Taxidermist - a töltött állatok gyártója
A taxidermia szó két szó latin kombinációjából származik: "feldolgozás" és "bőr, bőr". A taxidermista szakma lényegét egyszerűen megmagyarázzák: töltött állatok gyártója. De ez egyszerű, de nem könnyű. Az állatok bőrének fűrészporral és szalmával történő kitöltése természetesen egy madárijesztő is, de nagyon távoli kapcsolatban áll a modern taxidermia művészetével.
És távoli az időbeli tervben: csak olyanok voltak a primitív töltött állatok, amelyeket évszázadokkal ezelőtt készítettek. És az elején az ő állatpreparációs tart a régi idők, a sámánok, varázslók, papok és más „miniszterek” vallása. Őket, hogy végezzen szertartások és más mágikus cselekmények, és talán csak létrehozásához szükséges a kép szárított „alkatrészek” állatok - láb, farok, fogak, karmok, és így tovább.
Az állatok testét is teljesen mumifikálta, például az elhunyt tulajdonos mellett eltemetni az állatot. Vagy olyan állatok, amelyek a különböző népek között szentek.
Később állatpreparációs vált szilárdan a vadászattal kapcsolatos: divattá vált, hogy igazolja a vadászat bátorság, hogy megőrizze bőr, a fejbőr, és néha annyi, mint vadászható állatok. Természetesen erre külön fel kellett készülniük: minden másról felszabadítani a bőrt, és más tartalommal tölteni. Akkor csak szalma volt a játék ...
Azóta a taxidermia sok változást észlelt. Számos új technológia jelent meg, tesztelt, jóváhagyott vagy elutasította a mestereket. Taxidermia járt a tudomány segítségével a kézműves vagy más kutatási biológusok, kémikusok, fizikusok, geográfusok, és maga ugyanakkor szolgálatában állt a tudósok: ez a legjobb állatpreparációs iskolákban nőtt a múzeumok, az elért gyártása töltött állatok és madarak természettudományos osztályok és kiállítások.
Ma, a munka preparátor - és ez szinte természetes, „élő” állatok kiállításokon múzeumok, vadásztrófeák házak és lakások, valamint a luxus bőr a padlón. Mindezeknek a termékeknek örömmel töltötte el az embereket, a taxidermistának a mesterségének igazi mestere kell legyen.
A probléma ma az, hogy a taxidermistákat nem tanítják bárhol, legalábbis hazánkban. Minden tanár öntanul, önmagában megértik a szakma alapjait, könyveket és az internetet, és önállóan gyakorolják készségeiket a gyakorlatban. A legjobb esetben a tudást a mesterektől a diákok felé továbbítják.
És ezek a tudások meglehetősen kiterjedtek: a taxidermistának általában az anatómiai és biológiai ismeretekről, a képzőművészetről, a művészi tehetségről kell rendelkeznie.
Gyakran jönnek az emberek erre a szférára más, szomszédos területeken. Például egy taxidermista lehet vadász vagy halász, zoológus vagy állatkert, múzeum, prémgazdaság.