Hogyan jöhet létre a fizika tapasztalatai - érdekes kísérletek a fizika otthon - iskolákban

Ha fizikai kísérletekre van szükség a tanterem bemutatásához, előzetesen emlékezni kell a nemrégiben lefedett témákra, és figyelembe kell venni azokat. Például a 7. évfolyamon a legegyszerűbb kísérletek alkalmasak arra, hogy megértsék az alapvető fizikai törvényeket, az anyagok szerkezetét, a nyomás erejét. A 8. osztályú kísérletek alkalmasak, mágneses mező, elektromos áram, optika törvényeinek létezését bizonyítva. A 9. évfolyamban vizsgálják a testmozgás törvényeit és kölcsönhatásukat egymással, a hangzás és a hanghullám kísérletei érdekesek. 10-11 évfolyamon mindezeket a témákat alaposabban tanulmányozzák, így minden kísérlet megteszi.

Az anyagok szerkezete és az anyag aggregált állapota

Gyakorlati kísérletek gyertyafényes megjelenéssel. Lehetőség van a palack mögül egy gyertyát felrobbantani, így a folyók áramlik egy palack körül. Vagy felakaszt egy papír spirált a tűz fölött, ami a meleg levegő emelkedése miatt forgatódik. A paraffin motor látványosnak tűnik: a gyertyát mindkét oldalán be kell állítani, és a fülre kell helyezni úgy, hogy szabadon tud lengeni. Paraffin cseppek fognak mindkét végükön, és a gyertya egyre inkább ingadozni kezd.

Elektromos és mágneses jelenségek

A mágneses mező jelenlétének kimutatására fémdarabokat használhat, amelyek tálcára vagy kartonra kerülnek. Ha egy mágnest hoz a tálcába, akkor láthatod, hogy a zsetonok ívek sorakoznak, a mágneses indukció mentén.

A rádió a házban, mobil és számítógépes eszközökben, autószalonokban van. A háborús évek alatt ez a készülék tájékoztatta a békés lakosság hírt a csatatérről. De még mindig nincs egyetértés arról, ki találta ki a rádiót.

Hogyan jöhet létre a fizika tapasztalatai - érdekes kísérletek a fizika otthon - iskolákban

A rádiók alkotói: Alexander Stepanovich Popov és Guglielmo Marconi. Az első feltaláló Oroszországban élt, a másik pedig Olaszországban. De még néhány évvel korábban is, a vezeték nélküli átvitelre vonatkozó elképzelések szó szerint megszállottak voltak egyes tudósok és mérnökök között.

James Maxwell és Henry Hertz

1864-ben a tudós, James Maxwell kifejlesztette az elektrodinamika elméletét. Azt állította, hogy az űrben olyan hullámok vannak, amelyek sebessége a fénysebességgel hasonlítható össze. Később az elmélete a modern fizika egyik alapvető elemévé vált.

A készüléket fokozatosan javították és korszerűsítették. És az a gondolat, hogy a hullámok segítségével távoli információkat továbbítanak, szó szerint lebegve a levegőben. Csak megértette, és eszébe jutott.

Popov és Marconi

Alexander Stepanovics Popov egy falusi pap fia volt, és az apja nyomdokain követni fogja. Érdeklődése azonban korral megváltozott, majd a Szentpétervári Egyetem matematika tanszékének kitüntetéseit végzett. Később érdeklődött az elektrotechnika iránt. Új felfedezések tanulmányozása után Popov a Kronstadt-i Moszkvai Iskolában oktatott.

Ugyanazon a helyen ismerkedett meg Hertz munkájával. Alexander Stepanovich megismételte kísérleteit, és 1896-ban kísérleteket mutatott be az északi főváros fizikai társadalma előtt. A Morse-kód segítségével üzeneteket küldött az egyetemen belül. Aztán az orosz fizikus elkezdte az együttműködést a haditengerészetgel. Idővel a hullámok által megtett távolság elérte az 50 km-t.

Ugyanakkor Európa másik végén az olasz feltaláló Guglielmo Marconi egy ilyen eszköz létrehozásával foglalkozott. A Livornói Műszaki Iskolában megismerkedett a Hertz kísérletével és megismételte őket. A távolság, ahonnan a hullámokat képes volt továbbítani, 2 km volt.

De hazájában a tudós nem talált támogatást, és 1984-ben Londonba költözött. Ott folytatta tanulmányait, és növelte a távolságot 10 km-re. Ezt követően kapta meg a szabadalmát a találmányért, és megalapította a Marconi Wirelessand Telegraph Company-t. Rádiós tömeggyártást indított.

Így a rádió feltalálója a szokásos értelemben Marconi. Popov olyan készüléket talált fel, amely képes jeleket továbbítani. De ez a fejlõdés nem kereskedelmi jellegû, de katonai jellegû volt, így nem volt szabadalmazni egy orosz tudósról.

Kapcsolódó cikkek