Vicces versek
Egy széken ülök,
és nézz a szemedbe,
Most vagyok a te kacsa,
Most a "kecske" vagyok:
Legyen minden az életben, és nem édes,
Hadd éljek, mint egy álom,
de édes cukorkát
A baba bennem ül!
--------------------------------------
Igen, a macska Vasil volt ...
Ez igaz, és nem igaz.
Egész nap sétált - sétált,
És akkor mindig aludt.
Az utcán maga ment le,
És ő maga felkelt:
Csak találni egy szobát,
Az ajtóhoz,
A mancs az ajtón
És fut a kanapéjához.
Helytelenül hazudott,
És így alszik még egy nap.
Búzavirág, kedves macska,
Nagy hasa van.
Úgy néz ki, mint egy tigris kölyök,
Nem találja a Vaska-t jobbnak.
A világ legjobb macska-
Vasyusha vagyok Vasilek!
Tündér a meredek kolobokról
Gyűjts össze barátaidat egy körben - megmondom neked egy verset
A szép ember meséje a meredek Kolobokról
Reggel az öregember kijött a házból, leült a lépcsőn,
Makhorka csavarja a cigarettát, és azt gondolja -, hogy maradjon tovább.
A szájban, mint száz macska szar, az éhség fáj a gyomrot,
Aztán meglátogatják az ötletet - a speck-ka, a nagymama, a nyuszi!
-Te öregek, fehérítettek! Hol szerezhetem a lisztet?
Csak csótányok vannak körülöttük, és ők, a szegény ördögöknek meg kell enniük!
-Régi, gyerünk, menjünk - jegyezzük meg a pajta,
És nézd, nézd meg az írnokokat!
-Maga már régen ott volt, nagyapám?
Mindenhol egér szar.
Nagyi, férj, anya,
Összegyűjtöttem a lábam a kezemben,
Vettem egy seprűt és egy kaparót,
Elmentem a zsemle főzni.
A magtárban, a kapák mentén kaparva
Sok, kevés, de liszt egy pár zhmeneyért
Az egérrel a fele
- Te, te rohadék, magad!
Mindenről, amit talált
Снедь készítse el a kezdeteket,
Örömmel csináltam - elvakították tőle, ami volt.
Kiderült bobok
Bár az egyik oldalán a görbe,
És sovány, mint Koschey,
De az egerek mazsolával.
A nagymama fáradt volt, és a nagyapám reggel óta fáradt volt -
A padlóra meredtek, miközben a kerek lehűlt.
Egy óráig fekszik, fekszik egy másikban, és lázba kezd
És kerek, bár agy és nem, hirtelen vitatkozni kezdett
"Amit itt sokáig fekszem, mit várjak itt?"
Tehát a nagymamám és a nagyapám félig eszem?
És a buzogó üvöltözött benne - itt az ideje, hogy elesik, fiam -
És miután elmenekült a házból, Kolobok közvetlenül az erdőbe hullott.
Az erdei íves ösvény - tele gödrökkel és kövekkel.
Megrázta a zsemlét, és gördült rajta.
Csak az erdő jött a nyomvonal - volt egy hangos basszus
-Hé, kerek, kopasz - ki vagy te - enni!
De a zsemle, nem a varrás, meredek,
Úgy néz ki, és a bokrok közül egy piszkos farkas közeledik hozzá.
-Figyelj, nem művelt állat, de jó üvölteni -
Később eszel, de most énekelek!
Aztán a Farkó a seggébe sietett,
Egy kerek kopasz pálca egy dalt énekelt:
Kolobok vagyok, Kolobok,
Nagyon hűvös az egyik oldalon,
Halhatatlan vagyok, mint Koschey
És az egerek mazsolával.
Én dedulu a szemetet rozsdás
És tönkretette a nagymamámat,
És te, szúrt vadállat,
Most átölelek.
És csak egy dalt dopev - visszahúzódott
Mintha a gyors Jackie Chan leckét adott volna neki.
Homlokával kerekítette homlokát homlokát,
És abban a pillanatban egy hatalmas állat, patákkal a háta mögött.
Szerencsére Kolobok homloka olyan volt, mint egy tölgyfa.
Nos, a mi hűvös Kolobok tovább költözött az erdőbe
A találkozón a "Bear" - éppen jött a könnyek tölgyéből.
Az egész fang a méhében, a köldökig részeg.
Hé, kerek - enni fogok - hívta Kolobokot
Hé, te, kövér párna, kivel beszélsz?
Nem tudod - az erdőben ilyen hűvös fickó vagyok.
Kolobok vagyok, Kolobok,
Nagyon hűvös az egyik oldalon,
Halhatatlan vagyok, mint Koschey
És az egerek mazsolával.
Én dedulu a szemetet rozsdás
És tönkretettem a nagymamámat.
És a hülye Wolf most
A testet táplált férgek.
És ti, hülye,
Halálra rúgom a fejét
Ismét ugrás, mint egy labda, egy medve a homlokába.
A nyelvét egy vastag medve meglepte.
A colobok - kemény kölyök, folytatta útját az erdőben
És hirtelen találkozott Lisával.
-Milyen jóképű, milyen
Mintha a nap ragyogna!
És azt mondják, hogy nagyon jó,
És tudsz énekelni nekem egy dalt?
Büszke volt Kolobokra,
A bizonytalan oldalra támaszkodva
Homlokát emelte, mint egy demagóg
És felhívta a dalát:
Kolobok vagyok, Kolobok,
Nagyon hűvös az egyik oldalon,
Halhatatlan vagyok, mint Koschey
És az egerek mazsolával ...
- Miután a kakas szunyókált, süket voltam
Üljön az orrom közelebb és egy új binge.
Kiderült, Kolobok, az elme is, nem ragyogott,
Lisa ágyékára emelkedett - folytatta a dal:
Én dedulu a szemetet rozsdás
És tönkretettem a nagymamámat.
És a hülye Wolf most
A testet táplált férgek ...
Mihelyt volt a dudorunk
Az utolsó versed befejezése
A róka szája kinyílt.
A moron lenyelte.
-Folytassa verseit,
Élvezem a hasamat.
De nem sokáig örült a vörös róka -
Kolobok a köveiben hirtelen dühöngött -
És a hibás, látod, volt
Minden egér szar!
Pomuchivshis óra két -
A róka szellemiséget bocsátott ki.
Ennek a mesenak a morálja ez:
Reggel nem kell pásztorogni nagymamát,
Végül is ez a kibaszott bogár
Egyél és a nagyapám!