Cikkek »fogászati röntgen kiválasztása
МедТехника Minden hozzászólás
Nem lehet túlbecsülni a röntgen-módszer kutatásának szerepét a modern fogászati klinikában. Először is, egy orvos, aki nem rendelkezik fogászati röntgengel, elvész, hogy elveszíti betegeinek egy részét, mert ha más klinikákat küldenek rádiológiai eljárások elvégzésére, akkor nem mindig várhatják vissza. Másodszor, minőségi endodontikus kezelésre az orvosnak legalább 3 képet (diagnosztikai, mérési, kontroll) kell elvégeznie, és egyes esetekben a szám elérheti az 5-et.
Természetesen olyan eszközöket és technikákat hoztak létre, amelyek bizonyos esetekben segítenek a fogászati röntgensugár helyett, például egy csúcs lokátorral. A készülék, amely a szövetvezetőképesség mérésére épül. A röntgensugarakat nem használják, ami lehetővé teszi a páciens sugárterhelésének csökkentését. Az röntgenkép csúcsát azonban nem lehet teljesen helyettesítővel helyettesíteni. Egy kis pillanatfelvétel a 3 x 4 cm-es formátumban volt, és a legfontosabb fogászati diagnosztikai eszköz a közeljövőben.
Így sokáig már senki sem kell meggyőzni arról, hogy röntgenvizsgálatokra van szükségük a saját klinikán vagy irodánkon. Az ukrán fogászati piacon számos gyártó különböző röntgenkészülékeket használ, amelyek közül sok hasonló ár és technikai jellemzőkben. Ezért ebben a cikkben segítünk abban, hogy megértsük, melyik a modern röntgenvizsgálat módszere, és milyen technikai jellemzőket kell figyelembe venni azok számára, akik a szükséges berendezések kiválasztásának szakaszában vannak.
Röntgenvizsgálatok lefolytatásának módszerei
A modern röntgen-diagnosztikai rendszerek három csoportra oszthatók:
- látás céljára szolgáló fogászati röntgensugaras gépek;
- orthopantomográfok vagy panorámaképek;
- fogorvosi tomográfia, amelynek fő előnye egy háromdimenziós kép.
A szokásos röntgenfelvétel az orvos által szükséges információk 30-40% -át hordozza, a tomográf 100%. Szükséges? Természetesen, mert különben az orvos nem lát sokat, vakon kezeli. Tomográf nélkül nem tudja, például a fogcsatorna pontos irányát. A panorámakép és a célzottabb árnyalatok nem jelennek meg. Mit mondhatok a bonyolultabb kezelésről? Csak egy 3D (háromdimenziós) tomográf tud pontos képet adni. Ezért jelenleg a számítógépes tomográfiát egyre inkább használják a fogászati betegségek kezelésének diagnózisában és tervezésében.
A speciális szoftver lehetővé teszi, hogy kétdimenziós képeket merőleges a fogászati íven és a fogászati ívelt panorámaprojektekre, valamint a háromdimenziós rekonstrukcióra. Természetesen sok fogorvos szereti a tomográfiát, de egyelőre nem mindenki számára elérhető - több mint 200 ezer eurót lehet elhelyezni. Van azonban annyi "teljes" tomográf. De léteznek olyan tomográfiás röntgenképek, amelyek 40-50 ezer euróba kerülnek.
A röntgenkészülék nagy jelentőséggel bír a fogorvosi klinikánál. A megfelelő választás érdekében figyelembe kell vennie minden részletet:
- ár;
- képminőség;
- a készülék megbízhatósága;
- könnyű kezelhetőség;
- a beteg és a személyzet biztonsága;
- az ellenőrző szervek számára szükséges dokumentumok jelenléte;
- karbantartás.
jellemzői
Tekintsük a fogászati röntgensugarak technikai jellemzőit ütőképes képek esetén. A nagyfeszültségű generátor típusától függően a fogászati egységek két nagy csoportra oszthatók:
- Roentgen AC AC (alacsony frekvenciájú generátor.
- Röntgen DC-ek (nagyfrekvenciás generátor).
Fogászati röntgensugarak lehetnek:
Röviden vizsgáljuk meg, hogy melyik fázisból áll egy röntgenfelvétel vétele. A legáltalánosabb esetben rendelkezésre kell állnia egy röntgenforrásnak, annak vevőjének és a rögzített jel feldolgozásának eszközeinek. A diagnosztikai röntgenberendezés kialakítása a következő összetevőket tartalmazza:
- Röntgencső;
- nagyfeszültségű generátor;
- állványok a cső rögzítéséhez;
- a központ.
A röntgencső a röntgen sugárzás forrása. Ez egy üveghenger, amelyben két elektróda helyezkedik el egymással szemben - az elektron sugárforrás (katód) és a cél, amelyben lassulnak (anód). A csőből származó levegő kiáramlik és a vákuumfeltételek keletkeznek. A katód egy volfrám hélix formájú, fókuszáló készülékbe szerelve. A katód fűtésére szolgáló energiát a generátoreszköz tartályában lévő izzó transzformátoron táplálják.
Az anód egy molibdén ötvözetből készült elektróda. Amikor a csőre nagyfeszültség van, akkor a katódból érkező elektronok az anódba rohannak. Az anód területét, amely elektronokat fogad, a fókusz. Amikor az elektronok anód anyagot találnak, a mozgó elektronok energiája röntgensugarak energiájává és hővé alakul (az elektronenergiának csak 1-3% -a sugárzá alakul át, a többi pedig hővé). A csövet egy speciális védőburkolatba helyezzük, melyet transzformátorolajjal töltünk meg, nyílást biztosítva a röntgensugarak munkavégzési sugárzásának kiléptetéséhez. Ezt a designot monoblokknak hívják. A transzformátor olaj az anód lehűlését szolgálja.
A radiátor árát jelentősen befolyásoló és jelentősen befolyásoló fő paraméterek a röntgencső anódfeszültsége és a kialakuló fókuszpont mérete. A modern fogászati röntgenberendezések a legtöbb esetben 60-70 kV-os anódfeszültséget és 7,5-15 mA-es anódáramot használnak, melynek köszönhetően a fogászati diagnosztikához szükséges röntgen-spektrum keletkezik.
Minél nagyobb az anódáram, annál nagyobb az elektronáramlás. Ez a feszültség lehetővé teszi a súlyosabb sugárzás kialakulását az 50 kV-os feszültséggel működő korábbi rendszerekhez képest (pl. Fogászati röntgen 5D2). Ismeretes, hogy a "lágy röntgensugárzás" késleltetett a test szöveteiben, ami az abszorbeált dózis növekedéséhez vezet. A fogászati röntgensugárzás egyes modellei 3 feszültségszinten működhetnek: - 60 és 65 kV: endodontikus munkákhoz használják, ahol különösen szükség van kontrasztképre; - 70 kV: a röntgen sugárzás polarizált energiaszintje, ahol a radiológiai vizsgálat teljes szürke skála szükséges. Ez fontos az egészséges szövetek jobb megjelenítéséhez.
A klasszikus fogászati röntgensugárban alacsonyfrekvenciás nagyfeszültségű generátort használnak, amely 220V-ot konvertál 70 kV-ra 50 Hz-es frekvencián. A röntgencsőben lévő elektromos áram csak egy irányban halad a negatív katódtól a pozitív anódig - ez az első félidő. Csak ebben a pillanatban van röntgen sugárzás. A következő félciklus alatt az anód negatívan töltődik fel, és a katód pozitív, úgyhogy elektromos áram nem tud átmenni közöttük, és nem keletkeznek röntgensugarak. Ie van egy bizonyos hiba a röntgensugarak előfordulásával, ugyanolyan frekvenciával, mint a hálózatban - 50 Hz. Ez a röntgensugarak kevésbé hatékony használatát eredményezi, és. ennek következtében a kép expozíciós ideje nő. Az AC fogászati röntgenfelvételeit az AC jelöli. Az ilyen berendezések ára 2200 dollár.
Később kezdték használni nagyfrekvenciás nagyfeszültségű generátort, ami nagyban növeli a hálózati frekvencia (Endos DC - 100Hz Kodak 2200 - .. 300Hz) Következésképpen meghibásodások esetén röntgensugárzás csökkenteni és a rendszer hatékonyságát megduplázódik, amely lehetővé teszi, hogy jelentősen csökkentse a kép expozíciót. Ma a villamos áram helyesbítésének legelterjedtebb rendszere. Az ilyen DC dental röntgensugarakat DC jelöli. A berendezés ára 2500 €.
Fontos a röntgenkészülékek munkájában, amely sajnos még mindig kevéssé beszél. Komoly probléma az, hogy amikor a röntgenkészülék működésbe lép, jelentős feszültségugrás következik be. A háztartási elektromos hálózatok általában nem állnak ellen. Az a tény, hogy a röntgenkábel kezdetén a transzformátor kb. 2-3 kW-ot fogyaszt, az elektromos hálózat "sag" -ot, és a feszültség hiánya miatt a jel torzulhat.
Könnyen feltételezhető, hogy a röntgensugaras technika nem adja ki azokat a paramétereket, amelyeket ki kell adnia. Ráadásul a berendezés jellemzői romlani kezdenek. Ezért feszültségstabilizátorokra van szükség, és elég erősek ahhoz, hogy akár 3 kW-ot is képesek ellenállni. És míg a nagysebességű - a forgatás időszaka század másodperc, ezért nagyon stabil választókra van szükségünk. Ami a fókuszpontot illeti, az elméleti részletek nélkül elmondható, hogy minél kisebb a fókuszpont nagysága, annál nagyobb az átlátszó kép, annál kisebb az elmosódottsága és elmosódottsága.
A modern radiátorok általában 0,7-0,8 mm-es pontot képeznek. Vannak kivételek, néha kellemes: például a berendezés 765 DC (Gendex, Olaszország), HELIODENT DS (Sirona, Németország), RXDC (MYRAY, Olaszország), Preva (utódait Inc. USA), ez az arány 0,4 mm. Az orvos és a betegek röntgenkészülékeinek biztonsága szempontjából:
- Dermális fókusztávolság, vagyis a sugárforrástól a tárgyig terjedő távolság (a páciens bőrfelülete);
- A puha röntgensugárzás (alacsony energiaigényű alacsony energiaigényű fotonok) mennyiségének csökkentése, amely a szűrés után maradt a sugárban;
- Az objektum besugárzó területeinek csökkentése;
- Az optikai sűrűség eléréséhez szükséges minimális expozíciós idő.
A bőrfókusz hosszát az "inverz négyzet" törvényének elkeskenyedésénél kell figyelembe venni, azaz. a foton sűrűsége fordítottan változik a távolság négyzetével, ezért minél hosszabb a távolság, annál kevésbé az adszorpciós dózis. A fogászati röntgengépeknél a cső szabványos hossza 20 cm, pozícionálóval 30 cm-re növelhető. Minél tovább a besugárzás forrása az objektumból, annál párhuzamosan a sugarak és annál jobb a kép.
szűrő
A puha komponens szelektív eltávolításával a röntgen sugárból (szűrés) lehetséges a páciens felületi szövetének besugárzásának csökkentése. A fogászati egységek, mint a saját szűrési (üveg szűrő és az olaj-ray cső) további, járulékos szűrést van beágyazva alumínium szűrőt legalább 2,5 mm vastag (ez csökkenti az adagot a beteg felületen szövet 5 alkalommal). Vastagsága a röntgenkészülék feszültségétől függ.
50 kV-nál kisebb feszültségnél - a szűrő vastagsága 2 mm, 50-70 kV - 2,5 mm, több mint 70 kV - 2,5 mm-nél nagyobb. A besugárzási terület korlátozása. A röntgencsőben képződött sugárzási sugár négyzetes lépésben kúposan távozik. A test felületének elérésekor a gerenda átmérője többszörösre nő, mint a rövidfókuszú eszközök esetén. Ezért a vizsgált tárgy és a röntgensugár nagysága közötti eltérés miatt fennállt a betegek túlexponáltsága.
A modern fogászati egységekben egy kollimátor épül be a cső fejébe, ami korlátozza a besugárzás területét. Így egy integrált kollimátorral a röntgensugár átmérője 6 cm (28,26 cm2). További röntgensugár-határolók használatával a röntgensugár átmérője 3,36-szorosára csökken (8,4 cm2).
Vannak olyan fogászati röntgensugaras modellek, amelyek a páciens által kapott sugárzási dózis vizuális ábrázolását mutatják. Minden röntgensugárzás befejezése után a kijelzőn megjelenik a páciens által kibocsátott sugárzás dózisa μGy-ban kifejezve 5 másodpercig. Ezt az adagot az expozíciós időtől függően számítjuk (Max-70, CSN, Olaszország).