Nomadizmus és fejlődésének főbb szakaszai
Nomadizmus és fejlődésének főbb szakaszai. A nomád termelési mód sajátossága.
Számos oka van, ami hozzájárult a nomád szarvasmarhák megjelenéséhez az eurázsiai sztyeppekben. Úgy gondolják, hogy ez az átmenet a különböző tényezők hatásának következménye. A nomádizmus kialakulásának egyik fő előfeltétele, hogy a földrajzi környezet szárazsága megemlíthető, ahol a mezőgazdaság csak öntözésben lehetséges; az állomány összetétele, maximálisan a környezeti feltételekhez igazítva; lovas állatok és járművek jelenléte, a tulajdon differenciálódása. Az egyik legfontosabb előfeltétel a szarvasmarha tenyésztők és a gazdálkodók munkaerő-megkülönböztetésének mértéke.
Az eurázsiai sztyeppekben a lótenyésztés döntő befolyást gyakorolt a pasztorizmusra való átmenetre, majd a nomád lelkipásztorra. A ló használata előrehaladta a sztyeppeni őslakosokat. A nomádok a ló minden univerzális képességét közlekedési, élelmiszeripari, katonai eszközként használják. A ló segített más szarvasmarhák megmentésében, nyerni másoktól, és még könnyebbé tette számukra a füvön való bejutást, a patkányokkal a hófedőt. Az eurázsiai sztyeppek gazdasági és kulturális rendszerének legkorábbi elemei megjelentek a neolitikus-eneolitikus korszakban.
A Botai Eneolitika időszaki településének régészeti ásatásai során több mint 70.000 lovas egyed maradványait fedezték fel. A konkrét testsúly alapján a csontok maradványai 99,9% -nak felelnek meg az összes talált csontnak.
A 111-11 ezer BC. A Nagy-sztyeppében volt egy olyan gazdálkodási típus, ahol a lótenyésztés, a mezőgazdaság és a kohászat kombinálódott. De a lakosság jelentős része mobil életmódot eredményezett.
Kr. E. 1. évezredben. a nomád szarvasmarha tenyésztés a gazdaság domináns formává válik. A szász és a hunnik korszakban számos fajta szarvasmarha tenyésztés volt. Az első kapcsolódik a félig sivatagi zónákhoz, ahol egyszerűen lehetetlen volt a mezőgazdaságban részt venni. A második típusú gazdaság a félig nomád szarvasmarha tenyésztés, amely az állandó téli állományok jelenlétét feltételezi, a harmadik pedig az ültetett szarvasmarha tenyésztés, ahol a gazdálkodás a gazdasági életben élt.
Az utolsó két forma létezése ellenére a hunok idején a nomád szarvasmarha tenyésztés volt a domináns típusú gazdasági tevékenység a Nagy-sztyeppén.
A nomád társadalom sajátosságait meghatározó jellemzők:
1. A szarvasmarha tenyésztése, mint a gazdasági tevékenység túlnyomó jellege;
2. Háztartások - a természetes tényezőtől való függés.
3. időszakosan szezonális mobilitás;
4. Részvétel a lakosság nagy részének vándorlásában;
5. A természeti formák túlsúlya.
Következésképpen a nomádizmus olyan különleges termelési gazdaságként definiálható, ahol a mozgó szarvasmarha tenyésztése a meghatározó foglalkozás, és a lakosság nagy része időszakos migrációban vesz részt.
Ami azt a tényt illeti, hogy a nomádizmus világos eredmény és az emberiség fejlődésének független ágaként, meg kell értenünk magunknak, hogy a nomádizmus története szorosan kapcsolódik a világtörténelmi folyamathoz. A fejlõdés õsi fázisában a nomádok domináltak az eurázsiai világban, és hozzájárultak az emberiség kialakulásához, rendkívül hatalmas. Az egész eurázsiai kontinens közös történetét az aktív migráció és a közép-ázsiai nomád népek hódítása határozta meg. A sztyeppől Európába, Nyugatra és Dél-Ázsiába, sőt Észak-Afrikába irányuló nomád hordák nagy mozdulata az emberiséget és fejlődését elősegítette. E mozdulatok során államok, közintézmények és eredeti dinamikus kultúrák alakultak ki. A középkorban a nomádizmus aktív államépítő erőként működött. De ez nem a nomádizmus által. Az államformáló tényező elsősorban a nomádok és gazdálkodók kombinációja. A Nomads a helyi kultúrák nagy konglomerátumához kapcsolódott, és egyetlen világtörténelmi konstrukciót teremtett. Az új idő hirtelen megváltoztatta az eurázsiai erők összehangolását, sértette az uralkodó egyensúlyt az ülő és a nomádizmus között. A nomád kazah kultúra hanyatlásának oka nemcsak a XVIII-XIX. Században Oroszország és Kína katonai és gazdasági bővülése. Sokkal mélyebben fekszik: a válság kezdete a 15. századra nyúlik vissza, amikor Közép-Ázsia elveszíti korábbi szerepét, mint domináns szerepet az euro-ázsiai kapcsolatokban. Ezt követően az elmúlt években a nomádok, termelõ erõk és kultúra évezredeken át tartó élet- hosszú kommunikációját elpusztították és elpusztították.
Így történelmünk mindenekelőtt az eurázsiai nomádizmus története. Négy évezreden négyféle módon működött - eredetileg az ősi korszakban és a középkorban, amely meghatározó szerepet játszott minden történelemben, majd erőként - a történelem katalizátora