Az események mérlegelése a számviteli beszámolási határidő után

A 89n rendelettel módosított 157n. Sz. Utasítás 3. pontja olyan rendelkezést tartalmaz, amely kimondja, hogy a beszámolási határidőt követő események jelentőségét figyelembe véve számviteli adatokat és beszámolási mutatókat kell kialakítani. Mik ezek az események és milyen rekordok tükrözik?

Utáni események a mérleg fordulónapján a tények a gazdasági élet, melyek vannak vagy lehetnek hatással a pénzügyi helyzete, cash flow vagy a műveletek eredményeit és intézmények végbement közötti időszakban a jelentéskészítés időpontjában és az aláírásakor a pénzügyi (számviteli) kimutatások a beszámolási évben.

A számviteli és jelentéstételi határidőt követő események visszatükröződését még nem állapították meg. Nyilvánvaló, hogy a megfelelő szövetségi szabványt a jövőben fogják kidolgozni és jóváhagyni. Az elfogadását megelőzően az ilyen megbízást a 157n. Sz. Utasítás 6. bekezdése szerint számviteli politikát létrehozó ügynökségi tanúsítványnak kell jóváhagynia.

Fontos megkülönböztetni az eseményeket a jelentéstételi dátum és a gazdasági élet tényei után, amelyek esetében a beszámolási időszakban nincsenek elsődleges számviteli dokumentumok. Az első esetben, a gazdasági élet az a tény után kerül sor végén a pénzügyi évben, míg az közvetlenül kapcsolódik a tényeket a gazdasági élet, a bejelentéshez vagy előzetes időszakokban. Ha az eseményre vonatkozó információk jelentősek és befolyásolhatják az intézmény tevékenységét, akkor tükröződniük kell a beszámolási időszakra vonatkozó számviteli és jelentési kötelezettségvállalásokban.

Az 5. pontjának megfelelően az IAS 14 OS későbbi események - események, mind a kedvező és kedvezőtlen, között fellépő jelentési napja és az a pénzügyi kimutatások kibocsátását.

Kétféle esemény létezik:

események, amelyek megerősítik a jelentéstételi napon fennálló feltételeket (a jelentéstételi dátumot követő események kiigazítása);

olyan események, amelyek a mérlegfordulónap után keletkezett feltételeket mutatják (a mérlegfordulónapot követő nem módosító események).

Az első típusú események esetén a szervezet köteles korábban elismert összegeket módosítani a számviteli nyilvántartásban (az IFRS 14 14. bekezdése). Az ilyen jellegű események tükrözése azonban csak akkor szükséges, ha jelentős, függetlenül attól, hogy az esemény pozitív vagy negatív.

Például a jelentéstételi dátumot követő korrekciós események a következőképpen sorolhatók be:

változás az elején egy új jelentési időszak (mielőtt a jelentési aláírásakor) kataszteri értéke a föld által használt létesítmény a jogot az állandó (folyamatos) használhatja és nyilvántartása a mérlegben (tétel 71 kezelési szám 157n.);

a nem pénzügyi eszközök értékesítése a beszámolási időszakot követően, ami azt mutatja, hogy a tárgyévben történő lehetséges értékesítés árának kiszámítása nem volt megalapozott;

a mérleg fordulónapját megelőzően megszerzett vagyon vagy a mérleg fordulónapját megelőzően értékesített eszközök értékesítéséből származó bevételnek a kimutatás időpontja után történő meghatározása;

a beszámolási időszakban létrehozott vagy kapott ingatlanok üzemeltetési igazgatási jogának nyilvántartásba vételének igazolását követő átvételi időpont után;

az anyag biztosítási szervezete által a biztosítási kártérítés összegének meghatározásáról kapott számlát, amely a beszámolási időszakban értékelési jelentés (tanúsítvány) alapján került elszámolásra;

a számviteli kötelezettség vagy a jogszabályok megsértése miatt az intézmény tevékenységének lefolytatásában jelentkező jelentős hiba bejelentése, amely a beszámolási időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatások torzulásához vezetett.

Ha az események eredményeként az uralkodó körülmények után a mérleg fordulónapján, az intézmény nem módosíthatja a elszámolt összegeket a pénzügyi kimutatásokban (12. bekezdés az IAS 14 OS). Elfogadása esetén a szövetségi előírások az állami szektor „Befektetett eszközök” és „Eszközök értékvesztése”, az ilyen események lehet sorolni, mint például a befektetett eszközök átértékelését a mérleg fordulónapján, ha azokat a valós értéken, vagy csökkentésével a költség, ha a csökkenés oka nem a a tárgyi eszközök állománya a beszámolási időszakban, de az adott időpont után keletkezett körülmények következménye.

Ha azonban a jelentéstételi dátumot követő nem módosító események jelentősek, a rájuk vonatkozó információk nem nyilvánosságra hozatala befolyásolhatja a pénzügyi kimutatások alapján készített gazdasági döntéseket.

Ezért a létesítmény a magyarázó feljegyzést a megnyitásához jelentős, nem módosító események után a mérleg fordulónapján az esemény jellege és a becsült pénzügyi hatás (a nyilatkozatot a lehetetlen egy ilyen értékelés).

Ilyen események lehetnek például:

az intézmény átszervezésének jelentési napját követő döntéshozatal, a strukturális egységek megnyitása (zárása);

a mérlegfordulónap utáni jelentős beszerzések vagy értékesítések;

a főépület nyugdíjazása vészhelyzet miatt;

az eszközárak vagy az átváltási árfolyamok szokatlanul nagy változása a mérlegfordulónap után;

egy jelentősebb próba kezdete, amely kizárólag a jelentéstételi nap után bekövetkezett eseményekhez kapcsolódik.

Olvassa el a következő kiadványokat a "Számvitel egy intézményben"

Kapcsolódó cikkek