Normatív és jogi aktusok, normatív cselekmények különbsége nem normatív jellegűek
Normatív jogi aktusok. amelyeket a törvények alapján és azok betartásával teszek közzé, törvényi rendelkezéseknek nevezik. A törvényektől való eltérés a következő főbb pontokra korlátozódik.
Először is, ha a törvények a legmagasabb szintű (törvényhozó) állami hatalmi szervek cselekményei, a végrehajtó testületek (kormány) testületei vagy tisztviselői elfogadják a törvényeket. Másodszor, ha a törvények szabályozzák a legjelentősebb, legfontosabb társadalmi kapcsolatokat, akkor a törvények szabályozzák az összes olyan közönséget, amely jogi közvetítést igényel, valamint törvényeket dolgoz ki, konkretizál és részletez. Harmadszor, ha a törvények a legmagasabb joghatással rendelkeznek, akkor a törvények alacsonyabbak a törvények alárendelve, eltörölték és megszűntek, ha ellentmondásosak vagy összeegyeztethetetlenek a törvényekkel. Negyedszer, ha a törvényt mindig az állami hatáskörrel rendelkező reprezentatív testület hozza létre és fogadja el kollektíven, a végrehajtó állami hatóság felhatalmazott tisztviselői együttesen és egyénileg elfogadják a törvényeket. Ötödször, ha a törvényeket a jogalkotási rendszerben a legfelsőbb álláspontjuk alapján szigorúan és részletesen szabályozott eljárásban fogadják el, akkor a jogszabályokat kevésbé szigorúan és részletesen elfogadják. Végül, hatodszor, ha a törvények csak általános magatartási szabályokat (normákat) állapítanak meg, akkor a törvények normatív és nem normatív természetűek lehetnek.
Ez utóbbi körülmény arra kötelezi a normatív és a nem normatív jogi aktus közötti különbségtételt, és mindegyikük célját. Ez a megkülönböztetés nemcsak elméleti, hanem gyakorlati jelentőséggel bír. Lehetővé teszi, hogy a jogalkotás (és általában a jogalkotás) tevékenységét a tudással, minden egyes esetben alkalmazzuk a megfelelő cél megvalósításához szükséges cselekvéssel. Az ilyen jellegű cselekmények elhatárolásának köszönhetően biztosítják a törvényeket és a rendet, hiszen megállapítja, hogy melyik állami szervek jogosultak normatív és jogi aktusokat kibocsátani, és amelyek csak nem normatív jogi aktusok, mi mindkettő jogi ereje.
Normatív jogi aktusok keverése nem normatív jellegű. összemosódnak a vonalak között van, a gyakorlatban indokolatlan kiterjesztése a kompetencia az állami szervek, amelyek célja kizárólag a tekintetben teljesíti, és alkalmazza a törvények és más jogszabályok, valamint, hogy nem végeznek jogalkotási (jogalkotás) funkciókat. Más szóval, ha nincs egyértelmű elhatárolása ilyen típusú jogi aktusok megsértette a integritását, a következetesség és a stabilitás a jogszabályok hierarchiáját jogi aktusok értelmében jogi erővel, így a káosz a jogi életben, amely lehetővé teszi bármely hatóság, hogy mind a normatív és nem normatív jogi szabályozás. Ez viszont zavart okoz az adott jogi aktus kibocsátása sorrendjében, a testület hatáskörének bizonytalansága miatt.
A normatív jogi aktusok meghatározzák az emberek viselkedésének általános szabályait (normáit), amelyeket a jogviszonyban résztvevőkre vagy korlátozott részükre számítanak ki. Folyamatosan és folyamatosan járnak el, gyakran alkalmazzák őket a vonatkozó társadalmi kapcsolatok szabályozása során. Nem normatív, szemben a standard, nem hoz létre közös magatartási szabályok (normák) és a különleges követelményeket (megrendelések), mely csak a konkrét személyt vagy szervezetet, használt egyszeri és végrehajtása után a veszti. Normatív jogi aktusok nem csak különleges, szigorúan meghatározott kifejezési forma (törvény, rendelet, határozat, és így tovább. D.) és egy speciális külső szerkezete (fejezetek, preambuluma szét a szöveget szakaszokra, fejezetekre, bekezdésekre, cikkek, termékek, alkatrészek és így tovább. stb.), de a stabilitást, a stabilitást is jellemzi (különösen a törvényeket). A normatív cselekvés e jellemzője gyakran ellentmond a dinamikusan fejlődő társadalmi élet igényeinek. Ez az ellentmondás nem oldódik, egyrészt az a tény, hogy a törvény rögzített alapvető, stabil kapcsolat jellemző társadalom a készülék viszonylag hosszú ideig a fejlesztési; másodsorban bizonyos módosítások (vagy módosítások) elfogadhatóságát a törvény kivételes esetekben, amikor szükség van az életkörülményekhez igazodó jogi szabályozás meghozatalára. A jogállamiság stabilitása a jogállamiság egyik legfontosabb követelménye.
A törvényben megfogalmazott sajátosságok különös eljárást feltételeznek elfogadásához, amelyet a parlament alkotmányában és rendeleteiben rögzítenek.
A nem normatív jellegű normatív cselekmények különbsége nem olyan egyszerű, mint első pillantásra tűnhet.
Kapcsolódó nehézségek gyökerezik nemcsak a sajátosságait számos jogi aktusok, amelyek szabályozási követelmények szorosan összefonódik a nem normatív megrendelések, nem csak az, hogy nincs abszolút és átfogó elhatárolása által szabályozott kérdések deviáns cselekményekre, hanem az a tény, hogy a szabályozás sok közös a nem-normatív. Ez a teljes Elsősorban az a tény, hogy nem fogadta el a hatóságok, azok kötelezőek minden állami és társadalmi szervezetek, tisztviselők és a polgárok. Ezzel kapcsolatban ismételten emlékeztetnünk kell arra, hogy a különböző normatív és nem normatív jogi aktusok ugyanolyan kötőereje nem jelenti a jogi erejük egyenértékűségét. Minden jogi aktus kötelező betartása, végrehajtása és alkalmazása, de jogi ereje más. Joghatálya jogi aktusok nem függ többé-kevésbé az elkötelezettség és a Hatóság hatáskörébe elfogadott jogi aktus általános vagy egyedi (személyre) foglalt rendelkezéseket is.
Ebből a szempontból nemcsak a különböző szervek jogi aktusai, hanem ugyanazon szerv jogi aktusai is különböző hatalommal rendelkeznek. Például a törvénynek nagyobb a jogi ereje, mint a kormányrendelet, de kisebb, mint az alkotmány.
Mind a normatív, mind a nem normatív jogi aktusok gyakran ugyanabból az állami szervekből származnak, és a nem normatív cselekmények általában kiegészítik, meghatározzák, személyesítik a normatívakat.
Tehát a jelenlegi jogalkotási rendszerben a normatív és nem normatív cselekmények közötti vonal nagyon mozgékony, és nem mindig elég egyértelmű és határozottan kifejezve. Az ebből fakadó nehézségek leküzdésére olyan jelek vezérelhetik azokat, amelyeken a legmegfelelőbb a normatív és nem normatív jogi aktusok megkülönböztetése, nevezetesen: tartalmuk és belső szerkezetük alapján; miként szabályozzák a társadalmi kapcsolatokat és a cselekvés természetét; a kifejezés és a külső struktúra formájában; az elfogadás, a hatálybalépés és az előadók értesítésének sorrendjében.
Ha különbséget tesz ezen formái a jogi aktusok szerint ezeket a funkciókat, mindenekelőtt megállapította, hogy a szabályozás kifejezetten a az állami akarattal, közvetített a törvény. Sajátosságai jogi szabályozás (szemben a normatív aktusok), hogy azok kifejező állami akarattal, a folyamat és konkretizálják ez az akarat egy videóüzenetet a polgárok, tisztviselők és szervezetek kötelező magatartási szabályokat.
A különböző társadalmi viszonyok és többoldalú jogalkotási (jogalkotás) az állami tevékenység szükségessé megfogalmazása közakarat formájában egységes jellegű, de más tartalommal viselkedési szabályok és a kifejezés az akarat, nem csak a normatív jogi aktusok állami szervek, hanem a normatív jogi aktusok elfogadott állami szervek az állam felügyelete alatt.
Ami a nem normatív jogi aktusokat illeti, azok kifejezik az államot nem általános magatartási szabály formájában, hanem olyan konkrét irányelv formájában, amely közvetlenül az egyes személyekhez szól. Ezért a nem normatív jogi rendelkezések nem tartalmaznak a jogi normákban rejlő elemeket. Nincs benne hipotézis, mivel önmagukban a jogi normát alkalmazzák konkrét élethelyzetekre és szankciókra, mivel ez utóbbi a jogi normában szerepel.
A nem normatív jogszabályok külön rendelkezéseket tartalmaznak a jogszabályi előírások vagy szankciók alkalmazására.
Másodszor, a jogi normákra vonatkozó rendelkezések alkalmazását kevésbé bonyolult módon fogadják el, mint a jogi normák szankcionálására. A szankciók alkalmazására vonatkozó jogi aktusok (különösen az igazságügyi aktusok) elfogadásához szigorúan meghatározott eljárási szabályokat kell követni (például a bírósági aktusok elfogadására vonatkozó eljárást a büntetőeljárási és polgári eljárási szabályok határozzák meg).
Magától értetődik, hogy a nem a törvényi szabályozás nem az egyetlen kapcsolat a jogállamiság egy adott jogviszony, és rajta keresztül a PR által szabályozott jogállamiság. Nyilvánvaló, hogy az azonos szerepet játszanak, és más jogi tényeket, amelyekre a jogállamiság kötődik a megjelenése, a változás és megszüntetése a jogviszony (például különféle jogilag jelentős esemény, akció, a bűnözés és más bűncselekmények miatt, és így tovább. D.). Ellentétben azonban a tényállás nem törvényi szabályozás (elsősorban az igazságügyi, vizsgálati és más szervek) a fő formát, amelyben a törvény alkalmazása a konkrét esetekre az élet és a segítségével, amelyek a legteljesebb és teljes mértékben megnyilvánult szabályozó szerepe a jogintézmények. Ez a következtetés az, hogy a törvény alkalmazása a fő formája a jogi szabályozás, amely mellett a kormányzati szervek aktívabban vegyenek részt és külön engedélyezett állami szervezetek.
Ebből nem következik, hogy a szabályozó a társadalmi kapcsolatok nem normatív jogi aktusok, és nem a jogállamiságot. Kezelés - azt jelenti, hogy az előírt határok között, határt szab a viselkedését az emberek, hogy a társadalmi viszonyok stabilitását, a rendszer, annak érdekében, és így irányítani őket egy bizonyos módon. És ilyen minőség a jogállamiság, amely egyenlő mértékű, ugyanolyan méretű a különböző emberek számára. A rendelet deviáns természet bármilyen méretű szervezetek, mozgalmak és a fejlesztés PR nincs beállítva, és alárendelt különleges vagy PR csoport már kialakult jogrendszer, hogy azok összhangban megállapított eljárásnak a jogi szabályozás.
A normatív jogi előírások végrehajtója bármely olyan személy, aki részt vesz vagy részt vesz a vonatkozó jogi kapcsolatokban. Ugyanakkor azonban a szabályozói jogi rendelkezések működése nem függ az egyének mérlegelésétől. Maga a szabályozási jogszabályok előre meghatározzák, a rendelet hatálybalépésétől kezdve kerül végrehajtásra, és általában nem korlátozódik egy kifejezésre.
Így a normatív jogi aktusok működése a közönségkapcsolatokra gyakorolt hatásuk módja és formája; nem mindig van benne a benne foglalt előírások végrehajtása, de minden esetben az ilyen végrehajtás jogi lehetősége. A normatív jogi aktusok hatása tágabb fogalom, mint a benne foglalt rendelkezések végrehajtása. A szabályozási jogszabályok végrehajtása viszont a szabályozási és jogi aktusok magasabb szintű fellépését jelenti.
A törvény előírja, hogy a kérelem tárgyát csak az alkalmazandó szabályozási és jogi követelményeknek, azaz a. E., azok, amelyek már hatályban van, és továbbra is fenntartja, hogy (nem törölt vagy érvénytelenített). Ezért fontos feladat az, hogy a normatív jogi aktusok előírásait nyilvánosságra hozzák (a lakosság aktuális jogszabályainak időben történő közzététele, propaganda és magyarázata, az állami apparátus személyzetének jogi képzése és az állami szervezetek).
Ezeknek a szabályoknak a figyelmen kívül hagyása nemcsak hátrányosan érinti végrehajtását, hanem számos bűncselekményt is okoz. Ismeretes például, hogy a munkaügyi viták túlnyomó többsége a munkaügyi jogszabályok tudatlanságából ered. Ugyanezen okból megsértették a munkaügyi jogszabályok normáit, illegális döntéseket hoztak.
A normatív jogi aktusokkal ellentétben a nem szabályozói feladatokat a meghatározott kapcsolatok szabályozása a meglévő szabályozási és jogi szabályozás alapján végzi. Ezért a nem normatív jogi aktusok cselekvése már a jogi normák végrehajtásának folyamata, a konkrét élettapasztalatokra való alkalmazásuk folyamata, amely elkerülhetetlenül kapcsolódik az emberek tevékenységéhez. Ez a művelet a megbízás végrehajtását követően megszűnik, és általában egy bizonyos időtartamra korlátozódik.
Ennek eredményeként a kiadvány a normatív jogi aktusok a jogszabályok olyan rendszert hoz létre, amely meghatározza a jogait és kötelességeit a polgárok, az állami és az állami szervezetek, a hivatalnokok, de ez még nem ad okot azokat közvetlenül konkrét következményei. Jogszabályi rendszer megalapozza a törvény és a rend, létrehozza a jogi garanciákat a biztonság és a védelem.
Normatív jogi aktusok létre, módosíthatjuk vagy megszűnik a különféle jogviszonyok formájában, amelyben a polgárok, a kormány és az állami szervezetek és hivatalnokok gyakorolhassák jogaikat és teljesíteni feladataikat. Hála a kiadvány nem normatív jogi aktusok, valamint a hatását más jogi tényeket, amelyekre a jogállamiság kapcsolódik a megjelenése, a változás és megszüntetése jogviszonyok, fejleszti a megfelelő jogállamiság és jogszerűségének biztosítása a jogállamiság, a stabil és tartós jogi rendszer az országban, amely meghatározza a jogállását a polgárok, az állami szervek, közszervezetek, tisztviselők, amelyek biztosítják a törvényes feladatok teljesítését, és általánosságban ellenőrzik az intézkedések és a tevékenységek legitimitását.
Meg kell azonban jegyezni, és néhány egyéb jellemzőit a szabályozási és nem jogalkotási aktusok, különösen a sajátosságát szervek közzéteszik e cselekmények (például a bíróság csak akkor fogadja el, nem normatív jogi aktusok csak a saját sajátos e testületek formájában), a jogi következmények nem tartása jogi aktusok és a cselekvések irányítása stb. Mindazonáltal a gyakorlatban ezek a jellemzők nem mindig egyértelműen és határozottan fejeződnek ki. Elég gyakran formájában jogi eszköz létrehozásáról jogi és szabályozási követelményeknek, ki irányelveket és utasításokat az egyéni sajátosságok vagy eldobható.
Számos szabályozási jogi aktus nem normatív jogi rendelkezést tartalmaz, ami elfogadhatatlan. Hozzáadására, módosítására és törlésére normatív jogi aktusok, valamint a kiterjesztése a társadalmi kapcsolatok, nem terjed ki e szabályok gyakran termelt nem normatív jogi aktusokat. A kiadvány a normatív jogi aktusok nem kíséri törlését, illetve módosítását a korábban elfogadott rendelkezések ugyanazon tárgyban. A legjobb esetben ez a hatályon kívül helyezett jogi aktusok pontos és kimerítő felsorolása nélkül történik. szabályozási és nem szabályozási jogi aktusok kiadott ugyanerről a témáról nem mindig voltak összhangban egymással, ami ellentmondások közöttük.
Az egyéni cselekmények, ellentétben a normatívakkal, kifejezett bűnüldözéssel (karakterrel) rendelkeznek. Jogi tartalma szerint ez így van
Anélkül, hogy tudták otlichiyanormativnyhaktovot egyéni (nem normatív) megfelelő minőségű elképzelhetetlen cselekmények a végrehajtó hatalom, rendszerezése, közzététele és végrehajtása a jogállamiság, figyelembe véve a meglévő szabályozási anyag.
Különbségek a szabályozási jogi aktusokban. a rendszer kialakítása három pillanat következménye
Ezzel szemben a törvény, amely mindig normatív-jogi jog. Az elnöki rendeletek is nem normatívak lehetnek.
A szabályozási jogi aktusok típusai. Elsősorban törvényekre és jogalkotási normatív jogi aktusokra tagolódnak.
e) kizárólag normatív jellegű (csak a törvényi szabályokat tartalmazza, ellentétben más szabályozási jogi aktusokkal.