A kávéház megnyitása Németországban
Nyisson egy kávézót Németországban
Annak érdekében, hogy egy kis PI Németországot megnyisson és regisztráljon, akkor - kivéve a 15-30 eurós pénztárcák jelenlétét - csak egy dokumentumra van szüksége - útlevél.
Egy kicsit nehezebb egy kávézó vagy étterem megnyitása, de ez a feladat meglepően egyszerű és teljesen jogi megoldás.
Például egy házban, például egy bisztróban, egy házban lehet nyitni.
A kisvállalkozás legegyszerűbb formája jogilag nem magában foglalja a tőke összevonását, hanem az egyének egyesítését. Vagyis nincs szükség jogi személy regisztrálására. Németországban ilyen egyéni vagy vegyesvállalatot Gewerbe-nek neveznek. Oroszul nehéz lefordítani, ez valami olyasmit jelent, mint egy régi kereskedő fogalom - halászat.
Tehát ahhoz, hogy elindítsa a kisvállalkozásodat, a saját halászatot, elegendő:
1. bemutasson útlevelet (személyi igazolvány),
2. írjon be egy alkalmazást, ahol festeni fog, mit fog tenni a cég,
3. fizetni egy kis (15-30 eurós) regisztrációs díjat.
Az egész eljárás néhány percet vesz igénybe.
Egy étterem vagy bisztró regisztrálása egy kicsit tovább tart. Végtére is, a vendéglátóipari vállalkozások számára különleges követelményeket szabnak ki a világon, amelyek - ahogy talán kitalálnák - az állam egészségügyi és higiéniai normáihoz kötődnek.
Önnek orvosi igazolást kell készítenie a fertőző betegségek hiányáról, és fél napot kell eltöltenie a Kereskedelmi és Iparkamara területén, ahol fizetős előadásra kerül sor a higiéniáról - 50 euróért.
Ezután ún. Koncessziót szerez - azaz az alkoholtartalmú italok értékesítésének jogát a vendéglátó területén. Egy ilyen engedményt 50 férőhely létesítésére 800 euróval fognak húzni.
Teljesítmény Németországban nem tesz egy küllős a kerék üzletemberek, és természetesen nem kicsikarni kenőpénzt - ezek igen bizonyos segítség, tippeket ad, hogy segítségével gyorsan kap engedélyt, hogy a kezdők, hogy azok gyorsan felkelt Stora és elkezdett dolgozni rendesen.
A német tisztviselők különbséget tesznek a natív németek és a bevándorlók között?
Ez a kérdés valószínűleg a legfontosabb az orosz számára. A szemtanúk szerint a németországi vendéglátó-ipari vállalkozások tulajdonosainak nagy hányada külföldi. A főváros három tucat kávézója és étterme közül csak 15-20% tartozik a bennszülött németekhez. A tulajdonosok többnyire külföldiek. Tehát a piaci szereplők arra a következtetésre jutnak, hogy a hatóságok tényleg nem érdekelnek, nincsenek számukra üzleti ügyekben sem a görögök, sem a zsidók.