Napló a kis sellõvel
És megtették. Elmentem a nagy üzletbe. Egy ilyen naplót találtak a kis sellõvel, amelyet Zhenya látott az interneten.
És ezután nagyon jó minőségű volt. Néha megjelenik a négy új naplójában, de alapvetően csak öt. Zhenya még kevésbé próbált, de még mindig szerencsés volt, és jó minőségű volt. Csak valahogy helyes válaszokat kitalált maguk.
Aztán volt egy nagy ünnep, a szülők esküvőjének évfordulója. Tíz évvel ezelőtt anyám és apám férjhez ment férjhez. Anya elvitte Zhenyát az ünnep előtt, együtt vásároltak a hipermarketben. Ott anyám egy nagy halat vásárolt, tokhalat. A feleség nagyon sajnálta ezt a halat. Nem az ő hibája, hogy a szülőknek évfordulójuk van.
Anya főzte a halat, majd az ünnepi asztalon szolgáltatta. Zhenya ismét megnéztette ezt a halat, és egy pillanatra úgy tűnt neki, hogy nem hal, hanem egy sellő a naplójából. Úgy tűnik, hogy még az ajka is elmozdul, és azt mondja: "Ne eszel, Zhenya!" A lány elkezdett visszautasítani, de anyám ragaszkodott hozzá, hogy Zhenya legalább egy kis darabot evett. Zhenya evett - egy kicsit apró. Aztán azt mondta, hogy nem tetszik.
Ezután azonnal elkezdett rosszul tanulni. Néha négyet kaptam, és így mind a kettő és három. Megpróbálta, megpróbálta, felkészült, felkészült, de semmi sem segített. Nincs szerencséje olyan szerencsétlen. Olyan, mintha a fejében egy ember zajt kavarna, és nem hagyja, hogy emlékezzen rá, hogy helyes. Egyik nap Zhenya még azt gondolta, hogy nem csak zaj, hanem a tenger hangja is.
Valahogy Zhenya befejezte az idei tanulmányokat. Még a második évben is fenyegetőzött, de a szülei valahogy egyetértettek a tanárral.
Nyáron Zhenya szobájában javításokat kezdtek. Az öreg dolgokat, beleértve a notebookokat és a naplókat, egy nagy fekete csomagba helyezték, majd eldobták. A bútorokat kivették, a tapéta szakadt a falakról. Csak a szék maradt állni, nem akarta átjutni az ajtón.
És akkor Zhenya valahogy belép a tönkrement szobájába. És van valaki, aki a karosszékben ül - a fej látható. Zhenya a szék körül sétált, látta, és ez egy sellő. Egy igazi sellő. A farok hatalmas. Piros fürdőruha.
- Akkor miért evett a fiam? Kérdezte a hableányt.
- Nem tudtam, hogy a fiad volt.
- Minden hal a gyermekeim, minden halak anyja vagyok. Már egy millió éves vagyok.
- Miért jöttél hozzám? Más emberek halat isznak.
- Mert szerencsétlen vagy. Ezért.
- De szerencsétlen lettél.
- Itt vagyok annyira titokzatos. Röviden, vagy indítson akváriumot, vagy meghaljon. És hogy legalább húsz gyerekem volt az akváriumban.
- Rendben van egy akváriumom.
De Zhenya nem indított akváriumot, anyám nem engedte meg. Azt mondta, hogy Zhenya egyébként sem gondoskodik a halakról. Zhenya megkérdezte, kiáltotta, azt mondta, hogy meghal, ha nem rendelkezik akváriummal, megígérte, hogy jobban tanul. De egyetlen anya sem fogadta el az akváriumot. Tehát Zhenya meghalt.
A piranhákat meghabozták, mikor habfürdőt vett.