Cheat Sheet for Organic Chemistry
Az etilén és homológjainak fontos kémiai tulajdonsága az, hogy képes könnyen oxidálni a szokásos hőmérsékleten.
Ugyanakkor mindkét szénatom egy kettős kötéssel kapcsolódik oxidációnak.
Az etilén elégető lánggal ég, szénmonoxid és víz képződésével: C2H4 + 3O2. 2CO 2 + 2H 2O.
18. Az etilén szénhidrogének kémiai tulajdonságai. A Markovnikov szabály
E reakció eredményeként a szénatomok hidrogénatomokkal telítettek a határértékig.
A hidrogénezési reakciók olyan reakciók, amelyekben az anyaghoz hidrogént adnak.
A hidrogénezési reakció jellemző tulajdonságai a következők: 1) a hidrogénezés során a sp2-hibridizáció állapotában lévő kettős kötésben lévő szénatomok a sp3-hibridizáció állapotába lépnek; 2) megváltozik a molekula térbeli szerkezete; 3) egy sík etilén molekulából háromdimenziós etán molekulát képeznek a hidrogénezés során.
Amikor csatlakozik ionos halogenidet a kettős szén-szén kötés egy aszimmetrikus alkén kapcsolódik a hidrogénatom a szén kettős kötést, amely kapcsolódik több hidrogénatom, halogénatom - az a szénatom, amelyhez kevesebb.
A metilgyök hatását a kettős kötés befolyásolja, hogy a kötés nem önkényesen, hanem bizonyos irányban történik.
A szén a hidrogénatomok kötésének elektronikus sűrűségét irányítja, és részleges negatív töltést vesz fel. A gyök és a szomszédos szénatom közötti elektronsűrűség sűrűsége az utóbbi felé mozog, és ez az a-kötés nagyon mozgékony felhőjének eltolódása a szélsőséges szénatomhoz.
19. Etilén-szénhidrogének alkalmazása és előállítása
1) a magas kémiai aktivitás miatt az etilén szénhidrogének értékes alapanyagok sok szerves anyag szintéziséhez;
2) az etilén szénhidrogéneket nem használják üzemanyagként;
3) Különösen széles körben használják az etilént szerves anyagok előállítására;
4) etilént használnak etil-alkohol, polietilén előállítására. Gyorsan felgyorsítja a gyümölcsök (paradicsom, citrusfélék stb.) Érlelését, kis mennyiségekkel az üvegházak levegőjébe. Az etilént és homológjait számos szerves anyag szintéziséhez használják kémiai nyersanyagként;
5) 1,2-diklór-etánt etilén és klór reakciójával állítunk elő.
A diklór-etán jellemzői: a) illékony, gyúlékony folyadék; b) a gyanták feloldására használják; c) a textilanyagok tisztítására szolgál; d) a gabonatároló létesítmények fertőtlenítésére szolgáló mezőgazdaságban használatos; e) a szőlőfiloxerák elleni küzdelemben használatos;
6) amikor klórozott hidrogént adunk etilénhez, klór-etánt kapunk.
A klór-etán jellemzői: a) gáz, amely könnyen átalakítható folyadékká; b) ha kis mennyiségű klór-etánt önt a kezére, a folyadék gyors lepárlása és erős helyi hűtés következik be; c) a fagyasztás gyógyszereiben használatos; d) helyi érzéstelenítésben használt gyógyszerekhez - könnyű műtéthez;
7. víz hozzáadása etilénhez etanol (etil-alkohol) előállítása alatt;
8) az etilén és a propilén polimerizációjában, a technikában és a mindennapi életben széles körben alkalmazott polietilén és polipropilén;
9) gyakorlatilag az etilén felgyorsítja a gyümölcsök érését (paradicsom, körte, dinnyefélék, citrom stb.);
10) a jobb tárolás érdekében a gyümölcsöket éretlenül szállítják és a helyszínen érlelik, kis mennyiségű etilént a zárt tárolóba.
1) számos etilén szénhidrogének kémiailag aktívak;
2) az iparban ezek a szénhidrogének előállíthatók: a) a kőolajtermékek nagy hőmérsékletű bomlással történő feldolgozása során; b) a végső szénhidrogének dehidrogénezésével. A dehidrogénezés a hidrogén eltávolítása a végső szénhidrogénekből. Például: a) etán. etilén; b) izobután. izobutilén. Az előtag azt jelenti, hogy valami elkülönül. A dehidrogénezési reakció reverzibilis;
3) a laboratóriumban telítetlen szénhidrogéneket különféle módon állíthatunk elő, például etilént etil-alkohollal nyerhetünk kénsavval végzett melegítéssel.
20. Polimerizációs reakció. polietilén
A polimerizációs reakció jellemzői:
1) a polimerizáció az azonos molekulák soros összekapcsolódása a nagyobbaké;
2) a polimerizációs reakciók különösen jellemzőek a telítetlen vegyületek esetében:
a) nagy molekulájú anyag - polietilén etilénből képződik;
b) az etilénmolekulák kombinációja a kettős kötés megszakadásának pontján fordul elő:
E reakció egyenletét a következőképpen rövidítjük:
3) szabad atomok vagy gyökök (például etilénből származó hidrogénatomok) csatlakoznak az ilyen molekulák végeihoz (makromolekulák);
4) a polimerizációs reakcióterméket polimernek nevezik (a görög poli - mer, meros részből);
5) a polimerizációs reakcióba lépő kiindulási anyagot monomernek nevezzük.
1. A polimer nagy molekulatömegű vegyület, amelynek molekulája nagyszámú ismétlődő csoportból áll, amelyek ugyanolyan szerkezetűek.
2. Ezeket a csoportokat elemi kapcsolatoknak és szerkezeti egységeknek nevezik.
A polimerizáció mértéke (n-vel jelölt) a makromolekulában megismételt elemi kapcsolatok száma.
A polimerizáció mértékétől függően különböző tulajdonságú anyagok nyerhetők azonos monomerekből.
A polimerizáció mértékének jellemzői:
a) a rövid láncú polietilén (n = 20) kenő tulajdonságokkal rendelkező folyadék;
c) 5-6000 lánc hosszúságú polietilén szilárd anyag, amelyből öntött termékek, merev csövek, erős szálak készítésére van lehetőség.
A polimerizációs reakciók körülményei nagyon eltérőek:
1) egyes esetekben katalizátorok és nagy nyomások szükségesek;