A szakmai újságírás etikája
I. A szakmai újságírás etikája
A tények kiválasztásánál, az információ értelmezésénél és értékelésénél, feldolgozásánál és terjesztésénél az újságíró a társadalom érdekeit képviseli. Az újságíró nem válhat az önző magán- vagy csoport érdekérvényesítéséért. Célja annak biztosítása, hogy a média objektíven tükrözze a vélemények pluralizmusát. A társadalmilag jelentős információk elrejtése, a tények torzítása és hamis értelmezése elfogadhatatlan.
Az újságíró tiszteletben tartja azon emberek becsületét és méltóságát, akik szakmai figyelmük tárgyává válnak, és tapintatosak a velük való kommunikációban. Elkerüli a magánéletet, és lehetővé teszi az ilyen információk nyilvánosságát csak akkor, ha szükséges a társadalom érdekeinek, a polgárok jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében. Az újságíró nem terjesztheti az ellenõrzött információkat és pletykákat, és olyan kifejezéseket is megengedhet, amelyek alááshatják egy személy hírnevét vagy elrontják becsületét.
Az újságíró feladata, hogy hozzájáruljon a tömeges információ területén a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódásához és demonopolizálásához.
II. A szakmai etika normáinak megsértése
A szakmai etika megsértése, amely sérti az állampolgárok információhoz jutási jogát, az alábbi esetek minősíthetők:
- ha az újságíró szándékosan, a kitűzött céltól függetlenül, téves információt hirdet;
- ha az újságíró hibás információt közöl a gondos igazolási kötelezettség elhanyagolása miatt;
- ha az újságíró tudatosan részt vesz egy társadalmilag jelentős esemény, jelenség vagy tény szándékos elfojtásának megszervezésében;
- ha az újságíró megbízhatatlanul közzéteszi a meg nem erősített jelentéseken, pletykákon, feltételezéseken és ismeretlen forráson alapuló információkat.
A szakmai etika megsértése, amely sérti a polgárok véleménynyilvánítási jogát, az alábbi esetek minősíthetők:
- ha az újságíró önző, csoportos vagy más megfontolásokból kifolyólag ellenzi az olyan viták megvitatását vagy kihirdetését, amelyekkel nem ért egyet, ezzel megsértve a vélemények pluralizmusának elvét;
- ha az újságíró megtagadja a válasz megadását megfelelő indok nélkül;
Az egyén tiszteletére és méltóságára vonatkozó bűncselekmények esetében az alábbi esetek minősíthetők:
- ha az újságíró nyilvánosságra hozza az adott személy magánéletével kapcsolatos információkat,
beleegyezése nélkül, kivéve azokat az eseteket, amikor szükséges a társadalom érdekeinek, a polgárok jogainak és jogos érdekeinek védelme, vagy az adott személy közszereplésével kapcsolatos ügyek;
- ha az újságíró olyan információkat hirdet, amelyek bár igazak, de közérdekűek, hátrányosak az egyének tiszteletére és méltóságára;
- ha az újságíró olyan cselekményeket követ el, amelyek a rágalmazás és a sértés jeleit bűncselekményként követték el;
- ha egy újságíró, aki megpróbálja megvesztegetni egy bizonyos személyt, fizikai vagy mentális hiányosságait nyilvánosságra hozza, valamint megcsonkítja vezetéknevét, keresztnevét, patronómiai és egyéb hasonló adatait;
- ha az újságíró a bírósági tárgyalás megkezdése előtt jogilag előítéleteket tesz az anyagában az alperes bűnösségének kérdése, vagy egyéb módon sérti az ártatlanság vélelmének és a bírói függetlenség elvének elvét;
- ha az újságíró a saját vagy jogi képviselőik beleegyezése nélkül kihirdeti az alulregyes gyanúsítottak, vádlottak, vádlottak és elítélők képét vagy meghatározott nevét, anélkül, hogy gondolkodna a jövő életútjáról;
- ha az újságíró tagadja azt a személyt, akiről ez a KHR korábban a törvényi vagy erkölcsi szabályok megsértéséről számolt be, a megfelelő rehabilitációs hatóság végső döntéseinek kihirdetésében.
Az újságírók hivatásos becsületének megsértése esetén az alábbi esetek minősíthetők:
- ha az újságíró szakmai státusát megszerezte annak érdekében, hogy bármilyen előnyöket szerezzen magának, családjának és barátai harmadik felektől vagy szervezetektől;
- ha az újságíró megkapja az érdekelt személytől vagy szervezettől olyan ajándékokat, előnyöket vagy előnyöket, amelyek szakmai feladataik ellátásához fűződhetnek;
- ha egy újságíró hazugságra, zsarolásra, provokációra vagy más olyan eszközre kényszerül, amely ellentmond az erkölcsiségnek és az információ megszerzésének törvényének;
- ha az újságíró bármilyen formában olyan információt közöl, amely nem nyilvánosságra hozható, ellentétben azzal, hogy a felhatalmazással rendelkező személy megállapodott;
- ha az újságíró bármely formában nyilvánosságra hozza azon személy személyes adatait, aki bizalmas információval ellátta őt azzal a feltétellel, hogy a forrás titkát megőrizze, kivéve azokat az eseteket, amikor a törvény kifejezetten előírja az ilyen forrás feltárására vonatkozó kötelezettséget;
- ha az újságíró bármely formában más személyhez tartozó álnevet fedez fel, a beleegyezése nélkül, kivéve, ha az álnéven nyilvánosan nyilvánosságra került;
- ha az újságíró szakmai státuszát felhasználja olyan információk gyűjtésére, amelyek kívülállónak vagy olyan szervezetnek a javára szolgálnak, amely nem tömeges média.
A szakmai etika és az újságírók szakmai szolidaritásának megsértése esetén a következő esetek minősíthetők:
- ha egy karrieristázó, zsoldos és egyéb motívum újságírója más újságírók vagy a közvélemény szemében nem vonzó fényt mutat kollégájára;
- ha egy újságíró a kreatív verseny rossz megértéséből vagy más okokból szándékosan megnehezíti a kollégájának szakmai feladatait és munkájának közzétételét;
III. A felelősség elrendelése
Az újságírói etika alapelveinek és normáinak megsértésének eseteit a Szovjetunió Újságírói Szövetségének konföderációs alapon tagsággal bíró újságírói szakszervezetek határozzák meg.
A szakmai etikai és jogi tanácsok saját kezdeményezésükre elfogadhatják az újságírói etika alapelveinek és normáinak megsértése esetleges megsértését.
Az ilyen ügyek ügyének kezelésére vonatkozó eljárást az Uniós Tanács a szakmai etikáról és a Szovjetunió Újságírói Szövetségének törvénye által elfogadott rendeletek határozzák meg.
Nincs más testület vagy szervezet, amelynek jogában áll az újságírói etika megsértésének eseteit megismerni. E kódex normái nem szolgálhatnak indokként az újságírók fegyelmi, közigazgatási vagy egyéb felelősségvállalásra.
Az újságírói szakszervezetek tagjai, akik a Szovjetunió Újságírói Szövetségének szövetségi alapon csatlakoznak, akik az újságírói etika normáinak megsértését követték el, az adott szakszervezetek chartái által biztosított befolyást gyakorolhatják.
Az újságírói etika normáinak megsértésére irányuló befolyást befolyásoló tényezők a jogi és egyéb felelősségi intézkedésektől függetlenül alkalmazandók.
Az újságírói etika alapelveinek és normáinak hivatalosan értelmezésére vonatkozó jog, valamint a precedensek kodifikációja és az esetek végleges minősítése a konföderációs alapon a Szovjetunió Újságírói Szövetségének Szakmai Etikai Tanácsa része.