Különböző típusú beszéd és rövid jellemzői

Beszéd kommunikációs eszközként.

A beszéd az emberi kommunikáció fő eszköze. Anélkül, hogy egy személy nem lenne képes fogadni és továbbítani nagy mennyiségű információt. A kommunikáció folyamatában, bizonyos információk, gondolatok, érzések és az emberek egymás hatásának átadásával együtt. Minden kommunikáció elsősorban hatással van a beszélgetőpartnerre. Ez a hatás lehet közvetlen (ha közvetlenül meg kell adni, hogy mit kell tenni) vagy közvetett (ha az információt egy idő után használni fogják).

A pszichológiában a beszéd két fő típusa különböztethető meg: külső és belső. A külső beszéd szóbeli (dialogikus és monológ) és írásbeli. A szóbeli beszéd gyakran két vagy több személy közötti beszélgetés formájában beszélő jellegű. Az írásbeli beszéd üzleti vagy tudományos. Olyan társalgásra van szánva, aki nincs közvetlenül jelen.

Az orális beszéd dialogikus vagy monológ. A párbeszéd beszéde támogatott beszéd; a beszélgetőpartner tisztán tisztázó kérdései köré emeli a figyelmeztetést, és segít a befejezésben. A monológ beszéd a gondolatok és a tudás rendszerének egy hosszú, koherens, koherens megjelenítése.

A belső beszéd a gondolatok formálásának folyamata, mielőtt írásban vagy írásban írnák őket. A külsővel ellentétben, speciális szintaxissal rendelkezik, amelyet széttagoltság, rövidség jellemez. A belső beszéd belsõ beszédbe való átalakulása bizonyos törvények szerint történik: ebben a témában elsõként csökken a téma, és a predikátum a hozzá tartozó mondat részeként marad.

Beszéd a megismerés eszközeként.

A nyelv segítségével kialakul a gondolkodás, és ugyanazon a nyelven a kogníció eredményei fejeződnek ki. A beszéd fejlesztését szoros kapcsolatban kell tartani a gondolkodás és az összes kognitív tevékenység kialakulásával. A képzés alapja a beszéd, a gondolkodás és a kognitív tevékenység kialakulásának egysége.

A környező világ törvényeinek megismerése, az ember mentális fejlődése a tudás asszimilációján keresztül valósul meg, melyet az ember fejlesztett ki a társadalom-történeti fejlődés folyamatában, és a nyelv használatával rögzítette írásbeli beszéd segítségével. A nyelv ebben az értelemben az emberi kultúra, a tudomány és a művészet generációinak generációihoz való konszolidálásának és továbbításának eszköze. Mindenki a tanulás folyamán megszerzi az egész emberiség által megszerzett tudományt, és történelmileg felhalmozódott. A beszéd az emberek közös munkájának folyamatában merült fel. A munka és az emberi beszéd volt a legfontosabb inger, melynek hatására a majom agya emberi agyvá alakult. Az ember beszédaktivitása szorosan kapcsolódik az emberi tudat minden aspektusához. A beszéd erős tényező az emberi tudat pszichológiai fejlődésében, személyi formálásában. A beszéd, tudat és öntudat, nézetek, hiedelmek, szellemi, erkölcsi érzelmek, akarat és karakter befolyásolása alatt alakulnak ki

Különböző típusú beszéd és rövid jellemzői.

Vannak belső és külső beszédek. A külső szóbeli és írásbeli. Néhány kutató megkülönbözteti és affektív beszédet. Nincs szándékuk, nagyon egyszerű, korlátozott: "Ah!", "Hát várj!", Stb. A szóbeli beszéd alapvető anyagegysége hang, fonéma. Az írásos beszéd anyagi egysége egy levél.

A szóbeli beszéd egy monológra és párbeszédre oszlik. A párbeszédet két vagy több beszélgető partner jelenlétében végezzük. Ez a beszéd nem igényel különleges előkészítést. Felvetődik egy kérdés megválaszolásához, vagy a beszélgető partner impulzusához, vagy attól, hogy mi történik. Nagy fontossága az intonáció, az arckifejezés.

A monologikus beszéd egy olyan összetett gondolat által egyesített nyilatkozat, amelyet e gondolat szem előtt tartásával készített. Ez egy részletes és összekapcsolt beszéd. Magától értetődőnek kell lennie a kontextustól. Fejlettebb, grammatikailag írt, logikusan összekapcsolódik, alárendelve egy bizonyos tervhez, és előkészítést igényel.

Az írásos beszéd írásbeli jelzésekkel, fejlettebb, mint a szóbeli beszéd. Ez annak köszönhető. hogy az írásbeli beszéd a visszajelzés hiányát feltételezi a beszélgetőpartnernél, és a felvetett követelményeket a gondolkodási tevékenységhez teszi. Az írás idején alaposan át kell gondolkodnunk, meg kell értenünk, ki kell építeni a prezentáció logikáját. Írásos beszéd lehetővé teszi a felhalmozott tudás, gondolatok és tapasztalatok megőrzését, egymás közötti átadását.

A belső beszéd a gondolatok előkészítése, mielőtt szóban vagy írásban írták őket. A külsővel ellentétben, speciális szintaxissal rendelkezik, amelyet széttagoltság, rövidség jellemez. A belső beszéd belsõ beszédbe való átalakulása bizonyos törvények szerint történik: ebben a témában elsõként csökken a téma, és a predikátum a hozzá tartozó mondat részeként marad.