Az innovációs folyamatok állami szabályozásának szükségessége - a stadopedia
Állami innovációs politika
· Az innovációs folyamatok állami szabályozásának szükségessége
· Az innovációs folyamatok állami szabályozásának közvetlen módszerei
- Az innováció állami szabályozásának program-célformája
· Az innovációs folyamatok állami szabályozásának közvetett módszerei
· Nyilvános és magán partnerségek az innovációban
Az innovációs folyamatok állami szabályozásának szükségessége
A gazdasági fejlődés legfontosabb tényezője a tudományos és technológiai fejlődés, gyakran az innovációs folyamat koncepciójához kapcsolódik. Ez a folyamat egyesíti a tudományt, a technológiát, a közgazdaságt, a vállalkozást és a vezetést. Az ötlet születésétől kezdve a kereskedelmi megvalósulásig terjed, így magában foglalja a kapcsolatok teljes összetettjét: termelés, csere, fogyasztás.
Az innováció irányításának sokféle formája létezik különböző szinteken: a vállalati egységekről az államra, mint egészre, arra, hogy a modern körülmények között speciális gazdaságpolitikát hajtsanak végre.
Az állami innovációs politika célja az innovatív tevékenység ösztönzése és a tudományos és technikai lehetőségek fejlesztése.
Az innovációs politika helyét és szerepét a gazdaság állami szabályozásának szerkezetében az innovációs folyamat jellemzői határozzák meg, mint a gazdálkodás tárgyát.
Az innovációs folyamat nagymértékben kapcsolódik az árupénz-kapcsolatokhoz. Az innovatív folyamatok többségét különböző szintű és méretű magánvállalkozások valósítják meg, és ezek a folyamatok önmagukban nem öncélúak, hanem a magas jövedelmezőséget elérő vállalat termelési és kereskedelmi feladatainak megoldására. Az innováció kezdetben gyakorlati kereskedelmi eredményre irányul.
Ugyanakkor az innovációba való befektetés lényeges sajátossága az, hogy a veszteség fokozott veszélyével jár, az innovációk kockázatos természetűek. A kereskedelmi siker csak az elindított projektek 10% -ában érhető el, ezért a kudarc szintje 90% -ra becsülhető. Más szóval, az innovációs folyamatban a befektetés megtérülése kevéssé hasonlít a banki tőkéhez vagy osztalékhoz jutó garantált kamatfizetésekhez. Egy ilyen megtérülés az innováció sikeres végrehajtásával kimagaslóan nagy lehet, és ha hiány van - teljesen hiányoznak, ráadásul a befektetett tőke is elpusztul.
Milyen ösztönző erőkkel jár a vállalkozók nagy kockázatot vállalni? Ezek a források bármely gazdasági rendszerhez (kis innovatív cég, nagyvállalat, cégek, egyetemek, kormányzati laboratóriumok stb. Egyesítése) belső és külső vagy objektív és szubjektív jellegűek lehetnek.
Az innováció belső ösztönzői közé tartozik az elavult eszközök (objektív ok) helyettesítésének szükségessége vagy a tehetséges munkavállalók egy csoportjának vágya a kreatív potenciál (szubjektív ok) megvalósítására. Az innovatív tevékenység belső motivációinak halmaza minden vállalat számára egyedi, és egyes esetekben meghatározó szerepet játszik az innovációra vonatkozó döntéshozatalban.
A belső okok azonban gyakran nem elég jelentősek. Sok társaságot az innovációs politika meglehetősen stabil konzervativizmus jellemez. Így a nagy piaci erőfölényben lévő monopóliumok általában alacsonyabb belső ösztönzőkkel rendelkeznek az innovációhoz kapcsolódó kockázatokkal szemben. Itt egy döntő ösztönzés külső okokból, különösen az állami gazdaságpolitika megfelelő intézkedései miatt származhat.
Az állami innovációs politikának arra kell irányulnia, hogy kedvező gazdasági környezetet teremtsen az innovatív folyamatok végrehajtásához, és kapcsolatot teremt a "tiszta" (akadémiai) tudomány és a termelési feladatok között.
Általánosságban elmondható, hogy az állam szerepe az innováció támogatásában az alábbiakra korlátozható:
· Az állam hozzájárul a tudomány fejlődéséhez, beleértve a alkalmazott és a tudományos és műszaki személyzet képzésére (az innovatív ötletek fő forrása);
· A kormányzati szervek többségén belül vannak olyan programok, amelyek célja az innovatív üzleti tevékenység növelése;
· A K + F-re irányuló, elsősorban szerződések formájában nyújtott állami megrendelések számos innováció kezdeti igényét szolgálják, amelyet széles körben alkalmaznak az ország gazdaságában;
· Az állami szabályozás fiskális és egyéb elemei alkotják a külső környezet ösztönző hatását, amely meghatározza az egyes vállalatok innovatív megoldásainak hatékonyságát és szükségességét;
· Az állam közreműködik az akadémiai és alkalmazott tudományok hatékony kölcsönhatásának megszervezésében, ösztönzi az együttműködést az ipari vállalatok és egyetemek K + F területén.
Az innováció terén az állami befolyásoló intézkedések közvetlen és közvetett módon oszthatók (1. ábra). Ezek arányát az ország gazdasági helyzete és az ezzel összefüggésben választott államszabályozás fogalma határozza meg, különös tekintettel a piacra vagy a központosított hatásra. A gazdasági visszaesés során rendszerint jellemző a "Keynesian" állami gazdaságpolitikai megközelítés dominanciája, amely az államnak a társadalom gazdasági életében való aktív beavatkozását jelenti; a gazdasági növekedés időszakában a konzervativizmus filozófiája, amely előnyben részesíti a piaci erőket, átveszi.
1. ábra - Az innovációs tevékenységet befolyásoló kormányzati intézkedések