendben? a vízmérőn (víznyomást adjon, amely a csövön állna vagy sem), majd dobozokba és hajóra. A dobozok teljességét, mi is ellenőriztük, de később.
Egy napon érkezik a logisztikai cég képviselője, aki felelős az áruk szállításáért. Dühös, mint egy kutya. A Malays miatt az előző hajó 60 000 dollárral volt elakadva, egy fillért sem, de ezek a fickók elég gyakran feljegyezték, ezért azoknak a türelme, akik ott dolgoztak hosszú ideig, már nem volt ott.
Rally szervezése. A malájok másfél órát töltenek azzal, amit a fény áll, a szőnyeg annyira óvatos, hogy féltem a malájokért. Nem értettek egy szót, de amikor egy egészséges ember sikoltozik, és körülbelül negyven láb magas, és kevesebb, mint háromszor, akkor kicsit aggódni fog a foga biztonsága miatt. Miután megállapodtak az irodai berakodás feltételeiről, maradtam, Valek, Charel, Sayful és a kínaiak, a növény tulajdonosai. Sayful mond valamit a kínaiaknak és távoznak. Négyen vagyunk az irodában. Az asztalnál ülünk.
-Szóval, Sayful, egyetértett azzal, hogy egy és fél percen belül megjavítod a berendezés minden részét és felkészülsz a szállításra. Mit fogsz először csinálni, és mit kell először ellenőrizni?
- Igen, egy másfél hét. Háromszor fogjuk megtenni. Legfeljebb négy.
-Milyen három vagy négy? Megfaltad a füleidet? Egyszerre egyetértettünk.
- Nos, igen, igen. De nem leszünk időben.
- Tehát mi a pokol feliratkozott egy ilyen kifejezésre?
- Hogy nem kiabáltak ránk.
-Szóval kibaszott, egy és fél perc múlva jön a hajó, a közlekedés ismét megdagad a pénzért, és újra a fejére fogod.
-Mondani, bolond vagy? Önt most azért, mert kiabálták?
- Az a tény, hogy a hajó hosszú ideig állt és többet fizetett.
- És megérted, hogy megismétli a helyzetet?
Ezt a párbeszédet lefordítom, és erősen visszatartom, ami nem kiabál, olyan szeszélyes, hülyeség, amit még soha nem találkoztam. Valek már nem bírja. Lebontja a széket, és az asztalon megpróbálja megragadni Sayful-ot, a Charel, aki a felettese mögött áll, kopogtat egy sarokban és kiabál, mint egy vágás.
-Kurva! Mondja meg neki, hogy csak itt fekszem! Általában élek a szélén? Ez a szó a szó és a fordítás. Bitches!
Megpróbálom megnyugtatni Valkát. Értettem a reakcióját, de néha túl gyors volt. A charlotte szirénát az iroda sarkába öntik, Saiful homloka pedig verejtékez. A szemében a félelem elolvasódik, de egyúttal egy teljesen félreértés, ahol megcsípte.
Oké, nyugodj meg. Megegyeztek. A hívás végén a szállítási munkás leírta. Ennek eredményeképpen a Malays egy hónapon belül egy biztonságos felejtést kapott, és magáévá tette.
A következő esemény, és a tényleges rally, amely adott nekem egy esélyt, hogy menjen - az ügyfél érkezését.
Moszkváról levelet küldtek, hogy az ügyfél a héten meglátogatja az üzemet, hogy megnézze a munka előrehaladását. A dátumok nem ismertek pontosan, de hamarosan várni.
Elképzeltem, hogy egy csomó színes tüskésbőrű, öltönyben lévő zsebkendő és a film egyéb tulajdonságai jönnek a gyárba. Már majdnem ilyen volt. Hat színezett Mercedes-miniván vezetett be a kapukba, és közülük egy csomó nagybácsik mentek ki, csak nem ruhákban, hanem farmerben. Elmentünk velük, hogy mindent megvizsgáljanak. A kínaiak körbejárják az ügyfelet, mondanak neki valamit, és egész idő alatt átbeszéltem a beszélgetéseket Whisper hangjában. Megvizsgáltuk, füstöltünk az irodában, vezetett a rally!
Az irodában nyilvánvalóvá vált, hogy az ügyfelek nem teljesen értik a malájokat, így Valek átadta nekem a gibleteket, és börtönbe vettem, hogy mindent lefordítottam, hogy mindenki világos és világos legyen mindenkinek.
A következő 40 perc a pokolért nekem volt. Fordítás olyan emberektől, akik soha nem dolgoztak egy tolmácsnál, csendes horror. Gondolatai messziről, sok vízről indulnak, és a három perces non-stop beszéd nehéz lefordítani, mivel mindent emlékezni kell. Közvetlenül szükségtelenül felesleges információkat azonnal töröltem. Senki sem várja, amíg információt nem küld a másik oldalra. - mondta néhány másodpercig, majd folytatta a beszélgetést, figyelmen kívül hagyva, hogy mit fordít. A beszélgetés üteme gyors ütemben gyorsul, mindkét fél gyorsabban és többet beszél, nem különösebben fogadja azt a tényt, hogy mindent meg kell emésztenem. A találkozó végén már szimultán fordítást kapott. Csak egy szobában. Ahogy ezt mind megértették, eddig nem értettem. De kihúztam. Az irodából nedves lettem fejtől talpig, a verejték három folyóba esett. Idegesen felgyújtott egy cigarettát. Nagyon nehéz volt. Azok számára, akik nem tudják, és úgy gondolja, hogy ez könnyű - ez nem a nifga. Még 10 perc alatt ilyen fordítás tapasztalat nélkül - rohadt nehéz. Szükséges szavakat választani a mozgásban, és mindent érteni egy érthető és értelmes mondatban, figyelembe véve, hogy már a következő fordítást tartja.
Ezt követően erkölcsileg megszorultam, mint egy szivacs. Fáradt, de örült, hogy kiderült, hogy nem érte el az arc szennyeződését.