A tőzsdei szabályozás alapvető modelljei - az ukrán tőzsde fejlődése
A tőzsdei szabályozás alapvető modelljei
A tőzsdei szabályozás az a folyamata, hogy valamennyi résztvevő tevékenységét és tevékenységüket ésszerűsítsék közöttük a vállalat által erre a tevékenységre felhatalmazott szervezetek részéről. A tőzsde szabályozása minden résztvevőre kiterjed: kibocsátók, befektetők, szakmai alap közvetítők, piaci infrastruktúra szervezése.
A piaci szereplők szabályozása külső és belső lehet. A hazai szabályozás - az alárendeltségében működő tevékenysége a szervezet saját normatív dokumentum: törvények, rendeletek és egyéb belső szabályozó dokumentumok meghatározzák a tevékenységét a szervezet egészére, annak leányvállalatai és alkalmazottai. A külső szabályozás a szervezet tevékenységének alárendelése az állam, más szervezetek, nemzetközi megállapodások normatív cselekményeihez. A tőzsde szabályozását szabályozói feladatok ellátására felhatalmazott testületek vagy szervezetek végzik. Ezekből a pozíciókból különbséget tesz:
· A piac állami szabályozása, amelyet állami szervek végeznek, amelyek hatásköre bizonyos szabályozási feladatok ellátását is magában foglalja;
· A hivatásos tőzsdei piaci szereplők szabályozása vagy piaci önszabályozás;
· Közigazgatás vagy szabályozás a közvélemény révén; végső soron a társadalom széles rétegeinek reakciója a tőzsdén végrehajtott egyes cselekvéseknek, ami az állami vagy a piaci szakemberek ezen vagy egyéb szabályozási tevékenységének alapja.
A részvénypiaci szabályozás a következőket foglalja magában:
- szabályozási keret létrehozása a piac működéséhez, azaz törvények, rendeletek, utasítások, szabályok, módszertani előírások és egyéb normatív cselekmények fejlesztése, amelyek a piac működését egyetemesen elismert és tiszteletben tartják;
- a szakmai piaci szereplők kiválasztása; a modern tőzsdék, mint például minden más piac, lehetetlen szakmai közvetítők nélkül;
- a piaci szereplők megfelelőségének betartása a normákkal és a piac működésének szabályaival; ezt az ellenőrzést az illetékes ellenőrző szervek végzik;
- szankciórendszer a piacon kialakított normákról és szabályoktól való eltérésről; ilyen szankciók lehetnek: verbális és írásbeli figyelmeztetések, bírságok, büntetőjogi szankciók, kizárás a piaci szereplők sorából. Az állam a tőzsdén:
a kibocsátó az állampapírok kibocsátásában;
az ipari vállalatok részvényeinek nagy portfóliójának kezelése;
a privatizációs aukciók során a részvények kereskedelmében való szakmai részvétel;
a szabályozó a jogszabályok és a jogszabályok írásakor;
a bírósági rendszeren keresztül a piaci szereplők közötti viták legfelsőbb döntőbírája.
A tőzsde állami szabályozás a hatósági szabályozás.
Az állami szabályozás rendszere magában foglalja:
- állami és egyéb normatív cselekmények;
állami szabályozó és ellenőrző szervek.
A piac állami irányításának formái a következőkre oszthatók:
közvetlen vagy adminisztratív;
közvetett vagy gazdasági irányítással.
A részvénypiac közvetlen vagy adminisztratív irányítása az állam által:
a tőzsde valamennyi résztvevőjére vonatkozó kötelező követelmények megállapítása;
a résztvevők nyilvántartása és az általuk kibocsátott értékpapírok;
szakmai tevékenységek engedélyezése;
a nyilvánosság és az összes piaci szereplő közötti egyenlő tudatosság biztosítása;
a jogállamiság támogatása a piacon.
A tőzsde közvetett vagy gazdasági irányítását az állam a rendelkezésére álló gazdasági mozgóképeken és fővárosokon keresztül hajtja végre:
adózási rendszer (adókulcsok, előnyök és mentességek);
monetáris politika (kamatok, minimálbér stb.);
államháztartás (államháztartás, pénzügyi forrásokból származó extra költségvetési alapok stb.);
Állami tulajdon és erőforrások (állami vállalatok, természeti erőforrások és földek).
A tőzsdei szabályozás két koncepciója létezik. Az első koncepció - a piaci szabályozás túlnyomórészt az állami szervekre koncentrál, a felügyelet, irányítás, szabályok létrehozásának csak egy kis része átkerül az állam, az úgynevezett önszabályozó szervezetek. Az ilyen típusú piacszabályozás egyik példája Franciaország. A második fogalom - a lehető legnagyobb mennyiségű hatóság át önszabályozó szervezet, fontos helyet foglal el a vezérlő nem rendelkezhet kemény követelményeknek, és a tárgyalási folyamatot, és az egyéni konzultáció a piaci szereplők, annak ellenére, hogy a kormány megtartja a fő vezérlő pozícióját az a lehetőség, hogy bármikor beavatkozni a önszabályozás folyamata . Egy ilyen szabályozási modellre példa az Egyesült Királyság.
A fejlett külföldi piacok működésének gyakorlatában a szabályozás központosítása és merevsége a két szélsőséges koncepció között ingadozik. Az értékpapírpiac szabályozásában mindkét modellben fontos résztvevők önszabályozó szervezetek. Önszabályozó organizatsii- non-profit, nem kormányzati szervezet által létrehozott szakmai résztvevők a tőzsdei önkéntes alapon, hogy szabályozza bizonyos szempontból a tőzsdei alapján állami garanciák támogatási kifejezve azok biztosításával hivatalos státusza önszabályozó szervezet. [11.]