A nyelv az etnikai identitás jele, Suvars
A nyelv az etnikai identitás jele
Az 1989-es unió népszámlálás szerint az ország Chuvash nyelvét a Chuvash család 85% -ának tekintették, míg a városi lakosság körében ez a részarány lényegesen alacsonyabb volt, 69,4% volt. A legnagyobb etnikai csoportok között
Először is a népszámlálók több észrevételt kaptak az anyanyelv kérdéseire adott válasz során. Szinte mindazok, akik Cheboksaryben dolgoztak, megjegyezték, hogy gyakran kellett tisztázniuk anyanyelvük kérdését: kérdezték, hogy tisztázzák, mi volt. Miután elmagyarázta, hogy ez a leggyakrabban használt élet különböző területein, elsősorban a családban és a munkahelyeken, a polgárok bizonyos bizonyossággal rendelkeztek. A népszámlálás szerint a domináns mordoviai lakosságú faluban az anyanyelv meghatározásával kapcsolatban nem volt kérdés: mindenki, aki azonosított
Olyan volt, mint egy mordvinista, hiszen az anyanyelvű mordoviai gyakorlatilag kétség nélkül hívták. Cheboksary, még azután is, annak tisztázására, hogy valóban azt mutatja, hogy mi számít az anyanyelv legyen az egyik, hogy gyakrabban használják, ott volt egy csomó olyan esetben, amikor a választás határozza nem a tényleges tudás és nyelvhasználat és az etnikai identitás. Ugyanakkor az egyik felsorolók észrevették a különbséget a Chuvash családban élő gyermekek és felnőttek között. Véleménye szerint a felnőttek gyakran választották Chuvash-ot anyanyelvüknek, még akkor is, ha gyenge birtokuk van. A tizennégy éveseknél a Chuvashes-nek tulajdonított gyermekek nem játszottak meghatározó szerepet anyanyelvük megválasztásában, mivel gyakran az orosz nyelvet preferálták. perepischitsa másik megjegyezte, hogy egy másik kiegészítő érv a választás a csuvas nyelv anyanyelvként szolgált nemcsak etnikai, hanem területi identitás: az élő, mondjuk, Chuvashia, a csuvas saját anyanyelvén kell csuvas. Az egyik családban érdekes "pedagógia-hazafias" pillanatot is feljegyzett. A szavak a szülők a csuvas 14 év alatti gyermekek, a felvett azonos nemzetiség és anyaként általuk azonosított a csuvas nyelv, bár az egyik felnőtt, hogy a választás mellett az orosz nyelvet. Volt egy kis esetszám, ahol a felnőttek csuvas etnikai megválasztott natív orosz nyelv, hallgatta a magyarázatot, hogy mit jelent ez a definíció.
Perepischitsa, aki dolgozott a faluban, része a közigazgatási vonalat Cheboksary, megjegyezte, hogy az ő helyén 20-25% -a gyermek, beleértve a több mint 14 éves, aki nem ismeri a csuvas nyelv választotta anyanyelvűnek. Szerinte az etnikai tatár az orosz nyelvet választotta magának, és az orosz nyelvre bejelentkezett állampolgár az anyanyelvén oszlopban jelezte a mordovizst.
A népszámlálók többsége elismerte, hogy a megkérdezettek érdeklődtek a lehetőséget, hogy az anyjukat ne csak egy, hanem két nyelven, elsősorban csuvas és orosz nyelven írják fel. Az ilyen fellebbezések gyakorisága kétszer akkora volt, mint a kettős etnikai identitás kísérletei. De miután elmagyarázta, hogy csak egy nyelvet kell választania,
a városlakóknak ilyen érthetetlen döntést kellett hozniuk.
A Cheboksaryben dolgozó egyik felsorolók naponta a felmérés után megjegyezték az állampolgárság, az egyéb nyelvek - az orosz kivételével - ismeretét, valamint az anyanyelvként választott nyelvet. Így tájékoztatást kapott 279 polgár választásáról, köztük 178 főből. vagy 63,8%, Chuvash-ként azonosították magukat, és a fennmaradó 101 embert. - orosz. A csuvas 65,2% -a kimondta, hogy az oroszok mellett ismerik a csuvas nyelvet, és 34,8% nem beszélt más nyelvet, mint az orosz. Az oroszok közül 4% megjegyezte, hogy ismerik a csuvas nyelvet. Az anyanyelv megválasztásakor a csuvas mindkét csoportjában volt egy bizonyos átalakulás: közülük 116, akik a csuvas nyelv ismerete, csak 84 ember. (A Chuvashes etnikai csoportjának 47,2% -a élt ezen a népszámlálási területen) azt mondta, hogy anyanyelvük Chuvash. A fennmaradó 32 ember. (18%) az anyanyelvüket anyanyelvként választotta. Feltételezhető, hogy az ebbe a csoportba tartozó személyek potenciálisan azok lehetnek, akik nem egy, hanem két nyelvet választanak.
Azok közül az etnikai Chuvashek közül, akik nem ismerik a Chuvash nyelvét, 10 ember. (A Chuvash népszámlálási területek 5,6% -a) kifejezett szándékát, hogy a natív Chuvash nyelvet vegye figyelembe, bár nem sajátja. A fennmaradó 52 ember. (29,2%) nevezték az orosz nyelvet. Az orosz, aki ismerte a csuvas nyelvet, valamint azokat, akik nem tudták, az orosz nyelvet anyanyelvként választotta. Persze, meg kell venni, hogy ezek az adatok csak egy népszámlálás területe a főváros a köztársaság, építeni valamilyen szabályosság nem lehet alapozni, de megerősíti a megfigyelések más írástudók a természet a válasz arra a kérdésre, hogy a nemzeti identitást és a nyelvet.
Az eddigiekből levonva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy jelentős számú polgár esetében az "anyanyelv" fogalma meglehetősen absztrakt, nem valami stabil és határozott, kevésbé fontos, mint az állampolgárság. Éppen ellenkezőleg, a nyelvi választás gyakran másodlagos az etnikai önrendelkezés választásánál.
A megfigyelt tendenciák mind a tisztviselők, mind a közvélemény személyisége számára aggodalmat keltenek. Ezzel a prizmával gyakran figyelembe veszik a népszámlálások hivatalos anyagait is.
A probléma másik oldala a nyelvtudás. Ne beszéljünk az orosz nyelvről ebben a tekintetben, hiszen a lakosság abszolút többsége birtokolja, és ebből a szempontból nincsenek különös jellemzők, legalábbis az ország európai régióiban. A Csuvas Köztársaságban a tituláris etnos képviselőinek 80,8% -a jelezte, hogy ismerik a csuvas nyelvet, és ez a szám 3,5
száz százalékpontot meghaladta azok aránya, akik natívként választották, és a Bashkiria és a Tatarstan esetében az ellentétes arányt rögzítették: 64,6 és 82,4%. Az Ulyanovsk és Samara régiókban a nyelvtudású csuvasok aránya nem haladta meg a felét: 49,4% és 47,6%. Más szóval, feltételezhető, hogy ezeken a területeken, a Bashkiria, és kisebb mértékben a Tatarstanban az anyanyelv megválasztása az etnikai elkötelezettség következménye volt, és nem a birtoklása, és még inkább a használata.
Egy olyan helyzetben, amikor anyaként kiválasztott két nyelven nem lehet nyomon követni a település méltó kapcsolat funkciók: ha az állampolgárok aránya körül a hegység a válaszadók 62% volt azok között, két nyelven anya - 69,2%. A faluban ez az arány tűnt
38 és 30,8%. Ha szem előtt tartjuk, hogy a vidéki lakosság körében az országban több mint 80% -át a csuvas, a folyamat eloszlása „kétnyelvű natív” figyelhető meg a nem csak a városi csuvas tapasztalható intenzív hatása az orosz nyelv minden területén a szakmai munka és a magánélet, hanem a vidéki monosrede (Chuvash etnikai).
Más szóval, a komplex etnikai identitás és két anyanyelv terjedése nemcsak a csuvas város ifjúságára jellemző, hanem gyakorlatilag minden csuvas köztársaság számára, és ez az objektív valóság az elmúlt évtizedekben alakult ki.
Mi utal véleményének VA Tishkov és V. Stepanov, aki figyelmét, hogy többes identitás (kettős állampolgárság) - ez inkább kivétel, mint a norma, de a kivételt elég jelentős, és azok, akik úgy érzik így, képesnek kell lennie ezt népszámlálási vagy szociológiai felmérésekben fejezzük ki. Ezt megelőzően nem volt hova menni. A belföldi antropológusok, szociológusok, pszichológusok mindig is csak az orosz, ukrán, tatár, zsidók és nem „között”, valamint a statisztikai hivatalok és az útlevél iroda kettős állampolgárság még abszurdnak tűnt. E tekintetben a helyzet kevéssé változik, de a változások elkerülhetetlenek. 24. A felmérésünk eredményei szintén megfelelnek ennek az alapvető következtetésnek.