Bee farkas olvasni online
A hely, ahol az álmok valóra válnak. A teljesített vágyak országa. Eldorado. Mindenki oda akar jönni. Bár egy órára. Mindenki látni akarja. Bár egy szem. Ez a legjobb az embereknek. Azonban nem csak álmodozók érdeklik az álmok. A titkos bázis a süket taiga készül egy speciális csoport, amelynek célja - behatolás a Land of Dreams. Capture. Leigázás. Beilleszkedés a gazdasági érdekek területén. De az Álmok Országának betörése nem könnyű sétálni. Mert még vannak emberek ... Még mindig vannak emberek, gnómok, tündék, mechanikus kutyák, sárkányok. És még sokan mások. A harcra készek. Időközben az álom veszélyben van. Míg a kaland folytatódik ...
A méhek farkas (Philantus Triangulum) egy egyedülálló darázs a rovarcsapda családjából. Vadászok a méhekből, megölik őket és szarognak a méz.
1. fejezet Öld meg az bazsalikomot!
Dryupin, Szürke hajú, Lila. Van Hall nem, csak ritkán fordul elő, csak különleges jelentőségű ügyekben, de még mindig dühös.
A Dryupin és a Lila ült közvetlenül előttem. Szürke hajú, mint projektmenedzser, a háta mögött. Ő figyel minket. És csak azt fedi le a tablettákat. Super-tabletták a szuperfoodozásból. Nem adunk tablettákat - ily módon csökkentik a reakció sebességét. Ravaszság. Ezért szenvedünk.
A lilák rosszak. De ő nem nézi meg, ő csepeg a sisakját, csak az állát látja. Az állcsont.
Elviselhetetlen, hogy megnézze Dryupin arcát, reszketve, mint egy unde jelly. Úgy tűnik számomra, hogy egy-két másodperc, és Dryupin hámlasztja, átfolyik a perforált ülés, szivárog át a szót, permetezés felett tajga olajos eső, a föld lesz fű, néhány medvehagyma, vagy akár lupus lesz szeder. Nem tekintheted meg ezt a pudingot. Aktiválom a fényszűrőket, és óvatosan csatlakoztassam a fülhallgatót. Menjünk.
Ah-ah-ah-ah-r!
Francis átlépte az erdőt, összeszedte a virágokat,
Van egy homlokom apámmal, és apámnak nincs lánya.
Hirtelen a tabernákulumból, egy ravasz szemű bazilikussal,
A fényes Franciaország kardot dobott: haraptam a fogaimra!
Öld meg a bazilikust, öld meg!
Keresse meg a hasított testét a keskeny mezők közepén!
Öld meg a bazilikust, öld meg!
Között a fehér moha vagy hegyoldal között
Öld meg a bazilikust!
Öld meg!
A bunkó. Puskát a borítón. Bach. Ez fáj.
A helikopter megtorpant, megcsavarodott, elkezdett esni, orrvágni, gyűlölni a helikopter pilótákat, ilyen gazembereket.
Öld meg a helikopter pilótát, öld meg ah-ah-ah ...
Turbulencia, turbulencia, belei az orr, a vér a szeméből, azt morog, öld meg a baziliszkusz ölni „Anabolikus merénylők”, az album „Left Silence” öld meg a baziliszkusz-ah-ah-ah ...
A sötétség. Égő gumi szaga van. És a melasz.
... mit akar ... elvégre a gyerekek ... és nem tanítjuk, hogy a pilóták, én magam, mellesleg, szinte a nadrágot ... én nem ajánlom, hogy nevetni, ő volt az egyik öt ember, mint te, hogy kezdje meg a csomópont ...
Kinyitottam a szemem. Szürke hajú férfi állt mellette. Van egy zsebkendő a kezemben, szétzúzza a könnyeket.
- Felébredtem - felelte Sedoy eléggé. - Menjünk ki a levegőbe, felemelem a többit. És ez az?
Szürke hajú fülhallgatót látott.
- Ismét hallgatod ezt a cuccot. - Szürke hajú ujjával felvette a fülhallgatót, és kivonult a páncélos játékos alól. "Megtiltottam!" Te és az agyad szétesnek!
"Ez a morál emelésére", mondtam. - Ritmikus nehézzene bátran hazafias szövegekkel kombinálva. Felhangzik a hang.
- Menj az útból. - Szürke hajú, zörzsi zsebkendő a Lila orra alatt. - Ott teljesen fel vannak tüntetve ... "Öld meg a bazilikust" - ez a véleményed szerint bátor szöveg? Tudja, mi a basiliszk?
- Tudom - feleltem. - És a dalban, egyébként, mély szimbolikus formában mondják a jól ismert esetet a szentrel ...
- Rendben, gyerektanács, menj ki. - Szürke hajú törölgette a homlokát, homlokát ráncolva. - Ébredj, szép, itt az ideje, hogy megnyúljon a pigtailek!
A lila keveredett. A szürke hajú ember Drupinnak fordult.
Dryupin nézett rossz, rosszabb, mint a repülés során, Szürke ahhoz csatolt ammónia, de Dryupin mozdulatlan volt és hideg, mint a kommunizmus csúcs.
A nap nem olvad a jég, kő folyó, tavasz soha, Su Shi, az udvari költő a kínai császár, Sung-korszak, a tizenegyedik században.
A szürke hajú ember elkezdett elszaporítani Dryupin-ot az arcán. Szomorú volt nézni. Felszedtem az övemet, és elindultam a kijárat felé.
A levegő. A levegőből jobban éreztem magam.
A sisak vérrel festett. Saját. Az orrból van. Térdre töröltem a sisakomat és ugrottam a fűbe.
A túlzott üdülőhelyről való kiszállás helye nem különbözött, egészséges közép-oroszországi depresszió. A nyírfa levelek leváltak, a harmonika játszik, játszik ...
Semmi sem okoz zajt, nem játszik semmit. A Valdai Upland a legsötétebb megnyilvánulásaiban édes, édes Lukomorye. A távolban, egy elpusztult tehén, közel, természetesen, rozsdás kunyhók, ablakok a földre nőtt. A penge feje fölött csendesen csiszolja a levegőt.
A helikopterből a Lila ugrott ki, majd Dryupin követte.
Lila vidám volt, Dryupin megdöbbent.
- Itt vannak! - ünnepélyesen mondtam. - Magányos tölgy és Split fenyő! Dryupin, ki vagy te, a Magányos tölgy vagy a Split Pine?
- És elmentél. - Dörzsölje fel a whiskyt.
- Tehát egy tölgyfa. Egy jó fa. Dryupin, tudod, hogy amikor elestél, fogadtad?
- Milyen fogadalmat? - Dryupin elvesztette a fejét.
- Természetesen talán eszméletlenül, érzelmi állapotban tetted, úgymond. A halál előtt sokan ésszerűtlen esküt adnak ...
- És mit ígértem? Drupin felemelte a füleit.
- Megígérted Lilacnak, hogy ha életben maradsz, akkor megkérdezed a kezét.
- Igen? A Dryupin elpirult.
- És a lábad - tette hozzá.
- Nerd. - A lila egy sisakot hozott, és félre távozott.
- Miért ... - kérdezte Dryupin. - Ugyanaz ...
- De igaz - feleltem. - Nem tudod elrejteni az igazságot az öklében. Ne légy savanyú, Druping, kész vagyok az apámra telepíteni ...
- Elég beszélni. Sedoy megjelent a helikopterből. - Az idő rövid. Figyelj erre. A sztrippelési zóna sugara három kilométer. A falu. A peremén vannak ejtőernyősök, tilos belépni a zónába, tudod ...
- De hiába - szakítottam. "Ezek az ejtőernyősök olyanok, mint a sár, és én, egyébként ..."
- Ismétlem - mondta idegesen Sedoy. - A sztrippelés zónája három kilométer. Az idő a sötétségig tart.
- A tárgyat? Kérdezte a Lila.
- Ismeretlen. Tisztítsa meg mindent.
- Öld meg mindenkit - mondta a legátus -, az Úr tudja majd - mondtam régen.
Szürke hajú férfi állkapcsa esett, Dryupin csodálattal nézett rám, Lila nem reagált. Tehát te, kutyák, szóval ...
- Néha megijedtél - mondta Sedoy. - Megijesztesz.
Nem megijesztjük. Félsz ...
- Menj előre. - Szürke a helikopter felé indult. - Sok szerencsét.
- Nagy vezető - mondtam. - Elhozom az ellenség máját! Megdörzsölöm a drágakőjét értékes jáspis!
- És ne feledd. A szürke hajú férfi megállt, és ujját az égre tette. - Ez nem képzés, felnőtt. Lehet, hogy ... halálos kimenetelű.
Dryupin bólintott. Nem bólogattam, ezen a héten már kétszeres halálom volt. A lila leeresztette a tekintetét. Általában szeretett elrejteni. Zamarayka egyfajta.
- Hé, mister! Kiáltottam Sedoma után. - Mi a helyzet a pusztítással?
- A mérsékelt megsemmisítés - felelte Sedoy anélkül, hogy megfordult volna. - Még mindig vannak emberek, akiknek élniük kell.
Bemászott a helikopter, a helikopter ment fel, mi maradtunk, Valdaj bevittek bennünket a láb fenyő, öld meg a baziliszkusz.