Kémiai kísérletek és kísérletek (9 osztály) a kémiai gyakorlati munka témájában 9. osztályban Umklyan,

A 9. fokozatú kémiai gyakorlati munka.

Használt irodalomjegyzék:

Gyakorlati munkaszám 1.

A különböző tényezők hatása a kémiai reakció sebességére.

Cél: megfontolni a különböző tényezők hatását a kémiai reakció sebességére.

Berendezés és reagensek: csövek, Spirit, tartó, állvány kémcsövek, cink, magnézium, vas: granulátum, por, oldat kénsav (1: 5, 1:10) és a sósav, hidrogén-peroxid, a mangán-oxid (IV), réz-oxid (II).

Ne feledkezzen meg a biztonsági szabályokról vegyi kísérlet során.

TAPASZTALAT 1. A reagensek jellegének hatása.

Öntsön 2 ml sósavoldatot három csőbe. Tegyen egy darab magnéziumot az első üvegbe, a második üvegbe - egy cink granulát, a harmadikba - vasdarabot. Figyeld meg a három reakció sebességét. Melyik a leggyorsabb reakció és miért?

TAPASZTALAT 2. A reaktánsok koncentrációjának hatása.

Két csőben, dönthető, csökkentse a cink-granulátumot, óvatosan adjunk hozzá kénsavoldatokat: az első kémcsőben savas oldatot 1: 5, a második - 1:10. Melyik a gyorsabb reakció?

TAPASZTALAT 3. A reagáló anyagok érintkezési felületének hatása.

Egy csőben öntsön egy kis vasport a másikba - tegyen egy vasalót, és öntsön mindkét kémcsőbe 2 ml hígított sósavat (1: 2). Melyik tesztcső gyorsabb? Miért?

4. AZ INFLUENCE TAPASZTALATA.

Egy csőben helyezzünk egy kis fekete réz-oxid-por (II) -et, és mindkét vizsgálócsőbe öntsünk kénsavoldatot. Húzzon egyet az egyik csőből. Melyik tesztcső gyorsabb? Miért?

TAPASZTALAT 5. A katalizátor hatása.

Két csőben öntsünk 2 ml H 2 O 2 hidrogén-peroxidot. Az egyik csőben adjunk néhány mangán-oxid (IV) MnO 2 kristályt. A tesztcsövek közül melyik a reakció gyorsabb? Miért?

Tegye a munkát táblázatos formában:

Gyakorlati munkaszám 2.

A kísérleti problémák megoldása a "Elektrolitikus disszociáció" témakörben.

Cél: megtanulni az elméleti tudást alkalmazni a problémák kísérleti megoldására.

Berendezések és reagensek: kémcsövek, kénsavoldatok, nátrium-klorid, nátrium-szulfát, sósav, ezüst-nitrát, bárium-klorid, indikátorok, réz (II) -szulfát, nátrium-hidroxid.

Ne feledkezzen meg a biztonsági szabályokról vegyi kísérlet során.

Task number 1. Határozza meg kísérletileg a címkék nélküli oldatok összetételét: kénsav, nátrium-klorid, nátrium-szulfát.

NaCl + AgNO3 → NaNO3 + AgCl ↓

2. feladat. Megerősítik az anyagok minőségi összetételét:

1) sósav.

A sósav ionokat disszociál: HCl → H + + Cl -

A hidrogén kationra vonatkozó minőségi reakció a lakmusz. Piros szín képződik.

A klorid anionra vonatkozó minőségi reakció az ezüst-nitráttal való kölcsönhatás, fehér sajtos csapadék keletkezik.

HCI + AgNO3 → HNO3 + AgCl ↓

2) Réz-szulfát (II).

A réz (II) -szulfát ionokat disszociál: CuSO 4 → Cu 2+ + SO 4 2-

Minőségi reakció a bárium-kloriddal való szulfátion-kölcsönhatásra. Bárium-szulfát fehér csapadék képződik:

CuSO 4 + BaCl 2 → CuCI 2 + BaSO 4 ↓

Ba 2+ + SO 4 2- → BaSO 4 ↓

A Cu 2+ rézkationra vonatkozó minőségi reakció a nátrium-hidroxid oldattal való kölcsönhatás. Réz (II) -hidroxid kék, zselatinos csapadék képződik:

CuSO 4 + 2NaOH → Na 2SO 4 + Cu (OH) 2 ↓

Cu 2+ + 2OH - → Cu (OH) 2 ↓

Következtetés: Az anyagokat kvalitatív reakciók révén lehet felismerni.

Gyakorlati munkaszám 3.

Az ammónia beszerzése és tulajdonságainak vizsgálata. Ismertség a vizes ammónia kémiai tulajdonságaival.

Cél: 1. A gázok befogadásának és összegyűjtésének képessége, figyelembe véve a levegő relatív sűrűségét.

2. Az ammónia és az ammónia víz tulajdonságainak tanulmányozása az ammóniumsók befogadására és felismerésére.

Berendezés és reagensek: állvány Laboratory, Spirit, dugót egy gázelvezető cső, spatula, porcelán mozsár és mozsártörő, az öntőforma vízzel, szilánk, vattacsomót, kémcső, lakmuszpapír, ammónium-klorid, ammónium-szulfát, kalcium-hidroxid, 1% ammónium-hidroxid-oldattal, oldatok sósav és kénsav, nátrium-hidroxid.

Ne feledkezzen meg a biztonsági szabályokról vegyi kísérlet során.

1. kísérlet: Az ammónia előkészítése és feloldása vízben.

Porcelán habarcs keverékben azonos térfogatú szilárd ammónium-klorid NH4Cl és Ca (OH) kalcium-hidroxid. Az elkészített keveréket egy kémcsőbe öntse 1/3 térfogatára. Zárja le a kémcsövet egy gázkivezető csővel. Húzza meg a csövet ferde irányba úgy, hogy a fenék kissé a dugó fölött legyen. Magyarázza el, miért?

Tegyen egy száraz tesztcsövet a gázcső végére, és fedje le egy pamut törlővel. A keveréket felmelegítjük: először az egész csövet, majd a reakcióelegyet.

Miért gyûjtött össze az ammónia a fejjel lefelé forduló csõben?

Amikor az ammónia illatát érzi, dugja be a csövet az ujjával, és anélkül, hogy megfordulna, vízzel merítse bele a kristályosítóba. Mit nézel? Mi okozta ezt a jelenséget?

Fordítsa a tesztcsövet fejjel lefelé, próbálja meg a fenolftaleint. Mit nézel? Vessen egy következtetést.

A vízgőzt kondenzálják a dugónál.

Az ammónia szaga érezhető.

A víz gyors kipermetezése a kémcsőbe.

A karmazsin színének megjelenése.

Ca (OH) 2 + 2NH4C1CaCl2 + 2NH3 + 2H20

NH 3 + H 2 O 3 NH 3 H 2 O 4 NH 4 + + OH -

A kémcső nyakát kissé lefelé kell billenteni, hogy a vízcseppek ne engedjenek a cső fűtött falaira, különben megrepedhet.

Az ammónia gáz, majdnem kétszer annyira könnyebb, mint a levegő, ezért összegyűjti a fejjel lefelé forduló csövet.

Az ammónia nagyon jól feloldódik vízben, vákuum keletkezik a kémcsőben.

2. kísérlet. Az ammónia kölcsönhatása savakkal.

Engedje le a gázkimeneti csövet ¼-es csövekkel, amelyek kénsavas sósavval töltöttek. Mit nézel?

"Fehér füst" - kristályos klorid és ammónium-szulfát jelenik meg a savas oldatok felületén.

NH3 + HC1 → NH4CI

NH3 + H2S04 → (NH4) 2S04

Az ammónia savakkal reagál.

3. kísérlet. Ammóniumsók kölcsönhatása lúgokkal (ammóniumsók felismerése)

Egy csőben helyezzünk egy kicsit kristályos ammónium-szulfátot, öntsünk 2 ml nátrium-hidroxid-oldatot, enyhén melegítsük. Mit érzel?

Tegyen vizes tapadási próbát a kémcsőbe. Mit nézel?

Az ammóniumsók felismerésének módja.

A csípős szagú gáz kibocsátódik.

(NH 4) 2SO 4 + 2 NaOH → Na 2SO 4 + 2 NH 3 ↑ + 2H 2O

NH 3 + H 2 O 3 NH 3 H 2 O 4 NH 4 + + OH -

Az ammóniumsókra vonatkozó minőségi reakció a lúgokkal történő kölcsönhatásuk során melegítéskor.

Következtetés: Tanulmányoztuk az ammónia tulajdonságait, megtanuljuk, hogyan fogadjuk és ismerjük fel az ammóniumsókat.

Gyakorlati munka száma 4.

A szénmonoxid (IV) kinyerése és tulajdonságainak vizsgálata. A karbonátok felismerése.

Cél: 1. A szén-dioxid és a karbonátok tulajdonságaira vonatkozó ismeretek megszilárdítása.

2. Tanulja meg, hogyan érheti el a szén-dioxidot cserélési reakció és felismerni.

Berendezés és reagensek: Laboratóriumi állvány dugót egy gázelvezető cső, főzőpohár, cső, lakmusz, sósavoldattal, nátrium-klorid, nátrium-karbonát, nátrium-szulfát, bárium-klorid, ezüst-nitrát, márvány, meszes víz.

Ne feledkezzen meg a biztonsági szabályokról vegyi kísérlet során.

1. kísérlet: A szén-monoxid (IV) előállítása és tulajdonságainak vizsgálata. P. 158-159

Szerelje össze a készüléket gázok előállításához. Ellenőrizze a szivárgást. Helyezzen néhány darab márványt egy kémcsőbe, és adjunk hozzá 2 ml vizsgálatot. sósav.

Mit nézel?

A csövet egy gáztömlő csővel ellátott dugóval zárják le, és hagyják, hogy a távozó gáz a mész vízzel átjusson. Mit nézel?

Néhány percig folytassa tovább a gázt. Mit nézel?

Helyezze a gáz kimeneti csövet a csőbe 2-3 ml desztillált vízzel és pár csepp lakmuszával, majd áthaladjon a széndioxiddal. Mit nézel?

A CuO csökkentése a rézzel szemben. CuO - oxidálószer, vazelin - redukálószer.

A vazelin CuO oxidálásakor vízgőz képződik, amely vízmentes CuS04-tal reagál. Az ásványi zselé hidrogént tartalmaz.

A vazelin CuO oxidációja szén-dioxidot termel, amely meszes vízzel reagál. így Az ásványi zselé szén-tartalommal rendelkezik.

Következtetés: A vazelin szén- és hidrogénatomokat tartalmaz, mert a petrolátum réz (II) -oxiddal való oxidációja következtében szén-dioxid és víz keletkezik.

Gyakorlati munkaszám 6.

A "Fémek" témájú kísérleti problémák megoldása.

Cél: a fémek és vegyületeik tulajdonságainak tanulmányozása.

Berendezések és reagensek:

1. lehetőség: állvány kémcsövek, fiolák, vas, salétromsav oldatok, kénsav, sósav, nátrium-hidroxid, kálium-klorid, kálium-karbonát, réz-klorid (II) klorid, vas (II) nikkel-szulfátot (II), ezüst-nitrát.

2. lehetőség: állvány kémcsövek, fiolák, oldatok salétromsav és sósav, vas-klorid (III), nátrium-hidroxid, kálium-tiocianát, nátrium-foszfát, cink-szulfát, nátrium-bromid, ezüst-nitrát.

Ne feledkezzen meg a biztonsági szabályokról vegyi kísérlet során.

A szükséges reagensekkel és berendezésekkel végezze el a következő transzformációkat:

Fe → FeSO 4 → Fe (OH) 2 → Fe (NO 3) 2

A témában: módszertani fejlesztések, prezentációk és absztraktok

Kémiai gyakorlati munka 9. fokozatú "Az ammónia tulajdonságainak vizsgálata"

A gyakorlati munka lehetővé teszi a hallgatók gyakorlati készségeinek ellenőrzését, az ammónia tulajdonságainak tanulmányozását és a diákok ismeretét a "Nitrogénvegyületek" témakörében.

A lecke bemutatása a "Carbon" (9. fokozat, OS Gabrielyan program) témájában

A lecke bemutatása, amely bemutatja a téma főbb pontjait.

A lecke bemutatása a "Kén" témakörben (9. fokozat, OS Gabrielyan program)

Az elem rövid ismertetése és tulajdonságai.

Gyakorlati munka a 8-9. Kémiai osztályban

8. fokozatú PR.RABOTA № 4 "SAVÍTÁS", 5. SZAKASZ "SOLVENCIÓS OLDAT ELŐKÉSZÍTÉSE", 9. kategória ПР. MŰKÖDÉS "NEMETÉL".

A munkaprogram az UMK LM Kuznetsova-n alapul. Az iskola alapján az "Mnemosyna" kiadó kísérleti helyét második évre használják az UMK tesztelésére. A munka összeállításakor.

A tematikus irányítás a 9. osztályban a kémiai módszerrel működik az UMK Gabrielyana OS kódolójával és minősítésével.

Ezt a tesztet úgy tervezték, hogy tesztelje a diákok tudásának elsajátítását az "Organic Chemistry" 9. fokozatú kurzus során. A feladatok tesztek formájában készülnek. A teszt 16 kérdést tartalmaz, egy választással.

Kapcsolódó cikkek