A gyarmati rendszer kialakulása a világban
1.1 A gyarmati rendszer kialakulása a világban .............................. .3-7
1.3.A telepek kezelésének különlegességei ....................................... .11-16
1.4 A gyarmati rendszer összeomlása és annak következményei ................ ...... .17-25
A használt irodalomjegyzék .................................................... 26
A gyarmati rendszer kialakulása a világban.
Az európai országok, amelyek korszerűsítették, óriási előnyökkel rendelkeztek a világ többi részéhez képest, amely a tradicionizmus elvein alapult. Ez az előny a katonai potenciálra is kihat. Ezért a nagy földrajzi felfedezések korában, amely elsősorban felderítő expedíciókkal társult, már a XVII-XVIII. Században. Megkezdődött a legfejlettebb kelet-európai országok gyarmati terjeszkedése. A hagyományos civilizációk, fejlődésük elmaradottsága miatt, nem tudtak ellenállni ennek a terjeszkedésnek, és könnyű prédává váltak az erősebb ellenfelek számára. A kolonializmus előfeltételei a Nagy földrajzi felfedezések korszakában keletkeztek, nevezetesen a XV. Században, amikor Vasco da Gama indult India felé, és Kolumbusz eljutott Amerikába. Más kultúrák népeivel ellentétben az európaiak bizonyították technológiai fölényüket (óceáni vitorláshajók és lőfegyverek). Az első telepeket az új világban a spanyolok alapították. Az amerikai indiai államok rablása hozzájárult az európai bankrendszer kialakulásához, a pénzügyi beavatkozások növekedéséhez a tudományban, és ösztönözte az ipar fejlődését, amely viszont új nyersanyagokat igényelt.
A gyarmati politika időszakának eredeti tőkefelhalmozást jellemzi: a vágy, hogy létrehoz egy monopólium kereskedelem a meghódított területeken, markolatok és fosztogatások egész országok, illetve a használata az ültetés ragadozó feudális és rabszolgatartó kizsákmányolás a helyi lakosság. Ez a politika nagy szerepet játszott a kezdeti felhalmozás folyamatában. Ez vezetett oda, hogy a koncentráció a nagy főváros Európában alapján a rablás a telepeket és a rabszolga-kereskedelem, amely speciálisan kifejlesztett, a 2. felében a XVII században szolgált Anglia egyik átalakulás karok a legtöbb fejlett ország az idő.
A rabszolgasorral rendelkező országokban a gyarmati politikák okozták a termelő erők elpusztítását, késleltették ezen országok gazdasági és politikai fejlődését, hatalmas területek rabolása és az egész nép elpusztítása. A katonai elkobzási módszerek jelentős szerepet játszottak a telepek kizsákmányolásában ebben az időszakban. Az ilyen módszerek használatának élénk példája a Brit Kelet-Indiai Társaság politikája a hódított Bengáliában 1757-ben. E politika következménye az 1769-1773 éhínség volt, amelynek áldozatai 10 millió bengáliak voltak. Írországban a XVI-XVII. Században szinte az összes őshonos írországi földet elkobozták, és a brit kormányzat átadta a brit gyarmatosítóknak.
A hagyományos társadalmak kolonizációjának első szakaszában Spanyolország és Portugália vezetett. Sikerült meghódítani Dél-Amerika nagy részét.
A kolonializmus a modern időkben. Ami a manufaktúráról a nagyüzemi gyárra való áttérést illeti, a gyarmati politikában jelentős változások zajlanak. A telepeket gazdaságilag szorosan kapcsolódik a metropolisz, alakítjuk mezőgazdasági és nyersanyag függelékek a fejlődési irány a monokultúrás mezőgazdaság, az ipari termékek piacán, és nyersanyagforrások piacok növekvő nagyvárosi tőkés ipar. Például a brit pamutszövetek exportja Indiába 1814 és 1835 között 65 alkalommal nőtt.
A elterjedése új működési módszerek, hogy létre kell hozni különleges testületek gyarmati adminisztráció, mely biztosítaná dominancia alatt az őslakosok, valamint a versengés a különböző szakaszait a burzsoázia a nagyvárosban vezetett megszűnik a monopólium a gyarmati kereskedelmi vállalatok és az átmeneti elfogott országok és területek ellenőrzése alatt a nagyvárosi állam.
Az ipari korszak kezdetével a legnagyobb gyarmati hatalom az Egyesült Királyság. Franciaország legyőzése a hosszú harc során a 18-19. Században. növelte részesedéseit a maga költségén, valamint Hollandiában, Spanyolországban és Portugáliában. Nagy-Britannia alárendelte Indiát. 1840-42-ben és Franciaországgal együtt 1856-60-ban az úgynevezett ópium háborúkat Kína ellen folytatta, aminek következtében Kína a maga számára előnyös szerződéseket írt elő. Birtokba vette Hong Kongot (Hong Kong), megpróbálta alávetni Afganisztánt, megragadta az erős pontokat a Perzsa-öbölben, Adenben. A gyarmati monopólium, az ipari monopóliummal együtt, a legerőteljesebb hatalom helyzetét állította fel Angliának a szinte egész 19. században. A gyarmati terjeszkedést más hatalommal hajtották végre. Franciaország elnyomta Algériát (1830-48), Vietnamot (a XIX. Század 50-80-as évek), megalapította protektorátumát Kambodzsán (1863), Laoszon (1893). 1885-ben Kongó a II. Leopold király belga birtokába került, az ország kényszermunka-rendszert hozott létre.
A XVIII. Század közepén. Spanyolország és Portugália elmaradt a gazdasági fejlődésben, és a tengeri erők háttérbe szorultak. A gyarmati hódítások vezetése Angliába került. 1757 óta a kereskedelmi East India Indiai Társaság közel száz éve foglalkozik a Hindustan egészével. 1706 óta kezdődik az észak-amerikai brit kolónia. Ezzel párhuzamosan Ausztrália fejlődése folytatódott, amelynek területére a briteket elítélték a bűnözők kemény munkájáért. A hollandiai East India Company elfoglalta Indonéziát. Franciaország létrehozta a gyarmati uralmat a Nyugat-India, valamint az Újvilág (Kanada) szigetén.
Afrikai kontinens a XVII-XVIII. Században. Az európaiakat csak a tengerparton elsajátították és elsősorban rabszolgák forrásaiként használták. A XIX. Században. Az európaiak messziről a kontinens belsejébe és a 19. század közepéig költöztek. Afrikát majdnem teljesen gyarmatosították. Kivételt képezett két ország: a keresztény Etiópia, amely erős ellenállást tanúsított Olaszországgal és Libériával szemben, amelyet egykori rabszolgák és bevándorlók hoztak létre az Egyesült Államokból.
Délkelet-Ázsiában a franciák elfogták Indokínia legnagyobb részét. A relatív függetlenséget csak Siam (Thaiföld) tartotta meg, de nagy területet is elvett.
A XIX. Század közepére. Az oszmán birodalmat erősen nyomta az európai fejlett országok. A törökországi török birodalom részeként hivatalosan is ebben a periódusban levant Levant (Irak, Szíria, Libanon, Palesztina) országai a nyugati hatalmak - Franciaország, Nagy-Britannia és Németország - aktív behatolásának zónájává váltak. Ugyanebben az időszakban Irán nemcsak gazdasági, hanem politikai függetlenséget is elvesztett. A XIX. Század végén. területét Anglia és Oroszország befolyása alá helyezte. Így a XIX. Században. gyakorlatilag minden kelet-európai ország egyik formájává vált, vagyis a legerősebb tőkés országoktól való függőség, amely kolóniává vagy félgyökökké változott. A nyugati országokban a telepek nyersanyagforrások, pénzügyi források, munkaerőpiacok és értékesítési piacok voltak. A telepek nyugati metropoliszok kizsákmányolása kegyetlen, ragadozó jellegű volt. A nyugati metropoliszok gazdagságát a kegyetlen kizsákmányolás és rablás árán hozták létre, és lakosságuk viszonylag magas életszínvonalát tartották fenn.
A kolonializmus történelmének irányítása, települése és gazdasági fejlődése szerint a kolóniák három fő típusa létezett:
· Nyers kolóniák (vagy kiaknázott telepek).
· Vegyes (migrációs nyers állományok).
A kolonizáció, a gyarmatosítás - a típusú gazdasági gyarmatosítás, amelynek fő célja a kiterjesztése élettér (ún - Lebensraum) A címzetes ethnos metropolisz kárára őshonos népek. A letelepedési telepeken tömeges beáramlik a települések a metropoliszból, amelyek általában új politikai és gazdasági elitet alkotnak. A helyi lakosságot elnyomják, elhagyják, és gyakran fizikailag megsemmisítik (azaz népirtás történik). Metropolis gyakran ösztönzi áthelyezés az új helyre, mint egy szabályzó eszköz segítségével népességének száma, valamint az új földet kapcsolatok nemkívánatos elemeket (bűnözők, prostituáltak, ellenszegülő kisebbség - az ír, a baszkok, stb), stb Egy modern bevándorló gyarmat példája Izrael.
A letelepedési telepek létrehozásának legfontosabb pillanatai két feltétel: a bennszülött lakosság alacsony sűrűsége, relatív bőséggel és más természeti erőforrásokkal. Természetesen kolonizáció, a gyarmatosítás vezet mélyreható átalakítása az élet és környezet a régió összehasonlítása a forrás (nyers gyarmatosítás), amely, mint általában, előbb-utóbb elkészült dekolonializációs. A világban vannak példák a vegyes bevándorló-áru kolóniákra.
Az első példák letelepítési kolónia vegyes típusú telepek lett Spanyolországban (Mexikó, Peru) és a portugál (Brazília). De ez volt a Brit Birodalom, majd az Egyesült Államokban, Hollandiában és Németországban, kezdeményezte a teljes népirtás az őslakosok az új megszállt területeken annak érdekében, hogy hozzon létre egy egyenletesen fehér, angolul beszélő, evangélikus letelepedési kolónia, később vált a tartományaiban. Miután tett egy hiba, 13 észak-amerikai gyarmatok, Anglia enyhült az ő hozzáállása az új telepes kolónia. Kezdettől kezdve adminisztratív, majd politikai autonómiát kapott. Ilyen volt a telepes kolóniák Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon. De az őshonos népességhez való hozzáállás nagyon kegyetlen maradt. Az Egyesült Államokban a könnyek felé vezető utat és Ausztrália fehér Ausztrália politikáját világszerte elismerték. Nem kevésbé véres mészárlás volt a brit és az európai versenytársaikkal: „Nagy felfordulás” a francia hódítás Acadia és Quebec - a francia telepesek kolóniák az Új Világ. Ugyanakkor a brit Indiában, növekvő 300000000. népesség, Hong Kong, Malajzia alkalmatlannak bizonyult a brit gyarmatosítás miatt sűrűn lakott, és a jelenléte agresszív muzulmán kisebbségek. Dél-Afrikában őshonos és a bevándorló (bórax) populáció volt elég nagy, de az intézményi szegregáció segítette a brit azonosítani egyes gazdasági rések és földet egy kis csoportja kiváltságos brit telepesek. Gyakran a helyi lakosság marginalizált vonzott fehér telepesek és a harmadik csoport: Negros rabszolgák Afrikából az Egyesült Államok és Brazília; menekült európai kanadai zsidók, olyan dél- és kelet-európai országokból származó mezőgazdasági munkások, akik nem rendelkeztek gyarmatokkal; Indiánok, vietnamiak és jávai-hűvösök Guyana, Dél-Afrika, az Egyesült Államok stb. Conquest Szibéria és az orosz-amerikai, valamint a további betelepülő orosz és orosz nyelvű bevándorlók is volt sok köze gyarmatosítás gyarmatosítás. Az oroszok mellett ukránok, németek és más emberek is részt vettek ebben a folyamatban.