Amikor a család fogyatékkal élő gyermekekkel rendelkezik, a befogadás
A fogyatékos gyermekek személyiségének pszichológiai jellemzői
A fogyatékos gyermek személyes problémája lényege, hogy elszigeteli a társadalomtól, amelyben élni és nőni fog.
Az arca korlátozott megjelenése mások korai gyermekkorban, a gyermekek fejlődési rendellenességek. Gyakran előfordul, hogy az egészséges gyermekek gyermeki kegyetlenség és értékeli a külső hibák a fogyatékos gyermekek az ő jelenlétükben. Ennek eredményeként a fogyatékos gyermekek, zárt, elkerülve a széleskörű kommunikációs áramkör „négy fal között”, maszkos (rejtett) depresszió. Rejtett depresszió (nyomott hangulat, negatív értékelés magukat, saját kilátások és a többi ember, gyakran lassú gondolkodás, merevség és passzív) kombinálva az alacsony önbecsülés hiánya kedvező kilátások a jövőre nézve igen gyakran vezet a szuicid gondolatok természet. Gyakran kialakul egy inferioritási komplexum.
Előbb-utóbb, a speciális gyermekek kezdik felismerni a társadalom egészséges tagjaitól való függőségük globális természetét. Nyugdíj, juttatások és még sok minden - az egészséges emberektől kapják. A globális függőség és a függőség függőségének tudatosítása hozzájárul a függőség kialakulásához. Jellemző tendenciák: a függetlenség elutasítása és a sorsért való felelősség átadása a közvetlen környezetbe. Valójában a "különleges" gyermekek fejlődésének hibája az oktatási hiba kíséri.
A legsúlyosabban érintett fogyatékosság az az ember, aki hirtelen elvesztette a hallást, látta és észlelte az egész életének összeomlását. A személyiség további karakteres fejlődése a neurózisok, a határvonalas állapotok, a pszichózisok fokozatos megváltozásával járhat. Ez különösen a fogyatékossággal élő, helytelen nevelésű gyermekek esetében kimondottan jelenik meg, amikor leírják jövőbeni modelljüket.
A jövőbeni fogyatékkal élő gyermekek modelljének tanulmányozása azt mutatta, hogy a jövőbeni egészséges gyermekek modelljéhez képest megváltozott. 14-15 év alatt a speciális gyermekek 36% -a álmodik egészségük javításáról és 100% -áról - egy adott szakma megszerzéséről. De 15-16 éves korában a jövő gondolata szűkült - az életet 5 évre tervezik, és csak a munkával kapcsolatban. Az érzelmi színezés a jövőben negatív. A gyerekek nem biztosak az esélyeikben. Álmodnak arról, hogy művész, orvos, ballerina, ügyvéd, de megértik, hogy a legjobb esetben tolmács, gépíró, varrónő lesz. A jövő modellje gyenge, tartalomban és időbeli jellemzőkben korlátozott, érzelmileg negatív. A jövő modell szerkezetében ellentmondásos pillanatok jelennek meg. Egyrészt a kívánt jövő kompenzálja a valós lehetőségek korlátozását, pozitív színezést és tükrözi a védőmechanizmust a lehetséges hibák ellen. Másrészről az alacsony önbecsülés szintje intraperszonális konfliktust eredményez, és a későbbiekben különböző neurózisok képződnek, amelyek komolyan megnehezítik az interperszonális kapcsolatokat.
Minden család egy gyerek korlátozott lehetőségei az élet, megvannak a maga sajátosságai, a pszichológiai klíma, hogy valahogy befolyásolja a gyermek, illetve hozzájárul a rehabilitáció, vagy éppen ellenkezőleg, gátolja azt.
Az a tény, hogy az apa bevonása a fogyatékos gyermek nevelésébe, jelentősen befolyásolja pszichológiai jólétét. Az apa bevonásának hiánya a nevelés, és más okok miatt, a fogyatékos gyermekek gyakran kellemetlenséget tapasztalnak a családi kapcsolatokban. Természetesen ez mindig negatív. A fogyatékossággal élő gyermekek ilyen családokban kettős teherbe kerülnek: a társadalom elutasítása és az elidegenedés jelensége a saját családjukban.
Így a fogyatékkal élő gyermekek pszichológiai rehabilitációjának lényege a neuropszichológiai feszültség eltávolítása lehet; az önbecsülés korrekciója; a mentális funkciók fejlesztése - emlékezet, gondolkodás, képzelet, figyelem; a passzivitás leküzdése; a függetlenség és a felelősség kialakulása, valamint az aktív élethelyzet; az elidegenedés és a kommunikációs készségek kialakulása.
Módszerek a pszichológiai rehabilitáció lehet egy beszélgetés, egyéni tanácsadás, pszichológiai tanácsadás, szerepjátékok, pszichológiai tréning, pszichológiai csoportok kölcsönös segítség és a kölcsönös támogatás, mind a fogyatékos gyermekek és családjaik számára.
A fogyatékos gyermekek pedagógiai jellemzői
Az oktatás és a képzés része a tanítási tevékenységeknek. A gyermek irányított képzése annak érdekében, hogy munkaképességet és általános elgondolásokat nyújtson az életről, amely segít abban, hogy megtalálja a helyét, és ezt nevelésnek nevezik. Az oktatás fő feladata a gyermek kialakulása és fejlődése olyan személyként, aki rendelkezik olyan hasznos tulajdonságokkal, amelyekre szüksége van a társadalomban való életben. A képzés olyan folyamat, amelynek fő célja a gyermek képességeinek fejlesztése. E két folyamat szétválasztása szinte lehetetlen: a gyermek felnevelése, mindig tanítunk neki valamit, és közben ugyanakkor képzést és nevelést.
A fogyatékkal élő gyermekek szülei először nem tudnak "elmenni" sokáig a gyermek születésével járó pszichikai sokk miatt, amely eltérésekkel jár. Ezután egyes esetekben hosszú ideig nem tudják megegyezni abban, hogy a hiba gyakorlatilag gyógyíthatatlan lehet. A gyermek életének első éveiben rendelkezésre álló valamennyi kezelési módszert követően a szülők "lehűlnek" a kezelésre, anélkül, hogy megkezdenék az alkalmazkodást. Sajnos, a szülők többsége a korai években nem fordítanak kellő figyelmet a szellemi fejlődését a gyermek és a kialakulását a szükséges ismeretek és készségek önálló felnőtt életre (figyelembe véve a sajátos a meglévő hiba). A psziché fejlődéséhez a legértékesebbek az élet első évei, amikor kialakul a gyermek kapcsolata a környezetgel. Eközben a független létezés készségei meghatározzák a gyermek fejlődését célzó gyermekek sorsa felnőttkorban, különösen, mivel a szülők "nem örökek".
A legtöbb szülő építi a fejlődő fogyatékkal élő gyermekeket az egészséges gyermek felnevelésének elvén, nevezetesen a betegek számára a krónikus betegségek akut vagy súlyosbodó időszakaiban. Ezt az elvet követve sok szülő, akinek fejlõdési fogyatékossággal élõ gyermekei vannak, túlbecsüli az egész gyermekkorban elhelyezett követeléseket, valamint a serdülõkorú nevelési idõszakokat.
Az ilyen gyermekek iránti kereslet csökkenését ösztönző tényezők egyike a szülői bűntett összetettsége. Ennek eredményeként, az oktatás sverhopeki típus - „gyermek-idol” túlzott obereganiem gyermek és néha még a leplezése annak hiba egy bizonyos ponton a gyermekek többsége - a fogyatékkal elő infantilis hozzáállás mások superegoism.
Amikor a gyermek speciális igényei növekednek, a függetlenség kérdését előtérbe kerül, de a személyisége már kialakult a bizalom elvének fokozott, elkényezteti gyengeség, alacsony igényeket.
Olyan fejlesztési területek, amelyekben a gyermek korai ösztönzés és képzés révén segíthet:
A speciális oktatásra és a speciális gyermekek korai ösztönzésére szolgáló program felépítése:
- Óvatosan figyelje meg a gyermeket, hogy értékelje, mit tud és nem tud minden fejlesztési területen.
- Jegyezd fel, mely dolgokat kezd kezdeni vagy nehézségekkel járni.
- Döntse el, hogy mely új készségeket kell tanítani, vagy milyen lépéseket kell ösztönözni a már meglévő készségek felhasználására.
- Ossza meg az új készségeket kis lépésekben - azokat a lépéseket, amelyeket egy gyermek egy-két nap múlhat, majd folytassa a következő lépést.
- A szülőknek emlékezniük kell a következőket: ne várjon túl sokat. Legyen reális. Kezdje azzal, hogy a gyerek jól tehet, majd ösztönözze őt, hogy még egy kicsit többet tegyen. A megfelelő segítség és a megfelelő időben siker és öröm lesz a gyermeknek és mindazoknak, akik segítenek neki.
Van néhány olyan egyszerű módszer, amelyek különösen hasznosak az elsődleges készségek elsajátításakor az olyan gyerekekkel szemben, akik lemaradtak a fejlődésben.
Általános tanácsadás a gyermek fejlesztésében:
A fejlődő fogyatékkal élő gyermekek megfelelő oktatása a családban csak akkor lehetséges, ha a szülők - különösen az anyák - képesek a mentális egyensúly fenntartására a megnövekedett stresszhelyzetben. Csak egy ilyen család aktív asszisztens lesz a gyermeke számára, ami perspektivikus rehabilitációs teret teremt.
Oroszországban eddig a fogyatékkal élő gyermekek oktatására három különböző lehetőség létezik:
- speciális bentlakásos iskolák, bentlakásos iskolák, speciális iskolák, amelyek a családból származó gyermekeket elválasztják és az egészséges társakkal való kommunikációt;
- általános iskolai iskolák, ahol a fogyatékkal élő gyermekek fizikai és pszichológiai nehézségekkel küzdenek, ami tanulási nehézségekhez és pszichotraumához vezet;
- otthon otthoni oktatás, rosszul fejlett és alábecsült a tanárok alkalmatlansága és alkalmanként a fogyatékkal élő gyermekek látogatása miatt.
A fogyatékos gyermekek számára számítógépes szimulációs programok használhatók. Ennek az az előnye, hogy a fogyatékkal élő gyermekek összes felsorolt változatában felhasználhatók. Nem feltételezik a gyermek elválasztását a családtól és a kortárs társadalomtól. Ezek a programok lehetővé teszik a fogyatékossággal élő gyermekek számára, hogy egészséges gyermekekkel együtt képezzenek képzést, ami a fogyatékkal élő gyermekek alkalmazkodásához és integrálásához vezethet a társaik környezetébe és azokon keresztül a társadalomba.
Kölcsönös támogatás és kölcsönös támogató csoportok a fogyatékkal élők számára
A kölcsönös segítségnyújtási csoport olyan emberek kollektora, akiket egy közös élet problémája vagy helyzete egyesített. A kölcsönös segélycsoportok közvetlenül kapcsolódhatnak a súlyos probléma által érintett emberekhez, vagy rokonaihoz - rokonokhoz és barátokhoz.
A fogyatékkal élők kölcsönös támogatásának csoportjai feladatai:
- az objektíven létező korlátozások elfogadása, a korlátozásokkal való teljes körű képesség megszerzése;
- személyes határaik meghatározása;
- megtanulják elfogadni magukat, és ennek következtében önbizalmat keltenek.
A kölcsönös segítségnyújtási csoportok dinamikus környezetet jelentenek a magas önbecsülés, az önellátás és a célok elérésének képessége szempontjából. Ezekben a csoportokban a közös érdeklődéssel egyesült emberek megoszthatják tapasztalataikat, információkat, érzelmi támogatást és forrásokat. A csoportban hatalmas lehetőségek rejlenek a kölcsönös megértés és a bizalom iránt, segítve az embereket abban, hogy kinyíljanak, úgy érzik, hogy nem egyedül vannak, és hogy felmérik erejüket. A kölcsönös támogatás vezető csoportjai többnyire speciálisan képzett emberek vagy pszichológusok.
Társadalomnak meg kell megközelíteni a problémát „fogyatékos személy” nem abból a helyzetből, az önsajnálat senki, és a Commonwealth helyzetben, bűnrészesség, támogatást a közös alkotás. A fogyatékos gyermeknek kell az oktatási esélyegyenlőség, a teljes fejlődés, lehetőségek (nem csak a jogszabályi szinten, hanem a gyakorlati), hogy próbálja meg a kezét minden területén tevékenységet, beleértve a munka, azt a lehetőséget, hogy megvalósítsa saját potenciál.
Az Egyezmény a gyermek jogairól hangsúlyozta, hogy az állam elismeri a fogyatékkal élő gyerekek speciális ellátást. 23. cikk Az egyezmény kimondja, hogy „államok - A felek elismerik, hogy a szellemileg és testileg fogyatékos gyermeknek a teljes és tisztes életet tevő, emberi méltóságát biztosító, támogassák az önállóságot és elősegítik a gyermek aktív részvétele a társadalomban.” Azaz, minden gyermek testi és szellemi fejlődését lehetővé kell tenni, hogy azonosítsa magát, mint egy személy, és a bennük rejlő lehetőségek biztonságos és támogató környezetben a családi környezetben vagy gyámok.