Hogyan válasszunk párásítót?
Miután a virágok iránti szenvedélyem elkezdődött, rájöttem, hogy a lakásaink levegője túl száraz és nedvesíteni kell. Egy öreg nagyapás módszerrel csináltam: permeteztem egy permetezőpisztollyal. A növények nedvességének eredményeképpen a gyűjtemény egy része biztonságosan meghajlott. A párásítás megszűnt. Ezen a nyáron a növények nedvesség nélkül élnek túl.
De itt a várakozás a baba úgy döntött, hogy vesz egy párásítót.
Végül is, kényelmes körülmények létrehozásához bizonyos páratartalomra van szükség. A virágok beszerzése a párásító nem akarta, és most úgy döntött, egy ilyen megszerzése.
A helyiség nedvességének hiánya hátrányosan befolyásolja a bőrt, növeli az orrvérzés kockázatát, negatívan hat a szem nyálkahártyájára, különösen a kontaktlencsék számára. Nos, ami a legfontosabb, a túl száraz levegő a szobában különböző légzőszervi megbetegedéseket okozhat. A lakásban a normál páratartalomnak legalább 60% -nak kell lennie. Nem az semmi, hogy az orvosok ajánlják belélegzést erős köhögéssel.
Mint mindig úgy döntött, hogy többet megtudni erről a technológiai csodáról.
A párásítók lehetővé teszik, hogy elérjék a szükséges páratartalmat bármely zárt helyiségben, például egy szobában. Ehhez csak a tartály feltöltéséhez és a készülék bekapcsolásához kell. A párásítót éjjel-nappali használatra tervezték, mellette nyugodtan aludhat, mert szinte csendesen dolgozik. A maximális hatás felgyorsításához páraelszívót telepíthet a radiátor közelében: a meleg levegő elősegíti a nedvesség gyors terjedését.
A párásító gőz, ultrahangos és hagyományos.
A gőz párásítók munkájuk során a forró párolgás elvét alkalmazzák: egy elektromos fűtőelem vízbe gőzgé alakítja, ami a ház felső részében lévő nyíláson keresztül jut be a helyiségbe.
Az egyetlen hátránya a nagy villamosenergia-fogyasztás. Nos, a növényeknél a meleg levegő nem kívánatos.
Az ultrahangos párásítókban hatékonyabb légnedvesítő technológiát alkalmaznak. Az ilyen készülékek otthon keletkeznek, és több mint 60% -kal növelik a páratartalmat. A nagyfrekvenciás rezgések miatt a víz a legkisebb permetezéssé alakul át, amelyen keresztül a ventilátor száraz levegőt szív le, majd a már beoltott levegőt elosztják a helyiségben. A beépített szűrő, amely ioncserélő gyantát tartalmaz, amely lágyítja a vizet, és kitisztítja ásványi anyagokat és szennyeződéseket, lehetővé teszi az ultrahangos párásítót közvetlenül a csapból. A helyiségben lévő páratartalom beállítása segít a beépített hidrostatnak, amely magát be- és kikapcsolja.
A hátrány az ilyen eszköz meglehetősen magas ára.
A hagyományos légnedvesítők a természetes "hideg" párolgás hatásán alapulnak, zajosak és teljesen biztonságosak. Az elpárologtató kazettában, amely könnyen mosható, a por és a piszok fokozatosan felhalmozódnak. Ilyen párásítók különösen alkalmasak poros helyiségekben, ahol sok szőnyeg van, vannak háziállatok, növények pollenje vagy más allergének. A hagyományos párásító termelékenységének és hatékonyságának növelése érdekében ajánlott olyan helyen elhelyezni, ahol nagyobb a légáramlás vagy a hőforrások közelében. A frissesség mellett a szobát kedvenc illatával töltheti be, mivel a hagyományos légnedvesítők lehetőséget biztosítanak az aromaterápiára. Az önszabályozás elve nem igényel hidrosztatikus felhasználást. Ha egy hagyományos hidratáló működik, akkor nem látható (nincs gőzkibocsátás), ezért a gyerekek nem fognak figyelni rá. A párásító ventilátorja akkor is folytatódik, ha a víz elfogy, a helyiségben lévő páratartalom nem lesz fenntartva, de nem befolyásolja a párásító működését és élettartamát. Az előnyök ellenére a hagyományos párásító nem növelheti a páratartalmat több mint 60% -kal. Ezenkívül az ilyen párásítóknak hidratáló szűrőt kell működtetni, amelyet háromhavonta meg kell változtatni.
A hagyományos párásító megragadta a figyelmemet. Az ár optimális aránya és a szükséges funkciók.
A választás a készülék megvásárlása után feltétlenül egy blogfotót küld a blogba.
Ajánlom olvasni:
Miért van szükség bakteriális fermentációra és a joghurtra?