A lízingszerződés formája, a lízingszerződés alapvető feltételei, a szerződésszegés következményei
A törvény 6. cikke kimondja, hogy a lízingszerződést írásban kell megkötni. Figyelembe véve, hogy a lízingszerződésben részt vevő felek legalább egyike, azaz a lízingbeadó jogi személy, a művészeti szabályok értelmében. 208 CC ez a tranzakció minden esetben írásban kell megkötni. Így a lízingszerződés egyszerű írásos formájának további megjelölése a törvényben nem megfelelő.
A jogszabály nem tartalmazza a lízingszerződés semmisségét az írásos formanyomtatvány be nem tartása miatt. A szerződés írásos formájának hiányosságai következményei általánosak és az 1. cikk 1. cikkéből erednek. 218 CC.
A lízing megkötésére akkor kerül sor, ha a felek megállapodnak a következő feltételekkel: a lízing tárgya; amelyre vonatkozóan a lízingbevevő jogosult a lízingelt eszköz igénybevételére, a lízingdíjak összegét. Az alapvető fontosságot figyelembe veszik, és egyéb feltételeket, amelyek tekintetében a felek legalább egyikének kérésére az utóbbi megállapodásra jutott.
A lízingfizetések összege. Éves lízingdíjak lehetnek az összeget, amelyet megtéríti része a költségek a lízingelt eszköz, a fizetési mint bérbeadó kártérítést kapott a bérleményt (ami valójában lesz a jövedelem a bérbeadó - vállalkozó), kompenzáció kamatot a kölcsön, amely vonzza a lízingbeadó számára megszerzése a lízingelt eszköz és egyéb költségek lízingbe adó, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a lízingszerződés végrehajtásához.
- az eladóval a lízingelt ingatlan megvásárlásához és értékesítéséhez (beszerzéshez) kötődnie a lízingbevevő részére történő átruházáshoz. A lízingbeadó a tulajdont a birtokos által meghatározott előírásokkal és feltételekkel, valamint a lízingbevevő által megjelölt vagy saját belátása szerint választott eladási feltételeknek megfelelően szerezte meg;
- az eladótól megvásárolt lízing tárgyát a szerződésben meghatározott időtartamra átadja a lízingbevevőnek. Ez az kötelezettségét a bérbeadó ismételten hangsúlyozza, hogy a felek a szerződés a bérbeadó és a bérlő, az eladó az ingatlan nem fél a bérleti szerződés. Eközben a törvény szerint, az eladó (szállító) kell fizetniük a bérlő, aki úgy döntött, hogy a szerződés megsértése kötelezettségeket a szállítási és használhatósági a lízingszerződés tárgyát szállítás, csere, ingyenes hiányosságok megszüntetését, telepítési és üzembe (h . és az Art. 808 GK), és a veszélyét, hogy véletlenül megsemmisülése vagy károsodása a bérleti szerződés tárgya esetén késleltetett átviteli bérlő (CH. 2 v. 809 GK). Úgy gondoljuk, hogy ez nem befolyásolja a megoldást a problémára, de csak arról tanúskodik egy olyan struktúrát, mint egy szerződést, hogy egy harmadik fél, amely ebben az esetben jár a bérlő (636. cikk a Ptk.);
- átadni az objektum bérlet a bérlő állapotban megfelelő célját és a szerződés feltételeinek, és erről értesíti a bérlő az ismert rá sajátosságai és hiányosságai a lízingelt eszköz, amely lehet életveszélyes, az egészség, a tulajdon, a bérlő, vagy más személyek vagy sérülés a lízingelt eszköz idején használd;
- a szerződés feltételei szerint a lízing tárgyát képezi, ha a lízingszerződés nem teljes mértékben bízza meg a lízingbevevővel a lízingkötelezettséget;
- a lízing tárgyát a lízingszerződés idő előtti megszűnése esetén, vagy a lízingelt eszköz használatának lejárta esetén elfogadja;
- hogy ingatlanot szerezzen a lízingbevevőnek, értesítse az eladóról, hogy ezt a vagyontárgyat egy adott személynek bérbeadásra szánják. A Polgári Törvénykönyv és a Pénzügyi lízingről szóló törvény - a lízingtörvénytől eltérően - nem közvetlenül bízza meg ezt az adót a lízingbeadóval. Figyelembe véve azonban, hogy az eladó az Art. 808 CC a kötelezettségének megszegése esetén a lízingbevevőhöz tartozik, valamint az Art. A 809 CC lehetővé teszi egy lízingszerződés megkötését, amely szerint a dolog átadása a lízingbevevőnek közvetlenül az eladó által történik, úgy véljük, hogy a bérbeadó ezen adósságának elhanyagolása elfogadhatatlan.
A lízingbeadó alapvető joga:
- hogy a lízingelt eszköz mind a saját, mind a kölcsönvett (megkötött vagy kölcsönben részesülő) eszköz megvásárlására fektessen. Ez utóbbi esetben a lízingbeadó által igénybe vett hitelek kamatának megtérítése a lízingfizetések összetételébe (2. rész, a törvény 16. cikke) is bekerülhet;
- annak ellenőrzésére, hogy a lízingbevevő megfelelt-e a lízingelt eszköz használatának feltételeiről és tartalmáról;
-ha a lízingbevevőnek a lízingfizetések hátralevő részéről a közjegyző vezetői felirata alapján vitathatatlanul sor kerül a hátralékra.
- a lízing tárgyát veszi igénybe és használja annak céljával és a szerződés feltételeivel összhangban;
- időben fizetett bérleti díjak;
- hogy a lízingbeadó hozzáférhessen a lízing tárgyához, és lehetőséget biztosítson annak használatának és karbantartásának feltételeire;
- írásban a megsértése feltételeinek, vagy a hiba elektromos áram vezetésére, vagy szezonális karbantartási és egyéb olyan körülmény, amely káros hatással lehet a feltétele a lízingelt eszköz. Ezen alkalmakkor a bérlő köteles haladéktalanul tájékoztatni a bérbeadónak, de minden esetben legkésőbb a második munkanapon kezdete után a fent említett tények vagy események, kivéve, ha másként nem a szerződést;
- írásban tájékoztatja a bérbeadót és a jótállási időszakot, valamint a lízingelt eszköz eladóját a lízingelt eszköz kudarcainak, bontásának vagy üzemzavarainak azonosítására minden esetben;
- A felmondás esetén a bérleti és idő előtti befejezés esetén a bérleti szerződés és egyéb esetekben az előtörlesztés a bérleti tárgy vissza a lízing tárgya egy olyan államban, amelyben vették birtokba, és a szokásos elhasználódás vagy az állapot által meghatározott szerződés.
A lízingbevevő a következő jogokkal rendelkezik:
- választani a lízing tárgyát vagy meghatározni a lízingelt eszköz specifikációját;
- az eladó kiválasztása vagy a bérbeadó választása;
- a lízingbeadó beleegyezésével, hogy javítsa a lízingszerződés tárgyát. Ebben az esetben a lízingbevevőnek joga van a szükséges költségek megtérítéséhez vagy a lízingfizetések értékének jóváírásához. Ha nincs ilyen megállapodás, a lízingbevevő jogosult visszavonni az általa végrehajtott javításokat, feltéve, hogy az ilyen javításokat a lízingelt eszköztől el lehet különíteni, anélkül, hogy ártana lenne neki;
- nem fogadja el a lízing tárgyát, amely nem felel meg a célnak és / vagy a szerződésben meghatározott szerződési feltételeknek;
- átruházza a lízing tárgyát bérbeadásra harmadik személyek részére. Szerint a törvény (Art. 5) a lízingbevevő jogosult írásbeli hozzájárulása a lízingbe adó a beérkezett a bérbeadó alá Leasing bérelte a harmadik fél használatra díj ellenében a megbeszélt időben. Nyilvánvaló, hogy a bérbeadással kapcsolatban a kezdeti lízingbevevő a bérbeadó. Használatban, ő átadja sublizingooderzhavachevichi dolog vásárolt kifejezetten az eladó, és kapott korábban az eredeti bérbeadó. Nem nehéz belátni, hogy ebben az esetben, mint a fenti esetben az upstream és a downstream lízing nem ez a fő befolyásoló jele pénzügyi lízing - vásárlás bérbeadó a dolgokat, az eladó szerint az előírások és feltételek által meghatározott bérlő át használatra. Ezért ebben az esetben célszerűbb alanynevekről beszélni, nem pedig bérleti kapcsolatokról. Eközben a jogalkotó megállapította, hogy a lízingszerződés rendelkezései a bérleti szerződésre vonatkoznak, kivéve ha a lízingszerződés másként rendelkezik. Eredeti bérbeadó és sublіzingooderzhuvach nem állnak szerződéses viszonyban, de ha a bérlő tört monetáris kötelezettség lízingdíjak a kötelezettség a szerződés alapján a helyszíneken n. 7 órán keresztül. 1 evőkanál. A törvény 10. fordul a hitelező csere (Art. 2, Art. 512 a Polgári Törvénykönyv) és az eredeti lízingbeadó jogosult megkövetelni a visszatérés a lízingelt eszköz sublіzingooderzhuvacha és végrehajtása a monetáris kötelezettségeit a szerződés helyszínek alhaszonbérletbe adása közvetlenül neki.
Azt is meg kell jegyezni, hogy a bérlő védett tulajdonosi bérleti alá egy par a létrehozott védelmi jogszabályok jogainak védelme a tulajdonos (cikk 387,391 a Ptk), és a lízingbevevő a jogot, hogy a kereslet, többek között a bérbeadónak, hogy megszüntessék megsértették jogait, a lízingelt eszköz ( Törvény 9. cikke).
A lízingszerződésnek bizonyos kockázati megoszlása van. A lízingelt eszköz véletlen megsemmisülésének vagy véletlen kárának a kockázatát a lízingbevevő viseli, hacsak a szerződés vagy törvény másként nem rendelkezik.
Ha a bérbeadó vagy eladó (szállító) esedékes lízing szerződés tárgyát transzfer a bérlő vagy a bérlő késleltette a visszatérés a lízing szerződés tárgyát a bérbeadónak, a véletlen megsemmisülés vagy véletlen sérülés fél viseli, hogy lejárt.
Annak ellenére, hogy a lízingdíjak tartalmazzák az összeget, amelyet megtéríti része a költségek a lízingelt eszköz, a Polgári Törvénykönyv és a törvény nem köti a bérlő a bérleti kifizetések fokozatos megszerzése a lízingelt eszköz számukra az ingatlan korábban tervezett a jelenlegi törvény „A Lízing” 1. A tulajdonjog átruházása a lízingelt eszköz lehet következtetni, a bérbeadó és a bérlő az adásvételi szerződés vagy egyéb megállapodás, amely a tulajdonjog átruházása. Ebben az esetben, ha a szerződés az elidegenedés másként nem rendelkezik, a tulajdonjogát a lízingelt eszköz a lízingbe vevő számára az esemény, és attól a pillanattól kezdve fizetnie egy bizonyos ár szerződést.
A következtetés a lízingbeadó és lízingbevevő elidegenedés tárgya lízingszerződés kötelezettség bérleti szerződés helyett az eredeti kötelezettség új - újdonság (a 2. cikk h 604 CC ..).
Az egyezmény a lízingbevevő és a lízingbeadó következő alapvető jogairól rendelkezik.
- gondosan vigyázzon a berendezésre, és ésszerű módon használja fel és tartsa meg azt a feltételtől függően, amelyben szállították, figyelembe véve a szokásos kopást;
- A lízingszerződés lejárta után a lízingbevevő visszaadja a berendezést a lízingbeadónak, ha nem használja a jogot a felszerelés megvásárlására vagy a jövőben bérbe adására.
A lízingbevevőnek joga van:
- ha a berendezést nem szállítják, vagy késedelem nélkül szállítják, vagy nem felelnek meg az ellátási szerződésnek, elhagyják a berendezést vagy megszüntetik a lízingszerződést;
A bérbeadónak jogában áll:
- ha a bérlő nem fizeti meg a bíróság előtt a felhalmozott, kifizetetlen lízingdíjakat a kártérítéssel járó kamatokkal és kártérítésekkel együtt;
-ha a lízingbevevő adóssága jelentős, a lízingszerződésben előírt lízingfizetések összegének gyorsabb kifizetését követeli meg, vagy megszüntetheti a lízingszerződést;
- átruházza vagy más módon rendelkezzen a felszereléshez fűződő összes jogával vagy annak bármelyikével, valamint a lízingszerződés alapján fennálló jogokkal;
- a bérbeadó hozzájárulásával és a harmadik felek jogainak tiszteletben tartásával átruházhatja a berendezés használatának jogát vagy a lízingszerződés szerinti egyéb jogokat.
Az Egyezmény szerint, kivéve, ha másképp nem rendelkezik, a bérleti szerződés a bérbeadó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a bérlő, illetve a berendezések, kivéve, ha a bérlő szenvedett veszteséget, mert a lerakási tapasztalatai és megítélése a bérbeadónak, valamint amiatt, hogy a beavatkozás a bérbeadó a választás a szállító vagy a technikai felszerelési követelmények.
A bérbeadó halál, személyi sérülés vagy anyagi kár esetén a harmadik személyekkel szemben fennálló felelősség alól mentesül (az egyezmény 8. cikke).
A lízingszerződésből eredő kötelezettségek megszegése esetén az 1. § 611 Polgári Törvénykönyv (a fizetés elvesztése, kártérítés és erkölcsi kár megtérítése, a kötelezettség feltételeinek megváltozása, az egyoldalú elutasítás vagy a szerződés felmondása miatti kötelezettség megszűnése). Eközben a kötelezettség egyoldalú visszautasításából eredő kötelezettség megszűnésének okai között szerepelnek a lízing kötelezettségei. Tehát a törvény tartalmazza az ilyen okok listáját:
- a lízingbevevőnek jogában áll egyoldalúan lemondania a lízingszerződést a lízingbeadó írásban történő értesítése esetén, amennyiben a lízingelt eszköz átruházásának késedelme
több mint 30 napot, feltéve, hogy a lízingszerződés nem tartalmaz más időt;
- a tömeges lízingbevevőnek jogában áll kártérítést követelni, beleértve a visszautasítás visszafizetését a lízingbeadónak az elutasítás előtt.
- a bérbeadónak joga van megtagadni a lízingszerződést, ha a lízingbevevő részben vagy teljes egészében nem fizette be a lízingdíjat, és a fizetési késedelem több mint 30 nap.
A polgári törvénykönyvben meghatározott általános következmények mellett a lízingszerződésből eredő kötelezettség megszegése esetén még mindig vannak különös következmények:
- ha a hiba, hogy át a lízingelt eszköz több mint 30 nap, a bérbeadó jogosult visszakövetelni a lízingelt eszköz a lízingbevevő vitathatatlan módon alapján a végrehajtó közjegyző.
Felelősséget nem teljesítése vagy hibás teljesítése az átengedés kötelezettsége a dolog jó minőségű, a teljesség és egyéb feladatok tekintetében a dolgokat - a lízingtárgy terheli meg az eladónak hogy ez a dolog, ha az eladó választja ki ezt a bérlő saját. A lízingbevevő jogosult az eladónak benyújtott követelésekre, mintha maga volt a vevő.
Abban az esetben, ha az eladó megválasztását a bérbeadó önállóan végezte, ezt a felelősséget az eladó és a lízingbeadó a szolidaritáson alapul.