A menedzsment optimalizálása - absztrakt, 1. oldal
Az alkalmazott források listája ................................................................................. 13
Vannak különböző nézőpontok, hogy milyen döntéseket hozott egy személy a szervezetben lévőnek tekinthető vezetői. Egyes szakemberek például olyan dolgokra utalnak, mint a munkavállaló befogadására vonatkozó döntés, a döntés elhagyása stb. indokolt nézet az a nézet, hogy a vezetés szerint csak azoknak a döntéseknek tulajdonítható, amelyek befolyásolják a szervezet kapcsolatait.
A menedzsment központosítás olyan szervezet, amelyben a felső vezetés fenntartja a jogot és a döntő döntések meghozatalához szükséges hatáskörök nagy részét. A decentralizáció a vezetés olyan szervezet, amelyben a hatáskörök kisebb kormányzati szinten oszlanak meg. A centralizáció mértékének (decentralizáció) meghatározásához a következő jellemzőket kell meghatározni:
1) az alacsonyabb vezetési szinteken hozott döntések száma (annál több, annál kisebb a centralizáció mértéke)
2) e döntések fontossága
3) e döntések következményeit
4) a munka feletti ellenőrzés, a gyengén központosított szervezetek alárendeltjei, a felső vezetés ritkán ellenőrzi az alárendelt vezetők döntését.
A központosítás előnyei a menedzsmentben:
1. Javítja a speciális funkciók ellenőrzését és összehangolását, csökkenti a kevésbé tapasztalt vezetők téves döntéseinek számát és mértékét
2. Kerülje el azokat a helyzeteket, amikor a szervezet egyes részlegei mások vagy a szervezet egésze rovására nőnek és fejlődnek
3. lehetővé teszi a központi közigazgatási hatóság személyzetének ismereteinek és tapasztalatainak gazdaságos és egyszerű felhasználását
A decentralizáció előnyei a menedzsmentben:
1. kezelni a nagy szervezeteket
2. döntést hozzon a vezetőhöz, aki közelebb áll a problémához, és jobban ismeri
3. ösztönzi a kezdeményezést, lehetővé teszi az egyén számára a szervezethez való azonosítást
4. Segíti a fiatal vezetők felkészítését a magasabb pozíciókra
A centralizáció és a decentralizáció kérdése egyszerű cselekvési kérdés. Meg kell találni a vállalkozás számára legkedvezőbb mértékét.
1 A menedzsment optimalizálásának elve
A rendszer belső folyamatairól és értelmezéséről szóló időben történő feldolgozás lehetővé teszi számunkra, hogy ésszerű vezetői döntéseket hozzunk, javítsuk az intrasystem kommunikációját, javítsuk a külső környezetkel való interakció hatékonyságát. A menedzsment optimalizálása lehetővé teszi, hogy javítsa a kezelt objektum struktúráját és növelje funkcionalitását, ami végső soron az intrasystem negatív folyamatainak gyengítését vagy teljes megszüntetését eredményezi. Ez a fontos irányítási elv a következőképpen fogalmazható meg: a menedzsment optimalizálás növeli a kezelt rendszer hatékonyságát. Az elv érvényességét számtalan példa támasztja alá, mivel az irányítás elvei egyetemesek, és minden mőködı nyitott rendszerhez kapcsolódnak a technológiai folyamatokhoz, a termelési kollektívákhoz vagy a családon belüli kapcsolatokig. Az irányítás optimalizálása, beleértve az önszabályozási folyamatokat minden összetett rendszer esetében (legyen az személy, cég, gyártó vállalkozás vagy a gazdaság egésze) a fejlődés fő feltétele és a hatékony tevékenység garantálása. Például bármely rendszer repülőgépe tagadhatatlan előnyhöz juttatja a mozgás sebességét, de fontos a magas megbízhatóságuk biztosítása. A légi közlekedés terén elért előrehaladás, a menedzsment javítása növelte a sebességet és folyamatosan növelte a járatok megbízhatóságát és biztonságát. A vezetői folyamatok javítása a munkaügyi kollektívákban a fő cél a munkaerő termelékenységének növelése, miközben csökkenti a vezetők és a végrehajtók közötti ellentmondásokat. A társadalom ökológiai szükségletei és a technológiai fejlődés állandó ellentmondásban vannak, és a termelési dolgozók fő feladata a technológiai folyamatoknak a környezet állapotára gyakorolt negatív hatásának csökkentése.
Az ellenőrzött rendszer hatékonysága függ a nyitottság mértékétől, a külső információ iránti érzékenységtől (az ejtőernyő ismert elve: csak nyílt állapotban működik). A stagnálás évében iparágaink és vállalkozásaink számos ágazatában zárt rendszer állt, fejlődésük lelassult. Az optimalizálás nem feltétlenül vezet a bonyolultság növekedéséhez, hanem mindig minőségi új módszerek és strukturális racionalizálás kereteit jellemzi. "Minden ötletes egyszerű", bár ennek az "egyszerű" elemi alapja az evolúció folyamatában, az optimalizálás mindig tökéletesebb, mint a prototípus. Ilyen egy olyan modern számítógép alapeleme, amely a relékapcsoló áramkörökből és a vákuumlámpákból a beépített, de egyszerű működésű, integrált áramkörökhöz vezető úton haladt. Ez az élő természet útja és fejlődése. Így a gerincesek evolúciója során sok szerv struktúrája egyszerűsödik. Például a koponya csontjainak száma jelentősen csökkent: a koponyás halak 143 csontot tartalmaztak a koponyában, 90 sztoátban, 84 csontvelőben, 42 primitív emlősben és csak 27 embernél.
A komplex termelési rendszerek optimalizálása és egyszerűsítése szükséges feltétele a folyamatosan növekvő mennyiségű információ hatékonyabb felhasználásának, amely meghatározza e rendszerek fejlődését. A nemzetgazdaságban az irányítás optimalizálásának elve szükségessé teszi az állami hierarchikus kormányzati szintek csökkentését, az állami apparátus szabályozó szerepének csökkentését, a függetlenség és a kezdeményezés megkönnyítését, a vállalatirányítás szerkezetének és a munka motivációjának javítását. Mindez végső soron növelni fogja a munkaügyi kollektív munkák és a nemzetgazdaság egészének hatékonyságát.
Az alapkezelés ezen alapelve megválaszolja a legfontosabb, nagy gyakorlati jelentőséggel bíró kérdésekre vonatkozó kérdést: milyen döntést kell vezetnie a vezetőnek: koncentrálnia kell a hatalomát a kezében vagy a legtöbbet el kell osztania kollégáinak? Központosítás vagy decentralizáció? Mikor, milyen esetekben szükséges a centralizáció? Melyik irányítási struktúra az adott termelési helyzet optimális? És végül, hány alkalmazottnak kell közvetlenül engedelmeskednie a vezetőnek? Három, öt, talán tíz? Fogadja meg, hogy az égő kérdésekre adott válaszokat minden vezetőnek ismernie kell.
A menedzsment decentralizációja megszabadítja a csapat tagjait a folyamatosan zavaró gondnokságtól, hatékonyan ösztönzi a kezdeményezést, jobban feltárja az egyének potenciális képességeit. Egy közönséges munkás elvégzi a feladatot megduplázott energiával, ha legalább minimális fokú tényleges ellenőrzést kap a helyzetről.
Kíváncsi kísérletet végeztünk: két csoport foglalkozik komplex rejtvényekkel, és unalmas munkát végez az olvasási bizonyítékokkal egy olyan helyiségben, ahol magas a zajszint. Az egyik csoportnak van egy gombja, amely letiltja a zaj forrását, pl. lehetősége van arra, hogy javítsa a munkakörülményeit, bár nem kívánatos, hogy ezt a forrást letiltja a termelésre. Ennek eredményeképpen a kapcsolóval rendelkező csoport ötször annyi rejtvényt rendelt el, és nem engedte jelentéktelen számú hibát a leolvasás során, de nem használta a kapcsolót - csak azt kellett észrevenniük, hogy képesek lesznek irányítani a helyzetet és kezdeményezni a megfelelő pillanatban.