A szociológiai kutatás pszichológiai módszereinek alkalmazása
Általában tudományos értelemben próba - egy rövid szabványosított vizsgálati tervezték, hogy viszonylag rövid idő alatt a legfontosabb információkat a tüneteket az adott létesítmény létrehozása érdekében az ő jelenléte és súlyossága specifikus mentális tulajdonságok (vonások, tulajdonságok), vagy a minőség, valamint az összessége mentális személyiségtulajdonságok vagy szellemi állapotok (kapcsolatok, kölcsönös észlelés). A teszt lehetővé teszi egy meghatározott valószínűséggel, hogy meghatározza a személy: egy adott időben, a tudásszint, viszonylag stabil személyes jellemzők, viselkedési jellemzők, és kap minőségi és mennyiségi értékelése a mért-nye teljesítményét.
o Objektivitás - a vizsgálati eredmények függetlenek a tesztet végző személytől.
o Érvényesség - a vizsgálat alkalmassága a pontosan meghatározott minőség mérésére.
o Megbízhatóság - a pontosság és állandóság mértéke, amellyel az egyén minősége mérhető, a vizsgálati eljárás szabadsága hibákból.
o Tudományos - a vizsgálat érvényessége alapkutatással, fogalmi értelemszerűségével.
A megbízhatósági kritériumoknak megfelelő teszt a feladatcsoporton kívül az alábbi elemeket tartalmazza:
1) a témakörre vonatkozó általános útmutatást a feladatok céljáról és szabályairól,
2) a skálázó gomb - a munkaterületek korrelációja a mért értékek skálájával, jelezve, hogy melyik feladathoz tartozik, amelyhez a skála tartozik,
3) a kódoló kulcs, amely lehetővé teszi számodra, hogy egy adott válasz hány pontot adjon a skálán,
4) a kapott index értelmezésének kulcsa, amely az eredménynek megfelelő korrelációs norma adata. (A norma az előzetes vizsgálatok eredményeként kapott átlagos statisztikai adatok).
I. A tanulmány tárgya szerint háromféle vizsgálati osztályt lehet megkülönböztetni:
a) általános célú, amelynek segítségével az egyén pszichikai tulajdonságainak bizonyos integritását rögzítik;
b) személyi - speciális tesztek, amelyek egy adott jellemző, a jellemzők, a tárgy tulajdonságainak felderítésére szolgálnak;
c) csoport, amely a csoportos lelki folyamatok diagnosztizálására szolgál.
II. A műszaki technikák szempontjából általában négy különböző típusú teszt létezik:
a) objektív, elsősorban instrumentális, gyakran pszichofiziológiai vizsgálatok;
b) módszerekkel kérdőívek és szubjektív tesztek - ezek a vizsgálatok sorozatából áll vzaimokontroliruyuschih megítélni a különböző megnyilvánulásai személyiségjegyek javaslatot, hogy rögzítse a téma jelenléte vagy hiánya jellemzői, funkciók, funkciók a viselkedés;
c) "ceruza és papír" tesztek, például a figyelem diagnosztizálása, az intelligencia bizonyos tulajdonságainak értékelése;
d) a tantárgyak viselkedési manifesztációinak szakértői értékelésén alapuló tesztek, például a szovjet pszichológusok által alkalmazott módszer "GOL" - a személyiség csoport értékelése
III. A válaszok formájától függően a tesztek felosztásra kerülnek
strukturált (a kapcsolódó válaszokkal),
tesztek szóközökkel.
IV. A vizsgált tárgyak vizsgálatainak osztályozása.
♦ Az egyének - segítségükön keresztül - az egyének képességei kiderülnek
♦ szituációs - egy adott helyzetben lévő személy viselkedésének tanulmányozása
Az egyes tesztek pedig személyes tesztek és képességek tesztelésére vannak felosztva.
Személyes tesztek - a helyzet független helyzetének és állandóságának meghatározása.
A képességek tesztelése - a hozzárendelt feladatok teljesítményére, a magas eredmények elérésére irányul, kiszámításuk egy személy nyitott és szabad reakcióján alapul, viszonylag stabil tulajdonságaival.
A személyes tesztek közé tartoznak: szubjektív tesztek (személyes interjúk, érdeklődési körök és hajlamok tesztelése), objektív és projektív tesztek. A szubjektív személyes tesztekben az értékelés elve érthető a tárgyhoz, ezért őszinte válaszai hatással lehetnek az eredményre, és torzíthatják azt. Ennek megakadályozására kérdéseket neveznek - szűrők az őszinteség (hazugság) azonosítására. Az objektív személyes tesztekben az értelmezés elvei el vannak rejtve a vizsgált alanyoktól. Ezért, ha használják őket, az a személy, aki nem rendelkezik megfelelő szakmai pszichológiai tudással, nem befolyásolja a teszt eredményét, torzítja azt. A projektív személyiségvizsgálatok célja a speciális technikák segítségével a legmélyebb személyiségstruktúrák azonosítása.
A helyszíni vizsgálatok olyan maszkos tesztek, amelyek szimulálják a valós élet bizonyos aspektusait annak meghatározása érdekében, hogy a téma természetes módon reagál-e.
♦ az értékelés objektivitása
♦ gyors értékelés
♦ egyszerűség és hozzáférhetőség
♦ a számítógépes feldolgozáshoz és a statisztikai becslési módszerek használatához szükséges vizsgálati eredmények rendelkezésre állása;
♦ nagy heurisztikus értékelési képességek;
♦ Pontosság és közvetlen gyakorlati fókusz
♦ a tesztek azonosított kérdéseinek (feladatainak) és az egyén tulajdonságainak egyértelmű ok-okozati viszonyának megállapítása
♦ A vizsgálati eredményeket általában csak topikálisan értékelik, azaz jelenleg létező, a minőség;
♦ a tesztek minősített felhasználása megkívánja a vizsgáztató megfelelő pszicho-diagnosztikai és etikai előkészítését;
♦ a tesztek használata félelmet okozhat a tesztelőkben, ami torzítja a tesztelés eredményeit;
Általános tesztelési szabályok:
♦ bármely összetett vizsgálatot a pszichodiagnosztika szakembere vagy tanácsadói részvételével kell elvégezni;
♦ egy személyt nem szabad csalárd módon vagy akarata ellenére pszichológiai vizsgálatnak alávetni, a közvetlen vagy közvetett kényszerítés semmilyen formája nem megengedett;
♦ A téma tesztelése előtt figyelmeztetni kell arra, hogy a kutatás során önkéntelenül tájékoztathatja önmagáról, gondolatairól és érzéseiről szóló információkat, amelyeket ő maga nem vesz fel;
♦ Bármelyik személy (kivéve a törvény által előírt eseteket) jogában áll tudni a vizsgálat eredményeit;
♦ a vizsgálati eredmények nem károsíthatják a kutatókat, és nem csökkenthetik önbecsülésüket;
♦ a tantárgyat tájékoztatni kell a vizsgálat céljáról és az eredmények felhasználásának módjáról;
♦ az elbírálónak biztosítania kell a tanulmány eljárásának és eredményeinek pártatlan megközelítését;
♦ A vizsgálati eredményekre vonatkozó információkat csak azoknak kell megadni, akiknek a tervezett;
ü a vizsgálati módszerek kiválasztása;
ü oktató tárgyak;
ü a feladatok teljesítésének ellenőrzése;
ü az eredmények értelmezését és a tesztelés eredményeinek összefoglalását.
A helyesen lefolytatott vizsgálatok eredményeként kapott adatok megbízhatósága 20 és 70% közötti, az alkalmazott módszertől és a tolmács képzettségétől függően.