A "városhoz való jog és emlékezethez való jog" - a közoktatás laboratóriuma

Laboratóriumi köztörténeti és a Graduate School of Urban a HSE indítson közös megbeszélés-sorozat „igaz, hogy a város és a jogot, hogy a memória.”

A modern városi tér egy találkozás helye és interakcióba lép a sok embert, kommunikáció, amely függ a minősége a tér, egyrészt, és bennük a hozzá tartozó - a másikon. A tér az emberek viselkedésmódját modellezi, és kölcsönhatásokat hoz létre ezen a téren. A "városra vonatkozó jogok" fogalma olyan döntéshozatali rendszert ír le, amelyben az állampolgár teljes mértékben részt vesz a városfejlesztés valamennyi folyamatában. Ez lehetőséget ad arra, hogy megváltoztassa magát azzal, hogy megváltoztatja a várost, amelyben él, és felelőssé teszi ezeket az átalakulásokért. Azonban a város nemcsak a térbeli, hanem időbeli tengelyének a fejlesztési, és azok találkozásánál van egy kérdés, hogy megőrizzék a kulturális emlékezet a városi környezetben.

Ha ezt a logikát alkalmazzuk a város idős tengelyére, kiderül, hogy létezik "a memóriához való jog" is. A kulturális emlékezet megértése és létezése nem csak és nem annyira az állami politika keretein belül, hanem különböző helyi gyakorlatokon és társadalmi kezdeményezéseken keresztül valósulhat meg.

Laboratóriumi köztörténeti és a Graduate School of Urban a HSE indítson közös vita ciklus „jogot, hogy a város és a jogot, hogy a memória”, amelyben a következő kérdéseket kell emelni:

• A memóriához való jog. Kik a memória ügynökei, és milyen célra szolgálnak emlékművek és emlékhelyek? Lehetséges-e egy társadalmi konszenzus elérése a műemlékeken keresztül, vagy a kollektív emlékezet ilyenfajta illuzórikus definíciója?

• Megmaradás és tranzit. Hogyan tárolódik a memória egy olyan összetett, többrétegű és gyorsan változó metropoliszban, mint Moszkva?

• A memória itt van és most. A XX. Század eseményei múltunk vagy jelenünk? Hogyan zajlanak ma a megemlékezés folyamatai, és beszélhetünk a központosított állam emlékpolitikájáról?

• Emlékmű és emlékmű. A kőből vagy a memóriából faragott emlék, mint cselekvés?

Megbeszélés "Memória a városban: állami hatalom és emlékpolitika"
Május 24, 20:00, Dosztojevszkij könyvtár (Chistoprudny Boulevard, 23)

Hogyan valósítja meg a modern kormányzat a kollektív memória építését az új körülmények között? Hogyan viszonyul a kormány a meglévő szimbolikus örökséghez? Hogyan változott meg a történelmi emlékezet befolyásolásának szovjet tapasztalata a modern történelmi stratégiákban?

Megbeszélés "A városban lévő emlékezet: a modern kulturális politika ellentmondásossága"
Május 31, 20:00, Dosztojevszkij könyvtár (Chistoprudny Boulevard, 23)

Hogyan van ma a modern város térségében való részvétel kultúrája? Melyek a polgárok és a történelmi örökség közötti kölcsönhatások megengedhető határai? Milyen megemlékező mechanizmusok lehetõvé teszik a múlt frissítését és a modern kollektív emlékekhez való kapcsolódást? Milyen példák ezekre a kölcsönhatásokra, és ami a legfontosabb, mi a lehetséges cselekvési stratégiák a lakosság részéről?

Milyen szerepet kell játszania az egyetem a történelmi emlékek megőrzésében és fordításában a városban? Milyen kezdeményezéseket kell tenni ezen a területen? Hogyan vehetjük figyelembe a hallgatók, az alkalmazottak és az egyetem vezetésének többségét? Ki volna a prioritás, és hogyan talál kompromisszumokat az egyetemen belül?