A globális dimenzió az emberi lény új dimenziója
Globális: az emberi lét új dimenziója. Bár a globalizációs folyamatok gyökere mélyreható a történelem mélységében, a globalizáció még mindig a huszadik század jelensége. Ebből a szempontból az elmúlt évszázad a globalizáció korának is meghatározható.
Ezért a huszadik század tanulságai különösen fontosak és fontosak ahhoz, hogy megértsék a globalizálódó világ kilátásait. A történészek és a politikusok régóta vitatják a múlt század ellentmondásos örökségét, de ideológiai és politikai eredményei valószínűleg nem lesznek felülkerekedni a belátható jövőben. Röviden: az emberi jogok alapvetőek, a demokrácia erősebb, mint a zsarnokság, a piac hatékonyabb, mint a parancsgazdaság, a nyitottság jobb, mint az önellátás.
Ez a rendszer az értékek és attitűdök, a teremtő és az aktív propagandista, amely Nyugat történelmileg tett, széles körben elterjedt és elismert a modern világban. A modern férfiasságra jellemző nézetek és megközelítések konvergenciája valahogy a társadalmi gyakorlatban nyilvánul meg. A "szocialista tábor" összeomlása után a piacgazdaság, a politikai demokrácia, az ideológiai pluralizmus, a nyitott társadalom általános iránymutatássá vált az előrelépéshez.
A történelem első ízben a Földön élők abszolút többsége fokozatosan fejleszti az élet alapelveinek közös megértését. Ez a globalizáció ideológiai alapja. Mint száz és kétszáz évvel ezelőtt, a század vége egy új tudományos és technológiai forradalom volt. Az értelem, a tudás, a technológia válik a legfontosabb gazdasági eszközévé. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai fejlett országaiban a bruttó hazai termék több mint felét az intellektuálisan intenzív termelés teremtette meg.
Mindazonáltal mnogochislen¬nyh munka ebben a kérdésben egyébként kukucskál vazhney¬shaya alapvető jellemzője a globalizáció: ez egy új kache¬stve egyetemes emberi lét, hogy ez már nem uklady¬vaetsya a szokásos keretek a nemzeti közintézmények . Összhangban a látást, hogy mi történik minden traktu¬et ez alapvető változást a maga módján. Egyes - például a határtalan lehetőségeket és kilátásokat által kínált információs forradalom az emberiség, mások - mint történelmi győzelme elveinek liberális demokra¬tii, és mások - például a virtualizáció a valóság, és egy negyedik - hogyan ugro¬zu létre Neocolonial birodalom alapján a legújabb technológiákat.
Az emberi lét nemzeti-állami formái fokozatosan elveszítik önellátottságukat. Érdekes módon bejárjuk az új társadalmi rendet. A globalizáció a globális emberi közösség kialakításának folyamata. Mert gyötrelmes keresés a lényege a globalizáció arcok komoly pro¬blema: hogyan viszonyul a történelmi predshestvenni¬kom - nemzetközivé, amely kifejezett folyamatosan növekvő összekapcsolás és kölcsönös függőség a különböző országok és régiók a világon, a gazdasági szervezetek a különböző szinteken. A globalizáció a nemzetköziesedés legmagasabb szakasza.
A másik dolog az, hogy saját módján ezek a szférák sokkal inerciálisabbak, mint a gazdaság. Ráadásul itt a globalizáció leküzdhetetlen akadályokba ütközik, amelyek a politikai rendszerek vagy a kulturális normák alapvető irreducibilitásából fakadnak, többé-kevésbé egységes mintákhoz. A globalizáció folyamata természetéből adódóan nem lehet egyszerű, sima és konfliktusmentes. Érinti és érinti mindenkinek: egyének, kicsi és nagy közösségek, államok és régiók, nemzetek és civilizációk.
Ma olyan nagyok, hogy valaki azt mondhatja, hogy az emberiség különböző dimenziókban és világokban él; Részben, egybeesnek, részben párhuzamosan léteznek, részben - még csak nem is érintik. A globalizációs folyamatok fokozott konfliktusának másik forrása az egyes résztvevők potenciáljának nagy különbsége. A kezdeti lehetőségek egyenlőtlensége, amely meghatározza a szerepek elosztását, magában foglalja a globalizáció nyertesei és vesztesei közötti jövőbeni konfliktusok magvait.
Nincs ok azt hinni, hogy a civilizáció konfliktus a jövő legvalószínűbb forgatókönyve. Od¬nako nem kétséges, hogy a keresést a kölcsönös megértés és a létrehozó vzai¬modeystviya különböző kulturális és civilizációs komp¬leksami igényel hatalmas erőfeszítéseket, és mozgósítani a szellemi potenciál az emberiség. A nehézségek és akadályok ellenére a globalizáció folyamata megkezdődött, folyamatosan változik és folytatódik. A mai napig számos módja van, amelyben kifejlődött legintenzívebben: ez a világ hírközlő hálózatok, informatikai, pénzügyi intézmények, a média, mezhdunarod¬noe együttműködés egyes területeken (pl jogok védelme che¬loveka vagy környezetvédelmi tevékenységek). Achilles heel a globalizáció - politikai struktúrák, állami intézmények, irányítási rendszerek.
Anélkül, hogy egy olyan utópiába esne, mint egy világkormány létrehozása, azt mondhatjuk, hogy még a globalizáció előtt álló első lépések is szükségessé teszik a társadalmi folyamatok minőségileg magasabb szintű irányíthatóságát.
A jövő nem építhető a múlt korának politikai eszközeivel. Az ellenőrzési, koordinációs és irányítási eszközök, amelyek évszázadok óta nemzeti szinten születnek, egyértelműen elveszítik hatékonyságukat a globalizálódó világban. Annak érdekében, hogy megbirkózzanak a társadalmi folyamatok elemeivel, ezeket kiegészítenie kell, és fel kell vetni azokat a szupranacionális szabályozási rendszereket, amelyekkel szembesülnek. Mindazonáltal korai a nemzeti államoknak a világpolitika fő témaköröként való leírása. Miután elvesztette az egykori monopóliumot a nemzetközi kapcsolatok területén, továbbra is kulcsszerepet játszanak ezen a területen. Ez az államközi kapcsolatok alkotják a világviszonyok komplex rendszerének kristályrácsát.
Az új világrend különbözik elődeinektől számos alapvető jellemzővel. A lefedettség teljességének igénylése nélkül az alábbiakat jegyezzük meg. • a "nemzeti hatalom" fogalmának bővítése és bonyolítása; • a jogalapok felosztása; • az izolacionizmus hiábavalósága; • a zéró összegű játékok fokozatos elhagyása; • az államok merevebb összehangolása (csoportok) a rangsorban és bizonyos kapcsolati rendszerekben; • Különböző típusú és intenzitású integrációs folyamatok ösztönzése; • a "kínai fal" megszüntetése a kül- és belföldi politikák között. 1.2.