A Kazah Köztársaság Országgyűlésének tanácsainak felépítése, rendje és kompetenciája - diákok képzése
A Parlament hatásköre az első ülés megnyitásával kezdődik, és az új Parlament első ülésszakának megkezdésével fejeződik be (az Alkotmány 49. cikkének (2) bekezdése).
A Parlament hatáskörei az Alkotmányban (az Alkotmány 63. §-ában meghatározott esetekben) az esetek korai szakaszában és az Alkotmányban meghatározott módon megszüntethetők.
A Parlament két kamarából áll: a szenátus és a Majilis, folyamatosan eljárva (a bicameralizmus elve és a folytonosság elve).
A Kazah Köztársaság Alkotmánya az 50. cikk (2) bekezdésében megállapítja, hogy a szenátus az alkotmányjog által megszabott sorrendben képviselõ képviselõkből, két régióból, republikánus jelentõségû városból és a Kazah Köztársaság fővárosából áll. A Szenátus tizenöt helyettesét a köztársasági elnök nevezi ki, figyelembe véve annak szükségességét, hogy biztosítsa a szenátus képviseletét a társadalom nemzeti kulturális és más jelentős érdekeiben. Ez a szenátusi képviselők képviseletére vonatkozó alkotmányos norma egy üres szabályt tartalmaz. A képviselők képviseletének rendjét, a republikánus jelentőségű várost és a Kazah Köztársaság fővárosát külön törvény alkotja. Jelenleg egy ilyen alkotmányos törvény a Kazah Köztársaság "A választások a Kazah Köztársaságban" alkotmányos törvénye.
A Szenátus képviselői megválasztása titkos szavazással indirekt választójog alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a Parlament Szenátusának képviselőit nem választják közvetlenül a polgárok, de választók vesznek részt a választásokon - a Köztársaság polgárai, akik a múlikák helyettesei. Így az állampolgárok közvetett szerepet vállalnak a szenátusi képviselők megválasztásában a múlikák képviselői által, akik viszont közvetlenül és közvetlenül megválasztott állampolgárok.
A száz-hét Majilis képviselőből kilencvenkét helyettest arányos választási rendszerrel választanak meg a pártok listáján, egyetemes, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással. Kilenc képviselők a Majilis vannak a közgyűlés választja meg az emberek Kazahsztán a többségi rendszer alapján általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással a Közgyűlés ülésén Kazahsztáni emberek. Kiküszöbölve így az intézmény a választások Majilis az együléses választókerületekben, és jelentősen bővült ábrázolása képviselők megválasztották alapján pártlisták arányos képviseletet, ha az egységes nemzeti választókerületben egész területén a Kazah Köztársaság. Korábban, a Majilis hetvenhárom helyettese közül csak tíz képviselőt választottak ki a pártlisták alapján az arányos képviselet rendszerén és egy országos választókerületen.
Alkotmányos hatáskörébe Parlament együttes ülésén a Chambers, a kompetencia a különböző ülésein a Chambers az egymást követő kérdések vizsgálatára először a Majilis majd a szenátusban, kizárólagos joghatósága a szenátus, a kizárólagos hatáskörébe tartozik Majilis, hatáskörébe kamrákat részvétele nélkül a többi tanács létrehozott, illetve az Art. Art. A Kazah Köztársaság Alkotmányának 53., 54., 55., 56. és 57. cikkelye.
-A Kazah Köztársaság elnökének javaslatára az Alkotmány módosításait és kiegészítéseit hozza be;
-jóváhagyja a Kormány és a Számviteli Bizottság jelentését a köztársasági költségvetés végrehajtásának ellenőrzésére a köztársasági költségvetés végrehajtása érdekében. A köztársasági költségvetés végrehajtásáról szóló kormányjelentésnek a Parlament általi megerısítése azt jelenti, hogy a Parlament nem adott bizalmat a kormányban;
-az egyes kamarák képviselői kétharmada az elnök kezdeményezésére jogosult jogalkotói hatáskörök átruházására, legfeljebb egy évre;
-megoldja a háború és a béke kérdéseit;
-a köztársasági elnök javaslatára határozatot fogad el a Köztársaság Fegyveres Erõinek a béke és biztonság fenntartására vonatkozó nemzetközi kötelezettségek teljesítésére való felhasználásáról;
-meghallja a Köztársaság Alkotmányos Tanácsának a Köztársasági alkotmányos törvényességi állapotáról szóló éves üzeneteit;
-a kamarák közös bizottságát alkotja, megválasztja és elbocsátja az elnököket, meghallgatja a bizottságok tevékenységeiről szóló jelentéseket;
-gyakorolja az Alkotmány által a Parlament számára megbízott egyéb hatásköröket.
Az Alkotmány 54. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Országgyűlés a tanácsok külön ülésén, első alkalommal a Majilis-on, majd a szenátusban, egymást követő kérdések megvitatásával alkotmányos törvényeket és törvényeket fogad el, többek között:
-jóváhagyja a köztársasági költségvetést, módosításokat és kiegészítéseket tesz;
-megállapítja és hatályon kívül helyezi az állami adókat és díjakat;
-meghatározza a Kazah Köztársaság adminisztratív és területi felépítésével kapcsolatos kérdések rendezésére irányuló eljárást;
- állami díjakat állapít meg, tiszteletbeli, katonai és egyéb helyeket, osztályfőnököket, a Köztársaság diplomáciai rangsorát állapítja meg, meghatározza a Köztársaság államszimbólumait;
-megoldja az állami hitelek kérdését és a Köztársaság gazdasági és egyéb segítségnyújtását;
-megoldja az amnesztiát;
-ratifikálja és felmondja a Köztársaság nemzetközi egyezményeit.
Ugyanezen cikk (2) bekezdése megállapítja a következőket: a Parlament a kamarák külön ülésén a Majilis, majd a szenátusban először a következő kérdések megvitatásával:
-megvitatja a köztársasági költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéseket;
-kezdeményez egy republikánus népszavazást;
A szenátus kizárólagos hatásköre:
-a Kazah Köztársaság elnökének megválasztása és elbocsátása a Legfelsőbb Bíróság elnökével és a Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának bíráival, esküjük elfogadásával;
-hozzájárulva a Nemzeti Bank elnökének, a főügyésznek, a Köztársaság Nemzetbiztonsági Bizottságának elnökének kinevezéséhez a Köztársaság elnökének;
-a legfőbb ügyész, a Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke és bírái mentelmi jogának megfosztása;
-a Köztársasági Parlament feladatainak ellátása alkotmányos törvények és törvények elfogadására a Majilis ideiglenes távollétében, hatásköreinek korai megszűnése miatt;
-az Alkotmány által a Parlament Szenátusára ruházott egyéb hatáskörök gyakorlására (az Alkotmány 55. cikke).
-alkotmányos törvények és jogszabályok tervezetének elfogadása a Parlamentnek ezen tervezetek megfontolása és vizsgálata céljából;
-a Kamara összes képviselőjének szavazatainak többségével, a köztársasági elnöknek a köztársasági miniszterelnök kinevezésére vonatkozó beleegyezésével;
-az Alkotmány által a Parlament Majilis-ján biztosított egyéb hatáskörök gyakorlása.
E cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Majilis képviselői a Majilis képviselők összesített szavazatainak többségével a Majilis képviselők legalább egyötödének kezdeményezésére jogosultak a kormánnyal szembeni bizalmi szavazásra.
-az Alkotmánybíróság két tagját nevezi ki; ötéves időtartamra a Központi Választási Bizottság két tagjának hivatalára nevezi ki; a Számvevőszék három tagja a republikánus költségvetés végrehajtásának ellenőrzésére;
2) az Alkotmány 47. cikkének (1) bekezdésében meghatározott esetben a Parlament által létrehozott bizottság tagjainak felét átruházza;
3) a közös kamarai bizottságok tagjainak felét választja;
4) megszünteti a kamarai képviselők hatáskörét, valamint a Kazah Köztársaság főügyészének javaslatára a mentelmi jogokkal foglalkozó kamarák képviselői megfosztásának kérdéseit;
5) a hatáskörébe tartozó kérdésekben parlamenti meghallgatásokat folytat;
6) a tanácsok összes képviselőjének legalább egyharmadának kezdeményezésére jogában áll a köztársasági kormány tagjainak tevékenységeikről szóló jelentéseket meghallgatni. A kamarai képviselők összes képviselői szavazatainak többségével történő meghallgatását követően a köztársasági elnök fellebbezésének jogát a kormány tagjának a köztársasági törvények be nem tartása esetén történő elbocsátásáról szóló felszólítás kézhezvételétől számítva. Ha a köztársasági elnök elutasítja a fellebbezést, a képviselők a kamarai képviselők teljes számának többségével az első fellebbezés időpontjától számított hat hónap elteltével jogosultak a köztársasági elnök elé utasítani a kormány egy tagjának elutasítását. Ebben az esetben a köztársasági elnök elutasítja a Kormány egy tagját.
7) a kamarák koordinációs és munkaügyi testületét alkotja;
8) a Kamara szervezésével és belső rutinával kapcsolatos kérdésekről határozatokat fogad el tevékenységeiről és egyéb döntéseiről.
Amint fentebb megjegyeztük, a Parlament kamaráinak közös ülése, i. A Parlament mint egész és az egyes parlamenti kamarák csak a Köztársaság Alkotmányának keretei (határai) vannak meghatározva. Ezt az "Alkotmány által a Parlamentre ruházott egyéb hatáskörök gyakorlásával" kifejezés jelöli (53. cikk, 8. bekezdés); "Az Alkotmány által a Parlament Szenátusában biztosított egyéb hatáskörök gyakorlása" (55. cikkely 5. §); "Az Alkotmány által a Parlament Majilis részére biztosított egyéb hatáskörök gyakorlása" (56. Cikk, 6. Bekezdés).
Ugyanakkor, az alkotmányjog „A parlament a Kazah Köztársaság és az állapota annak képviselők” a 3. cikk előírja, hogy a szervezetét és működését a Parlament, a jogi helyzete az képviselők határozzák meg az alkotmány, a jelen Alkotmányjogi (Alkotmányjogi „A parlament a Kazah Köztársaság és az állapotát a képviselők "(USA megjegyzés)) és a Köztársaság egyéb törvényhozási aktusai. Ennek megfelelően, az Alkotmányjogi tette a szabályozás a jogállását, és ezért nem csupán a hatáskörét a parlament a köztársasági alkotmány, hanem az alkotmányjog „A parlament a Kazah Köztársaság és az állapota annak képviselők” és más jogi aktusok. Azonban, ahogy már említettük, ha ez az alkotmány a Kazah Köztársaság megállapítja, zárt listát a hatáskörét az Európai Parlament, a Kazah Köztársaság és a Chambers, hogy ennek megfelelően, nincs más jogi aktusok nem terjedhet vagy hatályát módosítani hatáskörét az Európai Parlament és annak Chambers, ami az alkotmányban.
Alkotmányjogi „A Parlament és helyzete az képviselők” kimondja, hogy a Parlament koordináló szervezetek a Hivatal a szenátus és a Majilis Iroda alakult elnöklete alatt a kamarák.
A kamarai irodák közé tartoznak a kamarák, a kamarák állandó bizottságainak elnökei. A Majilis Iroda magában foglalja a Majilisben képviselt politikai pártok frakcióinak vezetőit is.
1) koordinálja a kamarák bizottságainak és bizottságainak munkáját;
2) készüljön fel a kamarai javaslatokra a Parlament és kamarai törvénytervezetek és egyéb határozatok megfontolásának rendjéről;
3) segítséget nyújt a bizottságok közös munkájának megszervezésében több bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben;
4) a kamarák munkájának megszervezésével kapcsolatos egyéb kérdéseket megoldani, amelyeket az alkotmányos törvény nem utal más parlamenti szervek és tisztviselők hatáskörébe.
Iroda Chambers Chambers ülésen az elnök hívja össze szükség szerint, és az illetékesek jelenlétében legalább kétharmada a taglétszámát (10. cikk).
A kamarák állandó bizottságokat alkotnak, amelyek száma nem haladja meg az egyes kamarák hétét (1. Szakasz, az Alkotmány 60. Cikke). Az állandó bizottságok a szenátus és a Majilis és vegyes bizottságok a kamarák a munkavégző szervek a parlament (a 11. cikk az alkotmányos törvény „A Parlament és helyzete az képviselők”).
A kamarák állandó bizottságai a kamarák igazgatásához kapcsolódó jogalkotási munka, előzetes megfontolás és előkészítés céljából alakulnak ki. Az állandó bizottságok létrehozásakor a tanácsok meghatározzák a listát és a tagok számát, majd megválasztják az állandó bizottságok tagjait.
Kapcsolatos kérdések megtárgyalására a közös tevékenységek a kamarák, a szenátus és a Majilis jogosultak azonos alapon alkotnak vegyes bizottságok, a számszerű amelyet közötti megállapodás határozza meg a Chambers. A bizottságok tagjainak megválasztását az egyes kamarák önállóan végzik.
Annak érdekében, hogy gyakorolja a hatáskörét a Parlament és annak Chambers bekezdésben előírt 1. és 2. cikk 47. albekezdése 5. és 6. cikke az Alkotmány 57., a Parlament épületével alakított különleges ideiglenes bizottság.
Az állandó bizottságok és bizottságok ülései akkor támogathatók, ha tagjaik teljes létszámának legalább kétharmada jelen van. Állandó bizottságok és bizottságok hatáskörrel kapcsolatos állásfoglalásaikról (az Alkotmányról szóló törvény "A parlamentről és képviselőinek jogálláról" című 11. cikke).