Időszakos törvény
Az összes elemet rendszerint a kémiai formában ábrázolják rendszeres formában: a táblák sorrendje (sorok és sorok) és oszlopok (csoportok szerint), figyelembe véve atomtömegük növekedését. Az időszakos törvény felfedezése 1869-ből származik, és kétségtelenül az orosz tudományos kémikus, Dmitrij Ivanovics Mendelejev. Bár az ő nevéhez közel álló számos külföldi forrás említi Julius Lothar Meier nevét, akik vitatják, hogy egy évvel később (de önállóan) hasonló rendszert fejlesztettek ki. Az orosz kémikus sokéves erőfeszítéseinek sikere az a felismerés, hogy más tudósok korábbi kísérletei nem sikerült, mivel sok kémiai elem még nem volt nyitva, így az asztalánál helyet hagyott nekik.
A periódusos rendszerben megjelenő időszakos jog horizontálisan hét időszakra oszlik. Az első, a második és a harmadik periódus megnevezése egybeesik a sorozatok azonos számokkal: I, II, III. A negyedik, ötödik és hatodik periódus egyenletes és páratlan számokra oszlik, amelyeket a római számok azonosítanak: IV, V, VI, VII, VIII és IX. És a hetedik periódus egybeesik az X sorozattal. Függőlegesen tizennyolc oszlopban vagy oszlopban minden elem nyolc csoportban oszlik meg. Minden csoport, az elsőtől a hetedikig, két oszlopra oszlik, amelyek a fő és a másodlagos alcsoportokat reprezentálják. A nyolcadik csoport négy alcsoportból áll. Továbbá, a két sejtek kémiai elemek a harmadik csoport - a lantán és aktínium - elrejtése sorok, illetve az úgynevezett lantanidák (58 és 71 szám) és az aktinidák (90-103 szám).
Az első időszakban csak kettő: a hidrogén és a hélium. A második és a harmadik tartalmaz nyolc kémiai elemet. A négy, öt és hat időszak hosszas, hiszen a tizennyolc látható elem mindegyikébe beletartozik, így ezeket a sorrendben osztják szét: egyenlő sorokban tíz, páratlan számban csak nyolc. De ha figyelembe vesszük a lantanidokat, akkor a hatodik periódus tartalmaz 33 kémiai elemet, köztük 14 rejtetteket. A hetedik periódus is hosszú, tizennyolc, látható négy, és tizennégy (aktinid) van rejtve. Az elemek a páratlan sorok a negyedik, ötödik és hatodik időszakok oldalán alcsoportokba (B), és a páros sorok a fő alcsoportok (a), valamint azok, amelyek valamely az első, második, harmadik és hetedik időszakokban.
Az időszakos törvény azt állapítja meg, hogy az egyik csoporton belüli elemek egymástól jelentős hasonlóságban különböznek egymástól, és jelentősen eltérnek azoktól, amelyek más csoportokat alkotnak. Például, az la-csoport hidrogén kivételével, közé tartoznak a fémek kémiai vegyérték plusz 1, míg a csoportban VIIa, kivéve asztácium, minden elem nemfémek, amelyek olyan vegyületek általában egy vegyértéke mínusz 1. Ma periodikus törvény képviselt nemcsak táblázatban. Matematikai kifejezések ő nem, de van egy nyilatkozatot, hogy a tulajdonságok bármely kémiai elem, valamint tulajdonságait egyszerű anyagok és vegyületek vegyületek, amelyhez hozzá van benne, periodikusan töltésétől függ az atommag.
A Mendeleev Mendelejev első alkalommal javasolta a periodicitás fogalmát, annak ellenére, hogy a különböző országok kutatói próbálták valahogy az ismert vegyi anyagokat osztályozni. De ő észrevette, hogy amikor az atomsorozatok növekvő sorrendjében vannak elrendezve, minden nyolcadik elem tulajdonsága hasonlít az első tulajdonságaira. 1869-ben az asztal első változata (akkoriban csak 60 elem ismertté vált) még mindig nagyon különbözik a korszerűtõl, ami egyértelmûen tükrözi az idõszakos törvényt. Idővel bizonyos változásokon ment keresztül, amelyek új, később kiderült kémiai elemek hozzáadásából álltak. De ez nemcsak nem tönkretette a kémiai atomok tulajdonságainak gyakoriságát, amely a nagy orosz kémikus vezetését irányította, de mindegyik megerősítette tudósa által megfogalmazott törvényt.
Nyitott az orosz tudósok számára, az időszakos törvény és a bázisán alapuló rendszeres rendszer a modern kémia megbízható alapja lett. Ennek köszönhetően Mendelejev korrigálta egyes atomok tömegeit, és megjósolta a még nem fedezett elemek létezését, amelyek később kísérleti megerősítést nyertek, és galliumot, szkandiumot és germániumot fedeztek fel. Mindez az időszakos rendszer egyetemes elismeréséhez vezetett. Az időszakos törvény jelentőségét nem lehet túlbecsülni, mivel ez a felfedezés nagy jelentőséggel bír a kémia fejlődésében.