2. téma
Minden gazdasági erőforrás, a termelési tényezők egy tulajdonsággal rendelkeznek, korlátozott számban állnak rendelkezésre. Ez a korlátozás viszonylagos, és ez azt jelenti, hogy az erőforrások általában kevesebbek, mint amelyek szükségesek az adott gazdasági fejlettségi szint összes igényének kielégítésére.
Ez a probléma a társadalom fejlődésével nemcsak megmarad, hanem néha emelkedik, ami a nem reprodukálható természeti erőforrások kimerülésének és a társadalom növekvő igényeinek a fogyasztási javak és a beruházások miatt következett be.
A korlátozott erőforrások miatt a termelés korlátozott. A nyilvános termelés nem képes olyan termékek és szolgáltatások teljes mennyiségének előállítására, amelyeket a társadalom szeretne kapni. A korlátozott erőforrások is relatívak, mivel a tudományos és technológiai fejlődés (NTP) történelmileg meghatározott szintje meghatározza az erőforrás felhasználási korlátait (például az olajfinomítás mélysége).
Mivel igényeink korlátlanok, és erőforrásaink korlátozottak, nem tudjuk kielégíteni az összes igényünket. El kell dönteni, milyen termékeket és szolgáltatásokat kell előállítani, és amelyeket bizonyos feltételek mellett el kell hagyni.
A gazdasági elmélet szerint a korlátozott források meghatározzák a használatuk alternatíváját.
Illusztrációként használjuk az amerikai P. Samuelson közgazdász digitális példáját.
Tegyük fel, hogy két terméket kell készíteni - fegyvert és olajat. Ezeket az árukat rendszerint a beruházási javak (a jövőbeli áruk) és a fogyasztási cikkek (a jelenlegi áruk) előállításának alternatívái illusztrálják.
Például a társadalom minden forrása az olajtermelésre irányul. Figyelembe fogjuk venni az 5 millió kg-os mennyiséget - ez az a maximális, amit egy adott erőforrás- és technológiai támogatásban lehet előállítani. Az "olaj paradicsom" alternatívája az ugyanolyan erőforrás és technológiai értékű ágyúgyártás, amely legfeljebb 15 ezer darabot képes elérni.
Ha azonban a társadalom csökkenti az olajtermelés mennyiségét, akkor fegyverekkel is rendelkezhet. Ráadásul az olaj- és ágyontermelés mennyisége nemcsak alternatív, hanem komplementer is, figyelembe véve a korlátozott erőforrások egészét. Az alternatív lehetőségek értékeit az 1. táblázatban adjuk meg.
1. táblázat - Az olaj és a fegyverek alternatív termelési lehetőségei
Ennek az állításnak az ábrázolását a termelési kapacitási grafikon vagy az átalakítás (2. ábra) mutatja be, ahol az olaj mennyisége vízszintesen van jelölve, és a pisztolyok száma függőlegesen. A táblázatban szereplő számok rögzítése és ötvözésével megkapjuk a termelési képesség görbét. vagy transzformáció.
2. ábra: Termelési lehetőség görbe
Az esettanulmány azt mutatja, hogy a teljes foglalkoztatás gazdasága mindig alternatív, azaz. a források újraelosztása révén választania kell a befektetési és a fogyasztási cikkek előállítása között.
A CPV egyes pontjai (A, B, C, D, E, F pontok) a befektetési és a fogyasztási cikkek lehetséges kombinációit mutatják be, feltéve, hogy teljes mértékben felhasználják az erőforrásokat. Így például a C. pont azt mutatja, hogy az ország erőforrás-allokációjának adott változatában 12 ezer darabot állítanak elő. fegyverek (beruházási javak) és 2 millió tonna olaj (fogyasztási javak).
A termelési görbe mutatja az alternatívák fontosságát a társadalom számára. Az erőforrások abszolút felhasználásával (a teljes foglalkoztatottság gazdaságossága) a fegyverek és olajok lehetséges kombinációinak minden pontja a termelési lehetőségek határain (termelési kapacitás vonal) van.
A termelési lehetőségek maximális szintjén lévő társadalom (a görbével illusztrálva), a szükséges források hiányában, nincs abban a helyzetben, hogy egyidejűleg növelje a befektetési és fogyasztási javak termelését, és az S ponthoz lépjen.
A termelési kapacitások vagy munkanélküliség hiányos pótlására a fegyverek és az olaj előállításának különféle kombinációi nem görbe, hanem például az Y pontban. Ez a pont azt mutatja, hogy további források felhasználásával növelhető a polgári és katonai termelés.
A társadalomnak választania kell - fegyvereket vagy olajat kell készítenie, vagy bizonyos arányban elő kell készíteni a fegyvereket és az olajat. Ez felveti a racionális gazdálkodás problémáját. Ez a választott probléma mindig létezik és lesz.
A termelési kapacitás határának grafikonja azt a tényt mutatja be, hogy egy olyan gazdaság, amely teljes mértékben felismeri a potenciálját, nem növelheti a jó termelést anélkül, hogy újabb hasznot hozna. A gazdaság működése a termelési lehetőségek határán igazolja hatékonyságát és a választás helyességét.
A termelési képességek határa az adott termék vagy szolgáltatás típusának lehető legnagyobb termelési volumenét jelöli meg a konkrét gazdaságban, és a konkrét gazdaságban, valamint az egyéb áruk és szolgáltatások gyártási volumenében.
Az egyes áruk termelési volumenének meghatározása érdekében meg kell vizsgálni az elveszett lehetőségeket, vagyis az egyéb termékek előállításának elveszett mennyiségét. Az elveszett lehetőségek értékeléséhez a koncepciót alternatívaként használják.
Az áru vagy a szolgáltatás alternatív költségeit a termék vagy szolgáltatás igénybevétele céljából adományozandó egyéb áruk vagy szolgáltatások száma határozza meg. Például az első olajtermék (fogyasztási cikkek) előállításának alternatív költsége megegyezik egy egységnyi fegyver veszteségével. A következő olajegység alternatív előállítási költsége már 2 darab fegyver.
Van egy bizonyos módja az alternatív költségek megváltoztatásának, az úgynevezett növekvő alternatív költség törvénynek. Mivel bármely termék termelése nő, alternatív költsége folyamatosan növekszik. A fenti példában azt látjuk, hogy amikor az olajtermelés nő, kénytelenek vagyunk egyre több fegyvert feláldozni.
Magyarázd el ezt a törvényt a következőképpen. A termelésben rejlő forrásoknak nincs abszolút egyetemességük és abszolút sajátosságuk. Ha az erőforrások abszolút univerzalitással rendelkeznek, pl. egyenlően hatékonyan előállítottak, fegyvereket és olajat, akkor az esetleges termelési volumen alternatív költsége azonos lenne. Például minden egyes olajtermék gyártásakor elutasítanánk egy darab fegyvert.
Ha az erőforrások teljesen specifikusak voltak, pl. szigorúan egy termék előállításához kötődik, akkor az alternatív érték fogalma nem létezne. De a közgazdaságtanban az erőforrásoknak bizonyos mértékű egyetemességük és sajátosságuk van. Példánkban néhány erőforrást jobban használnak az élelmiszertermeléshez, és néhányat a fegyverekhez.
Ha minden forrás egy termék előállítására irányul, az érintett további egységek termelékenysége csökken, míg az alternatív költségek növekedése.
A termelési kapacitás görbe alakja egy termék árát mutatja egy másik termék alternatív mennyiségében kifejezve. Az ár a piacgazdaságban tükrözi az alternatív költségeket, az alkalmi költségeket vagy a kihagyott lehetőségek költségeit. Termében, pénzben, időben kifejezhető. A reálgazdaságban, ahol sok áru és szolgáltatás áll rendelkezésre, amelyek különböző mértékegységeit mérik, az alternatív költségeket egy közös mérési egységen keresztül lehet kifejezni.
Tehát az egy jó, egy másik jóban kifejezett, feledésbe merült költségeit alternatív költségeknek, a fel nem használt lehetőségek költségeinek vagy az imputált költségeknek nevezik.
Ezenkívül meg kell különböztetni az alternatív költségeket és az alternatív költségeket.
Az alternatív költség a legjobb kihagyott lehetőség, ez egy olyan termék összege, amelyet meg kell tagadnia, hogy további mennyiséget szerezzen egy másik termékből.
Az alternatív költségek a termeléshez kapcsolódó kifejezett költségek, valamint az alternatív költségek (az elvesztett lehetőségek költsége).
Minden társadalom arra törekszik, hogy minden évben egyre több terméket és szolgáltatást termeljen (növelje a GDP-t), vagyis a gazdasági növekedés elérése érdekében. Grafikailag ez azt jelzi, hogy a termelési képesség görbét jobbra felfelé toljuk. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a felhasznált erőforrások megnövekedtek. A gazdasági növekedés valamennyi tényezője kiterjedt és intenzív.
A növekvő növekedési tényezők közé tartozik a termelési folyamatban részt vevő erőforrások mennyiségi változása. Különlegességük az, hogy a termelés növekedését kizárólag a tényezők kiterjedt kibővítése miatt érik el: az új munkavállalók részt vesznek a gyártásban, nagyobb számú gépet telepítenek a vállalkozásoknál. Ugyanakkor a munkavállalók képzettsége és a munkájuk termelékenysége nem változik, a berendezések minősége változatlan marad, a technológia nem változik. Ezért a kibocsátás és a tőkeegységre jutó jövedelem visszaadása megegyezik.
A mezőgazdaságban a kiterjedt növekedési faktor szerepe a művelt területek (művelt területek, legelők) területének növekedése; a bányászati iparban, amely magában foglalja az ásványi anyagok új lerakódásának hasznosítását.
Az intenzív növekedési faktorok közé tartoznak a technológiai fejlődés, a képzés a munkaerő, javítja a termelés szervezése és hasonló tényezők, amelyek kapcsolatban vannak az új technológia, beleértve az elavult berendezések kicserélésére, modern, az átmenet az új típusú termékek.
Az intenzív növekedési tényezők sajátossága, hogy a termelés növekedése a termelési tényezők vagy az előállított termékek minőségi javulása miatt valósul meg.
Tehát a legfontosabb gazdasági feladat az, hogy a termelési tényezők eloszlásának leghatékonyabb változatát választja a korlátozott erőforrások problémájának és az emberi vágyak határtalanságának megoldása érdekében. Ennek a problémának a tükröződése a gazdaság három fő kérdésének megfogalmazása.
1. Mit kell tenni? milyen áruk és milyen mennyiségben;
2. Hogyan készülnek az áruk. azaz ki, milyen forrásokkal és milyen technológiával kell azokat ismétlődni;
3. Kinek a célja az áru. azaz ki kell fogyasztania az árukat, és hasznot kell szereznie nekik.
Kérdések a lecke elkészítéséhez
1. Mi a lényege a gazdasági választás problémájának?
2. Milyen költségekkel jár a termelési költségek? Mi a lényegük? Miért történik ez?
3. Mit mutat a termelési kapacitás görbe?
4. Hogyan épül fel a CPV-ütemezés? Milyen formában van?
5. Ahol a diagram a hatékony termelés területe? Miért?
6. Ahol a diagram a nem hatékony termelés területe? Miért?
7. Mi a jelentése a CPC feletti területnek? Milyen feltételek mellett érhető el?
8. Mi következik a törvény a CPV konvex formája? Mi a lényege ennek a törvénynek?
9. Mi a gazdasági növekedés folyamata? Hogyan jelenik meg grafikusan?
10. Melyek a gazdasági növekedés típusai? Mi a gazdasági növekedés mindegyik fajta számára?
1. A válaszadási lehetőségek közül melyek a gazdaság főbb kérdései?
a) mi fogyasztódik, hogyan keletkezik, ki termel?
b) Mi keletkezik, hogyan kerül elő, kinek fogyasztják?
c) mi keletkezik, hogyan fogyasztják, ki termel?
d) mi fogyasztódik, hogyan kerül előállásra, ki fogyasztja?
2. A gazdaság hatékony, ha elérte:
a) Teljes foglalkoztatás.
b) Termelő erőforrások teljes felhasználása.
c) teljes foglalkoztatás, vagy más források teljes felhasználása.
d) Mind a teljes foglalkoztatottság, mind pedig más termelési források teljes kihasználása.
3. Ha egy ország minden emberi, tõke- és természeti erõforrást használ, akkor inkább egy termék.
a) csak magánvállalkozók lehetnek, de nem
b) csak más termékek termelésének csökkentésével állítható elő;
c) csak általános árcsökkentéssel lehet előállítani;
d) nem állítható elő.
4. A kétféle termékeket gyártó ország termelési képességeinek határa:
a) önkényes görbe;
b) a növekvő alternatív költségek törvénye miatt konvex felfelé mutató görbe;
c) konvex lefelé irányuló görbe a marginális hasznosság törvényeként.