Gabona kéreg - stadopedia
A régi és az új cerebelláris kéregben, valamint az agykéregben a test szomatotipikus nyúlványai vannak. A kéreg három rétegből áll, amelyek teljes vastagsága kb. 0,8-0,9 mm. A legkülső neuronhálót molekulárisnak nevezik, a középső réteg ganglionos, és a belső réteget granulárisnak (szemcsésnek) nevezik.
A cerebelláris kéregben öt fő idegrendszert különböztetünk meg, minden neuronnál, kivéve a gabonaszemek gátlását, pl. azok axonjai szinapszisokat alkotnak más sejteken, amelyek hatására a posztszinaptikus neuronok relaxálják tevékenységüket.
Tekintsük részletesebben a cerebelláris kéreg szerkezetét (30. ábra). Kezdjük a középső (ganglionos) réteggel. A Purkinje sejtekből áll. Ezek nagyok (átmérő
60 μm) körkörös alakú sejteket (lásd 9. ábra, D). Két vagy három magasan elágazó dendrit hagyja el a Purkinje sejteket felfelé a molekuláris rétegbe. Jellemző, hogy a dendritek minden ágát ugyanabban a síkban helyezik el, amely merőleges a cerebelláris gyrus irányára.
A Purkinje-sejtek tengelyei mélyen a kisagyba jutnak fehér anyaggá, és a cerebelláris magok sejtjeire szakítják meg. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy csak a Purkinje-sejtek axonjai a cerebelláris kéreg efferensek.
A belső (szemcsés) rétegben a gabonaszemek találhatók. Ezek az idegrendszer legkisebb sejtjei, átmérőjük 5-8 mikron. A szemcsés sejtek számának óriási - 1 mm 3 köbméter 2,8 x 10 6. Ezek a sejtek egy rövidebb dendrit 3-4 végződő terminál elágazási formájában madár lábak. Mossos szinapszisok (lásd alább) rostok alakulnak ki, amelyek jellegzetes struktúrákat képeznek - a kisagy glomerulusa (glomeruli). A szemcse-sejtek axonjai bejutnak a molekuláris rétegbe és T alakú ágakba. Az ágak párhuzamosak a kéreg felszínével párhuzamosan a kisagy patkányán, párhuzamos szálakból álló rendszert alkotva. Átlépik a síkban elágazási Purkinje-sejt dendritek, és képeznek vele és a dendritek a másik a kisagy, szinapszisok.
A cerebelláris kéreg belső rétegében lévő szemcsés sejtek mellett vannak Golgi sejtek is. Dendritjeik a molekuláris réteg felé emelkednek, ahol kapcsolatba lépnek a párhuzamos szálakkal. Ezeknek a sejteknek az axonjai gátló szinapszisokat képeznek a szemcsei.
A külső (molekuláris) réteg Purkinje-sejtek és Golgi-sejtek dendritjei, valamint az axon-sejtek szemcsék (párhuzamos szálak). Emellett kétféle gátló neuron van - kosár és neuron.
A kosár alakú neuronok a molekuláris réteg alsó részén helyezkednek el. Ezek kicsi (10-15 mikronos) vékony hosszú dendrites sejtek. Az axonjaik párhuzamosak a kéreg felületével. Az axonoktól elválnak a burkinéi sejtek testét összekötő biztosítékok, amelyek a kosarak jellegzetes rendszereit alkotják.
A csillagsejtek a kosárcellák felett helyezkednek el. Axonjaik egyszinapszisokat képeznek Purkinje sejtek testén és dendritjein.
A cerebelláris kéreg afferensei két rostrendszert alkotnak - hegymászás (lianate) és mohos (mohasz).
Hegymászó szálak az oligonukleumatikus magokban lévő neuronok axonjai (lásd 7.2.2.). A Purkinje sejtek szoma és dendritjei végződnek. Minden Purkinje-sejten csak egy szálas szál szinapszisokat képez.
Mossos szálak. amelyek sokkal többek, mint a hegymászás, szinapszisokat képeznek a gabonaszemek dendritjein és különböző CNS struktúrákból származnak (lásd alább). Egy mohosrost szinapszisokat képez mintegy 20 sejtmagban.
A kisagyban, valamint a kisagyban és más CNS struktúrákban a fő kapcsolatokat az 1. ábrán mutatjuk be. 31.