Külső tér

Külső tér
Úgy tartják, hogy a tér viszonylag üres térrészek (az univerzum), amelyek kívül esnek a légkör különböző égitestek. Úgy tartják, hogy a kozmosz teljesen üres tér, de ez nem - ez egy alacsony sűrűségű részben hidrogénatom részecskék, és az elektromágneses sugárzást.

A "Cosmos" fogalma többféle jelentéssel bír. A kozmosz alatt alapvetően megértették az egész teret, amely kívül esik a Földön, és magában foglalja az összes mennyei testet is.

A határok határai.

Mint ilyen, a határ nem létezik, mert a bolygók egy légkörrel fokozatosan elmozdulnak a határtól, fokozatosan csökken a nyomás (kimerülés). És ennélfogva nincs egyhangúság, amikor, és milyen határok között van a kozmosz kezdete.

Az Amerikai Egyesült Államok és Kanada csillagászainak számításai szerint a határ 118 km-es magasságból indul el a Földről. Megmérték a kozmikus részecskék hatását és a légköri szél határát. A NASA azonban 122 km magasnak tartja az űrszegélyt. A Nemzetközi Repülési Szövetség azonban 100 km-es körzetet hozott létre.

Bolygónk a Naprendszer és a helyet nevezik bolygóközi, ez a tér fokozatosan napforduló (a heliopause) megy vmezhzvezdnoe. Továbbá, a vákuum tér nem egy abszolút érték - van egy bizonyos számú atomok és molekulák észlelése útján az úgynevezett mikrohullámú spektroszkópia, CMB után elhagyta a Big Bang. A tér a kozmosz egy gáz, por, plazma, kis meteoritok és a különböző típusú szemetet (kb bolygónk) maradt ember.

A levegő hiánya jó hely a távoli tér csillagászati ​​megfigyelései számára. Ott megfigyeléseket végzünk az elektromágneses spektrum valamennyi hullámhosszán. És egy példa a Hubble teleszkóp által készített kiváló felvételekről.

A naprendszer.

Ez egy bolygórendszer, amely a "Nap" központi csillagából és a körülötterjedő más kozmikus tárgyakból áll. A legfontosabb dolog a Nap legnagyobb gravitációjához kapcsolódó tárgyak legnagyobb tömege 8 viszonylag magányos bolygó. Ezek a bolygók szinte körkörös pályák, és az ekliptika síkjában helyezkednek el.

Négy kisebb belső bolygóit általában "földi csoportok bolygóinak" nevezik, alapvetően fémekből és szilikátokból állnak. A földi csoport bolygói: Föld, Venus, Mars, Merkúr. A bolygók többi része szintén négy gázhengernek nevezhető: Jupiter, Saturn, Uranus, Neptune. A gázolajok főként hidrogénből és héliumból állnak, nagyobb tömegük és méretük van, mint a szárazföldi bolygók.

Kapcsolódó cikkek